Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Vállalatok csoportosítása:

-Technológia alapján:

• Termelő, szolgáltató
• Kutató, fejlesztő

-Vertikum (részzesedés a gyártás során):

• Sekély
• Mély

-Homogén / Heterogén vállalat

Méretezés:

Földrajzi kiterjedés:

· Lokális (BKV)

· Regionális (Gyesev)

· Nemzeti (Volán)

· Nemzetközi (MÁV)

· Globális (Lufthansa)

Létszám alapján:

Kis vállalatok: (KKV) 10-15 fő, magas fajlagos költség, nincs megfelelő technológiai ismeret

Közepes vállalatok: 50+ fő

Nagyvállalatok: 250+ fő

Vagyoni helyzet szerint: 100.000 Ft – végtelenig

Profithoz való viszony:

• Nyereségorientált (vállalkozás)
• Nem nyereségorientált

Társ. Jogi szepontból:

• Jogi személlyel rendelkezik: KV, KFT, RT (maga a társ. Felel a jogaiét, következményeiért)
• Nem rendelkezik: BT, KKT

Vállalati formák:

KFT, BT, RT, KKT, KHT, KV

Nem profitorientált: Alapítvány, Egyesülés (Egyesület)

KFT: A felelősség a befektetett összegig terjed (alapítási összeg) min. 5 millió Ft

KV: (közös vállalat) Garancia az alapítási összeg, ezen felül a tagok magánvagyona

BT: Csekély alapítási összeg, 2 féle alapító tag: Beltag, kültag. A beltag teljes magánvagyonával felel, a kültagnak semmi felelőssége, de a befektetett pénzét elvesztheti, viszont ha beleszól a cégvezetésbe, akkor ő is a teljes vagyonával felel.

RT: Nincs alapító tag, részvényesek vannak, a részvényeket meg lehet venni. Az alapítási vagyon: névérték + darabszám

Működés közben: profit = aktuális érték / darabszám

Mesterséges értékcsökkentés: részvények kiadása

Értéknövelés: részvények visszavétele

NyRT: A tőzsdén szabadon jegyezhető

ZRT: Nem jegyezhető, csak előre meghatározott ügyfeleknek

KHT: Adók, stb.-ből bevétel

Kiemelten KHT: Több adót lehet visszaigényelni

Alapítvány: Adó 1%, jótékonyság, stb. Alapítására nincs jogszabály.

Közalapítvány: Hatóság hozza létre, szabadon lehet hozzá csatlakozni

Egyesülés: Tagok, tagdíj

Közlekedési biztosítók: Egyesület (KÖBE), MÁV biztosító egyesülés

A vállalat kapcsolatrendszere

-Horizontális: (a többi vállalattal)

-kooperatív (partnerek)

-kompetitív (versenytársak)

-Vertikális

-Válallat alatt: vevő

-Vállalat felett: Állam

Meg kell felelni a vevő:

- Minőségi elvárásainak

- Látens igényeinek

Vállalat alapítása

Kell: Alapító okirat

Tart:

- A vállalat teljes neve, utalva a tevékenységi körre

- Rövidített köznyelvben haszn. Név

- Vállalati forma

- Tevékenységi kör (listából kivál.)

- Alapítási összeg

- Alapítók neve, részesedése

- Vállalat székhelye

- Létezés időtartama (ez után automatikusan megszűnik)

Vállalat megszűnése

-Problémamentesen

-Teljesen: (jogutód nélkül) Végelszámolás

-Részben: (jogutóddal) Átalakulás

-Szétválás: a -> b+c ; a -> a+b (outsourcing)

-Összeolvadás: a+b -> a (beleolvadás) ; a+b -> c (összeolvadás)

-Problémásan (Cégtartozás)

Csődeljárás: Célja, hogy haladékot nyerjen a vállalat. A hitelezők indítják, a cégbíróság dönt:

· Indít

· Nem indít

· Fizetési felszólítás

Kezdeményezheti a vállalat is.

1 hónap haladék, mentesség a kiadások alól. Ha a teljes követelés 2/3-át vissza tudják fizetni, sikeres eljárás, ha nem, plusz 1 hónap. Ha utána sem: felszámolás

Felszámolási lejárás:

Sikertelen csődeljáráa esetén, vagy rögtön a hitelezők indítják. Cgbíróság dönt:

· Indít

· Nem indít

· Csődeljárássá minősíti

· Fizetési felszólítás

Kezdeményezheti a cég is, ha kilátástalan a helyzete

Vállalat vagyonának átszervezése -> hitelezők visszafizetése. Ha erre nincs elég pénz: Bejön h. milyen vállalati forma (BT, KFT, ..)

Felszámoló biztos: a bíróság rendeli el, a felszámolás nyilvános.

Sorrend a hitelezők fizetésére:

• Felszámoló biztos
• Köztartozások
• Bérek
• Hitelezők (Mekkora hitel, milyen régen)

Vállalati filozófiák

(a vezetés hogy képzeli el a Vállalat & a társadalom közti együttműködést)

Uralkodó szemléletmód:

• A természet legyőzendő
• A természeti erőforrások korlátlannak feltételezése
• A társadealmi igények elhanyagolása

Bürokratikus filozófia

• Átmenet, odafigyelnek a környezeti, és társadalmi helyzetre

Egalitikus filozófia

• Egyenlősség, méltányosság, hatékony erőforrás felhasználás a társadalom és a közjó érdekében
• Társadalmi szervek támogatása -> pozitív kép kialakulítása

Az állam & a Vállalat kapcsolata

Befolyásolják: törvényi keretek

Gazdasági szabályozó eszközök:

• Adó (elvonás)
• Támogatás

Cél még a vállalat védelme: Többi vállalattól, ill. külső beavatkozásoktól.

2 csoport az elnöki tisztségekre:

	Elnök	Döntéshozó bizottság
KFT	Ügyvezető	Taggyűlés
KKT, BT	Üzletvezetésre jogosult tag	Tagok gyűlése
KV	Igazgató	Közgyűlés
RT	Igazgatóság tagja	Igazgató tanács

Felügyelő bizottság: Kötelező RT-nél, 50 milliós alapítási összeg felett, ill. 200+ alkalmazott esetén.

2-3 független, és nem befolyásolható ember, a társaság vagy külső cég választja ki. A cég működését átvilágítja (2-3 hét alatt)

Teljes jogkörrel bírnak (könyvelés, adó, stb) Megnézhetik a fizikai folyamatokat is

Könyvvizsgáló: 1-2 fő, a számviteli kimutatásokat vizsgálja meg.

Az állam, és beavatkozásának eszközei

• Közjavak biztosítása
• Társ. Egyenlőtlenség elleni fellépés
• Védelem külső cégek ellen

Gazdasági javak:

	Egyetemleges haszn.	Versenyző haszn.
Kizárás nem lehet	Tiszta közjavak (energia, út)	Közös javak (mobiltel.)
Kizárás lehet	Díjköteles javak(MÁV,BKV)	Magánjavak

Az álami beavatkozás típusa:

Szerves fejlődéssel:

- párhuzamos (elősegíti)

- ellentétes (gátolja)

Erősség:

- Láthatatlan kéz: nincs beavatkozás (vadkapitalizmus)

- Látható kéz: erős állami beavatkozás

- Felelős vállalati filozófia: Nincs beavatkozás, mert nem szükséges

Versenyfelügyelet:

Versenyszabályzás: az állam egy szervezete hajtja végre: GVH (Gazdasági Versenyhivatal)

- Fogyasztóvédelem

- Reklámozás

- Monopolhelyzettel való visszaélés

- Hatósági árak alkalmazása

Tisztességtelen verseny tiltása:

- Üzleti titok megszegése (Forma 1)

- Valótlan tény állításával hírnévrontás (mosópor, légi társ.)

- Olyan reklám, amiről a versenytárs terméke jut a vevő eszébe

- Verseny tisztaságának megszegése

Fogyasztóvédelem (reklámok!)

- fontos infók elhallgatása (EBKM, THM)

- jobbbnak feltüntetni a terméket, mint amilyen (mosópor)

- Előnyös vásárlás látszatának keltése (Teleshop)

- Vmilyen társaság érdekének megsértése (Bombacsirke, MediaMarkt)

- (politikai hirdetések)

Gazdasági versenykorlátozó megállapodások

Tilos a vállalatoknak összefogni, megbeszélni az árakat. (befolyásolják a vevők szabadságát)

- beszerzési politikák

- piacra lépés gátolása

Árak: tiltja a dömpingárat: nagy mennyiségű terméket önköltség alatt értékesíteni.

Hatósági árak:

- minimál hatósági ár: megszabni, hogy a hatékonyan működő társ. Önköltséget fedezze (mezőgazd)

- Maximál hatósági ár: önköltség + ésszerű profit (telefon, BKV)

A vállalatok innovációs & marketing folyamatai

Megújulás, változás, alkalmazkodás a külső tényezőkhöz

Inováció lehet:

- alkalmazkodó: Külső tényezők voltak előbb ahhoz kell alkalmazkodni

- kezdeményező: A vállalat maga keresi a kihívásokat

Innovatív lehet:

- Technológiai folyamat

- Logisztikai folyamat

- Biológiai folyamat

Szakaszai:

- Igény felmerülése

- Tájékozódási szakasz

- Fejlesztési szakasz

- Termék bevezetése

- Visszacsatolás

Marketing: Piackutatási folyamat, felmérik a piac lehetőségeit, adottságait.

Vállalati stratégia: Hosszú távon meghatározza, hogy milyen terméket szeretne gyártani

Megtervezik, hogy mit szeretnének elérni: pénzügyi paraméterek, volumen paraméterek, piaci pozíció.

1. lépés: Vízió: A cél elképzelése, h milyen szerepet szeretni betölteni
2. lépés: Misszió Az eszközök meghatározása, célközönség, célpiac mghatározása
3. lépés: Célok definiálása: Termelés volumene & bevétel tervezése
4. lépés: Rövidtávú feladat lebontása
5. lépés: Végrehajtási fázis

Stratégiai tervezés eszköze: Profitáló elemzés: kategorizálják a termékeket, ügyleteket, kielemzik a fontosakat, elhanyagolják a kevésbé fontosakat. (A váll. termékeinek, ügyleteinek összessége)

Y: Növekedés mértéke: Mennyire dinamikusan növekszik az adott termék

X: Relatív piaci részesedés (%) A legnagyobb érték 100%, ehhez viszonyítják a többbit.

1. Kérdőjelek: Kis részedesés, de növekszik Cél: Bevezetés a piacra, piacbővítés, minőség
2. Sztártermékek: Cél: Érdeklődés fenntartása (folyamatos innováció)
3. Sereghajtók (Döglött kutya): Meg kell szüntetni, kivéve mikor muszáj gyártani a terméket (alkatrészek)
4. Fejőstehén: Hozza a bevételt, de nem növekszik: magára hagyva sesghajtó lesz.

Marketing módszerek

Értelmezése: Üzleti terv, a tennivalók összessége

Marketing terv:

- Mi a vállalat jelenlegi pozíciója?

- profitáló elemzés

- SWOT elemzés

§ Erősségek

§ Gyengeségek

§ Leehtőségek

§ Veszélyek

- STEP elemzés (jelenlegi működési helyzet feltérképezése)

§ Szociológiai tényezők

§ Technológiai tényezők

§ Gazdasági tényezők

§ Politikai téényezők

- Hova szeretne a vállalat eljutni? (Tervből célok & missziók)

- A kívánt cél elérésére milyen eszközök vannak?

4P módszer:

§ Termék

§ Ár

§ Hely (bolt, ügynök, internet)

§ Eladásösztönzés

A reklám célja: eladásra ösztönzés, promóció.

Elképzelésekre, szolgáltatásokra v. termékekre vonatkozó információk terjesztése, melynek célja a reklámozó szándékának kikényszerítése.

Promóció: a vásárlásra való ösztönzés

Hosszú távon: tudnia kell a terméknek, amit a reklámon mutat. (vevő megartás)

A reklám során a törvényt be kell tartani. Reklámszakemberek -> reklámkamara

Reklámetikai kódex: Aki megsérti, a kamara kizárhatja.

Reklámozó célja:

- A termék megismertetése

- Piacbővítés (földrajzilag/egyéb célközönségeknek)

- Piaci pozíció stabilizálása

- Tájékoztatás

Reklám eszközei: (Különböző médiák)

- Vizuális elemek

- Audiális elemek

- (zene)

- Audiovizuális elemek

- Extralingrális (nyelven túlmutató) elemek

Reklám folyamata:

1. Reklámüzenet megfogalmazása
2. Kódolása
3. Eljuttatása
4. Visszafejtése

Célközönség kulturális elemzése: (német v. olasz autó)

Eladási ösztönzés fajtái: a reklám mint média hirdetés

- bemutató reklám

- szóróajándékok (Give away) /a tárgy utaljon a tevékenységre/ Az ajándék jellege leygen összhangban a cég volumenjével

- Szórólapok: nagy tömeghez olcsón eljut, de primitív

- Szponzortevékenység: Az összeg nincs összhangban az értékkel.

Reklám hatékonyságához 3 tényező:

- jó szlogen

- színcsoport

- dallam

Internet marketing:

- linkek

- képek

- felugró ablakok

- spam

A reklámot a weboldalakon leginkább fent, és a bal szélén érdemes elhelyezni.

Honlapok megjelenésének alapelvei:

- Színvilág összhangban a cég színvilágával. (Stílusbeli kialakítás)

- Áttekintető, logikus felépítés

- Kép & szöveg aránya

- Aktualizálás, frissítés

PR tevékenység (Public Relation)

Közönségkapcsolat, kommunikálni a közönséggel, fenntartani az érdeklődési szintet. Célja: egy jó kép kialakítása a vállalatról.

Belső PR: Levelek, telefon, stb.

Külső PR: Szponzor, megjelenések, cégautó, stb.

Vállalati imázs/arculat:

Arculat: CI (Corporate Identity) Tudatosan felépített vállalati megjelenés (Logo, színviág, PR)

Imázs: A társadalomban ösztönösen kialakult kép a vállaltról. Nem tervezhető, max. befolyásolható.

Vállalati erőforrások

- humán erőforrás (L)

- Természeti erőforrás (N)

- Tőke (C)

- Gépek, berendezések (E₁)

- Információ

- Tartalékok (R)

Erőforrások kombinációja:

C

Vannak helyettesíthető erőforrások. Pl: ember -> tudás + gép

Term. Fv.: Q= f(L, N, R, I, E, C)

Q=f(x1,x2,….xn)

Legfontosabb erőforrások: tőke, munkaerő

3D, dombszerű képződmény

Vízszintes metszés: Isoquant görbék

Függőleges metszés: Munkatermelékenységi fv.

Q

AP: Átlagtermék

APL: Munka átlagtermék= Q/L

MP: Határtermék

MPL: Munka határtermék

Egységnyi újabb munkás beállítása mennyivel növeli meg a termelést:

MPL= dQ/dL= tg β

Kapacitás: (h)

h= Mennyit termel a gép / Mennyit tudna = Q/Qk

Q= h * Qk

Q (piaci igény) > h * Qk : h vagy Qk növelése, alkalmazkodni a kereslethez

Q <> Marketing, célszerű a Qk-t csökkenteni

Q=A * L^α * C^1-α

Q/L = A * (C/L) ^1-α

	T1, T2	Ef. korl	Kihaszn. Ef.
Gép (E1) Energia (E2) Nyersanyag (E3)	X11 (1) X12 (2) X21 (2) X22 (1) X31 (5) X33 (0)	E1 (200) E2 (200) E3 (400)	e1=X11*a1 + X12 * a2 e2=X21*a1 + X22 * a2 e3=X31*a1 + X32 * a2
F. profit	П1 (500) П 2 (200)
db	a1 a2
Profit	a1*П1 a2 * П2	П

Célfv: a₁*П₁ + a₂ * П₂ -> max

[X] * [a] < [E]

Korlátozó feltételek: e1 < E1

e2 < E2

e3 < E3

Cél fv: 500 a1 + 200 a2 -> max

Simplex módszer

k.f.: 1*a1 + 2*a2 < 200

2*a1 + 1*a2 < 200

a2

5*a1 + (0*a2) < 400

EFG ▲ hasonló AGK▲

K

TC= 48000

Vállalati költségfüggvények: Mikró jegyzet!

Kontrolling

A termék előállítás költségének meghatározása

- költséghely: az a gép/eszköz, ahol felmerül a költség

- költségviselők: a termékek (ráterheljük a költséget) közvetlenül vagy közvetetten.

Teljesítményarányosan a központi költség szétosztása. (pl: busz esetén utasok)

T1= 250 + 220*0.4 + 300 + 100*0.2 + 100*0.2*0.4 + 100*0.2 + 100*0.6

BCR: Benefit Cost Rate

Haszon-költség arány

Rendszereknek definiálása:

- Term. 1,2: elemek meghat.

- Erőforr. , melyik ef. Melyik termékre?

- Arányok meghat.

- Adatáraml. Meghat

Tervezés: BCR >1 legyen

Végrehajtás

Elszámolás

Beavatkozás

Kontrolling akadályai:

- Személyi akadályok

- Műszaki akadály

- Szervezeti akadály

Méretgazd.: Egy min. termelési szintet el kell érni, hogy a cég profitabilis legyen, ill. ki tudja használni a gépeket.

Externália

Olyan külső hatás, amit egy vállalat okoz a társadalomnak, v másik vállalatnak, és ezt a hatást nem követik kölcsönös kifizetések.

Lehet:

- Pozitív: a hatás jó dolog, de ezért nem kérek pénz.

- Negatív: Káros hatás, de nem fizetek kártérítést

- Vegyes

Pl: autópálya díj: játékelmélet: (autósok, építők, környezet) különböző szereplők különböző módon akarják az árat meghatározni.

Pozitív: Régió fejlődése

Negatív: Károsanyag kibocsátás

Vállalat: MR, MC

Pozitív:

Negatív:

Vegyes:

Pénzben ki kell fejezni az extern. jelleget. (beleolvasztani a klts-be)

Adók hatás a költségfüggvényre

Adók: Elvonások, egy kettős cél: - Állami háztartás fedezáse

- Vállalat befolyásolása

1989-ben kezdték a szedését.

ÁFA: Általános forgalmi adó

SZJA: Személyi jövedelemadó

TA: Társasági adó

Jövedéki adó: luxusadó, kamatadó, regisztr. adó, Súlyadó…

Lehet:

- fix összegű (Súlyadó)

- Forgalmi típusú (ÁFA)

Pénz keletkezés illetően:

- jövedelem alapú (Mo.-n)

- Vagyon alapú (vagyon után, független a keresettől)

Jövedélki adó: Bizonyos termékek után fix összeget kell fizetni. A vállalatnak kell, de áthárítja a vevőkre. A váll. gyűjti, majd befizeti. Nem %-os alapú, minden termék után fix forintösszeg.

Köteles:

- Üzemanyag: benzin:103Ft, gázolaj: 99 Ft

- Alkohol

§ Bor: Tiszta szőlő: adómentes, tablettás: 80 Ft/l

§ Tömény: %/1 liter: 2000 Ft

§ Pezsgő: Tiszta szőlő: adómentes, minden többi: 100 Ft/l

§ Sör: 5%+ : 25 Ft/l

- Cigaretta: szálanként 2,5 Ft + az eladási ár 20%-a

Áfa: Az értékesítés bevétele után kell fizetni. Termékekre 20% (tavaly 25% volt) Szolgáltatásokra 20% (tavaly 15% volt)

Bruttó összeg = nettó * áfa%

Nettó * 1,2= bruttó

Nettó= Bruttó* (1/1,2)= Bruttó * 0.833 -> 16,67%

Áfa visszaigénylés: Olyan termékre, ami a tevékenységhez fontos a vállalatnak, az áfát vissza lehet igényelni.

Mit lehet visszaigényelni:

Mindent, amit a termeléshez igénybe veszünk

Nem lehet:

- Szórakozóhelyi belépők

- Nyílt éttermi szolgáltatás

- Parkolójegy

- Üzemanyag, kivéve: haszongépjármű

Átalányadózás: Éves összegben fizet, nem kell blokkot adnia

5%-os áfakulcs, ha valamilyen közjavakat szolgálnak: könyvek, újságok egy része, gyógyszerek, gyógyászati eszközök.

Súlyadó: Az önkormányzati közösbe megy, oda ahol a jármű be van jegyezve. Mértéke már teljesítmény alapon megy.

0-3 éves korig: 300 Ft/kW évente

4-7 éves korig: 260 Ft/kW

Regisztrációs adó: Autó, motor ami Mo-n van forgalomba helyezve, új v. használt

2 kategória mentesül: diplomáciai autó, muzeális autó.

3 dologtól függ:

- Környezetvédelmi besorolás

- Köbcenti

- Dízel v. benzin

Minimum 200e Ft

Átlag: 600e Ft(1,6), 1m Ft (2.0)

Maximum 4,5 m Ft

(Az életkor lehet csökkentő tényező)

Hibrid autónál 150e Ft

Motornál csak köbcenti alapján: 125-250 cm³ : 150e Ft.

Társaság adó: alapja a társ. Bevétel-költség. Mértéke 16%

Személyi jövedelemadó:

Alanya minden magánszemély, akinek az adott évben bevétele van.

A fizetés rendje: Saját maga készíti el a bevallását egy évre. Lead. Határidő: május

Amenniyben 1 személynek csak 1 cégtől van bevétele, kérheti h a cég csinálja meg neki.

Különböző jövedelmek különböző százalékban adóznak.

Összevont adóalap jövedelme:

- Önálló tevékenység: amit nem alkalmazásban szerez: tanácsadás, megbízás, őstermelői bevétel, ezután költség elszámolás: - tételes,

- 10% költséghányad

Adóalap: a bevétel 10%-a. Bevétel-költség: jövedelem

Őstermelő: adómentes, fel sem kell tüntetni.

Nem önálló: alkalmazásban:

- fizetés

- tisztségviselői juttatás

- költségtérítés (adómentes)

Egyéb:

- ösztöndíj

- nyugdíj

Σ az egészre, majd adósáv:

Bizonyos összeg alatt kisebb %,

felett nagyobb %

Mo-n az összeghatár: 1.550.000 Ft. Ez alatt 18%, e felett 36%

3 éve Mo-n: 650e Ft -> 12% , 650e-1,2m -> 18% , 1,2m- -> 38-40%

Visszaigényelhető: Egyéb bevétel tisztán szám. Adója

Szellemi tevékenység után: 25%, max 50e Ft

Fix összegű adók hatása a profitra

Árrugalmasság:

εs=(▲s/s)/(▲p/p)

εd=(▲D/D)/(▲p/p)

|εd| > |εs|

|ε| <1>

~1 semleges (kiskereskedelmi term.)

>1 rugalmas (luxuscikkek)

- hiány: x

- kihasznált erőforrás: q -> slack

Warlasi egyensúlyi pont

ZH témakörök:

- Vállalati formák

- Felelősségi kérdések

- Alapító okirat

- Megszűnések

- Kapcsolatrendszer

- Versenyszabályozás

- Marketing mix

- STEP

- Reklámok

- PR, imázs

- Erőforrások (term. Fv)

- Költség fv

- Externáliák

- Controlling

- Adók

- Adók hatása a fv-ekre

RONCSOLÁSMENTES ANYAGVIZSGÁLATI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI

A szerkezetek integritásának, reális állapotának, maradék élettartamának megítélése a korszerű, gazdaságos és biztonságos üzemeltetés alapköve. A nagy értékű műszaki létesítmények, szerkezetek ( hidak, hajók, repülőgépek, erőművek stb. ) tervezett üzemeltetési ideje 15 – 50 év. Az elektronika - vele összhangban a méréstechnika – fejlődése lehetővé teszi, hogy az említett szerkezetek, létesítmények üzemeltetési feltételeit, maradék élettartamát mind nagyobb pontossággal becsüljük meg.

Ahhoz, hogy a berendezés állapotát a legnagyobb biztonsággal felmérhessük és a következő üzemeltetési ciklus feltételeit a legkisebb kockázattal megbecsüljük - elengedhetetlen az, hogy:
• diagnosztikai vizsgálatokkal felmérjük a szerkezet állapotát,
• meghatározzuk a valóságos üzemi körülményekre jellemzőmechanikai állapotot,
• megítéljük a beépített anyagok károsodásának folyamatát és mértékét az adott
üzemeltetési feltételek mellett.

A műszaki fejlődés során meglehetősen sokféle eljárás alakult ki, és kerül alkalmazásra napjainkban is. A módszerek mindegyikének létezik előnyös és hátrányos tulajdonsága, az alkalmazhatóság pedig gyakran feltételekhez kötött. Ezek ismerete nélkül lehetetlen a műszaki üzemeltetés biztonságának megfelelő szintre emelése, a kívánt vizsgálati pontosság elérése.

Forgácsolás I. rész

1.1. Általános kérdések

Egy késztermék gyártási folyamata három részfolyamatra bontható:
 előtermék-gyártás,
 alkatrészgyártás,
 szerelés.

Az előterméket sok módszerrel állítják elő, leggyakrabban képlékeny alakítással. A képlékeny alakítás végtermékét használja fel az alkatrészgyártó, aki egy megfelelően megválasztott megmunkáló eljárás alkalmazásával éri el, hogy az alkatrész a műhelyrajznak megfelelő alakot elérje. A megmunkáló eljárások sokféleségét a DIN 8580, illetve az MSZ 05 09.0001/1-85 számú szabványok rendszerezik. A szabványok az összes megmunkáló eljárást hat főcsoportra osztják:
 alaklétesítés,
 képlékeny alakítás,
 szétválasztás,
 egyesítés,
 bevonás,
 anyagtulajdonság megváltoztatása.

A főcsoportok természetesen további részekre osztódnak, a minket érdeklő forgácsolás a szétválasztás főcsoportba tartozik.
A forgácsolás két jól elkülöníthető csoportra osztható:
 forgácsolás mértanilag határozott élű szerszámmal,
 forgácsolás mértanilag határozatlan élű szerszámmal.
Az első csoportba tartozik például az esztergálás, gyalulás, fúrás stb., míg a másodikba a köszörülés és a polírozás.

1.2. A forgácsolás mozgásviszonyai

A forgácsolás alapvető jellemzője, hogy az előgyártmányról egy arra alkalmas szerszám segítségével, forgács formájában távolítjuk el az anyagfelesleget. A művelethez a szerszámon kívül szükség van még a szerszámgépre is, amely a munkadarab és a szerszám relatív mozgását biztosítja.

A sikeres forgácsolási művelethez a munkadarab és a szerszám közötti relatív mozgásra van szükség. A relatív mozgásokat mindig egy állónak képzelt munkadarabhoz viszonyítjuk, függetlenül attól, hogy a tényleges mozgások hogyan is valósulnak meg. A forgácsolásnál előforduló mozgásfajták:
 forgácsoló-,
 előtoló-,
 működő-,
 hozzáállító,
 fogásvételi,
 utánállító mozgás.

A forgácsolómozgás előtoló mozgás nélkül egyszeri forgácsleválasztást tesz lehetővé a munkadarab egy fordulata vagy lökete alatt (1.1. ábra). A forgácsolómozgás lehet
 egyenes vonalú (pl. gyalulás, vésés, üregelés),
 kör alakú (pl. esztergálás, marás, fúrás, köszörülés),
 görbe vonalú (nem forgástestek esztergálása, menetfúrás, másoló gyalulás).

A forgácsolómozgás sebessége a forgácsolósebesség, amely a forgácsolóél kiválasztott pontjának pillanatnyi sebessége a munkadarabhoz viszonyítva a forgácsoló irányban. Jele v, mértékegysége pedig m/min vagy m/s. Általában a legnagyobb munkadarab- vagy szerszámátmérőre számítjuk.

Az előtolómozgás a forgácsolómozgással együtt folyamatos vagy többszöri forgácsleválasztást biztosít több fordulat vagy több löket alatt. Az előtolómozgás lehet:
 egyenes vonalú folyamatos (pl. esztergálás, marás, fúrás),
 egyenes vonalú szakaszos (pl. gyalulás, vésés, síkköszörülés),
 kör alakú szakaszos (gyalulás vagy vésés kör alakú felületen),
 görbe vonalú folyamatos (pl. másolóesztergálás, másolómarás),
 görbe vonalú szakaszos (másológyalulás, másolóvésés).

Az előtolómozgás egy adott pontban értelmezett pillanatnyi iránya az előtolóirány, amelynek értékét a  előtolóirány-szög határozza meg. Az előtolóirány-szög a forgácsolóirány és az előtolóirány által bezárt szög. Az előtolómozgás sebessége az előtolósebesség, melynek jele vf, mértékegysége pedig m/min, mm/min vagy mm/s lehet. Az előtolómozgásnak egy fordulatra vagy löketre vonatkoztatott értéke az előtolás, jele s, mértékegysége pedig mm/fordulat, mm/löket.

A működőmozgás tulajdonképpen a forgácsolómozgás és az előtolómozgás eredője. Ebből következik, hogy ha nincs előtolómozgás (pl. üregeléskor), akkor a forgácsolómozgás és a működőmozgás egybeesik. A működőmozgás irányát a működőirány-szöggel () jellemezzük. A működőmozgás sebessége a működősebesség, jele ve.

A hozzáállító-mozgás az a mozgás, amellyel a forgácsolás megkezdése előtt a szerszámot a munkadarabhoz állítjuk.

A fogásvételi mozgás az a mozgás a darab és a szerszám között, amellyel a leválasztandó anyagréteg vastagságát beállítjuk. A fogásvételi mozgás eredménye a fogásmélység, amelynek jele a, mértékegysége mm.
Az utánállítómozgás egy korrekciós, hibakiigazító mozgás a darab és a szerszám között.

1.3. A forgácskeresztmetszet

A forgácsolás során a leválasztott anyagrészek forgács formájában kerülnek eltávolításra. Ezen anyagrészeknek a forgácsolóirányra merőleges keresztmetszetét forgácskeresztmetszetnek nevezzük. A forgácskeresztmetszet lehet állandó (pl. esztergáláskor), vagy változó (pl. maráskor). A szerszámkialakítás miatt azonban meg kell különböztetni elméleti és valóságos forgácskeresztmetszetet (1.2. ábra). A gyakorlati számítások során mindig az elméleti forgácskeresztmetszettel számolnak az összefüggés alapján (ahol tehát a fogásmélység, s előtolás).

A forgácskeresztmetszet alakja - azonos előtolás és fogásmélység mellett is - különböző lehet aszerint, hogy milyen a forgácsolószerszám kialakítása, azaz mekkora a r főélelhelyezési szög. A forgácskeresztmetszet nagysága azonban természetesen változatlan, és a b forgácsszélesség és a h forgácsvastagság szorzataként is értelmezhető:

A példában állandó keresztmetszetű forgácsról van szó. Változó keresztmetszetű forgács esetén (pl. maráskor) a közepes forgácsvastagsággal kell számolni.

1.4. A forgácsoló szerszámok élgeometriája

A forgácsoló szerszámok esetén egyértelműen meghatározható élgeometriáról természetesen csak a szabályos élű szerszámok esetén lehet beszélni. De a különböző célú szabályos élű szerszámok kialakítása is igen változatos. Ezért a forgácsoló szerszámmal kapcsolatos fogalmak értelmezését mindig a legegyszerűbb egyélű szerszámon végezzük.

A forgácsoló szerszámoknak két fő részre van: a szár és a dolgozó vagy forgácsoló rész. A forgácsoló részt jellemző felületek, szögek és vonalak összességét, egymáshoz viszonyított helyzetét és számszerű értékeiket összefoglaló néven élgeometriának nevezzük.

A dolgozó részen elhelyezkedő szerszámelemek az 1.3. ábra jelölései alapján:
1. homloklap,
2. hátlap,
3. mellékhátlap,
4. felfekvőlap,
5. főforgácsolóél,
6. mellékforgácsolóél,
7. szerszámcsúcs.

A szerszámlapok és szerszámélek meghatározott szögeket zárnak be egymással, amelyeket élszögeknek nevezünk. Az élszögeket különböző koordináta-rendszerekben - ortogonál és normál élszögrendszerben - értelmezhetjük.

Az ortogonál élsíkrendszer síkjait az 1.4. ábrán mutatjuk be.

 Szerszámelhelyezési szög (r) a szerszám élsík és az előtolóirány közötti szög.
 Szerszámcsúcsszög (r) a szerszám élsík és a szerszám melléksík között mérhető.
 A szerszám mellékforgácsoló élének elhelyezési szöge (r') az előtolóirány és a szerszám melléksík által bezárt szög.
Az ortogonálsíkban értelmezett élszögek az 1.6. ábra szerint:
 Szerszám ortogonál hátszög (0),
 Szerszám ortogonál ékszög (0),
 Szerszám ortogonál homlokszög (0).

Az élsíkban értelmezhető a szerszám terelőszög (s).
A normál élszögrendszer síkjai (1.7. ábra):
 a szerszám alapsík,
 a szerszám élsík,
 az él normálsík,
 a szerszám mellékélsík.

Mint látható, eltérés az ortogonál rendszertől csak az él normálsíkban van. A normálszögek az ábrán láthatóak.
Az egyes szögértékek nagyságát a munkadarab, illetve a szerszám anyagától függően kell megállapítani, ezek irányértékeit táblázatokban foglalták össze. A homlokszögek értékei pozitív, negatív, vagy nulla lehet (1.8. ábra).

Fontos megemlíteni, hogy az ismertetett szögek a szerszám élgeometriájának szögei. Ezek azonban nem mindig azonosak az ún. működő élszögekkel, mert ezek a szerszámbeállítástól is függnek (1.9. ábra).

1.5. A forgácsképződés mechanizmusa

A forgácsképződést a szabadforgácsolás vagy ortogonális forgácsolás esetén vizsgálják. Ennek az a lényege, hogy csak egyetlen él forgácsol, a megmunkált felület azonos a forgácsolt felülettel (1.10. ábra).

A forgácsképződés menete eszerint úgy történik, hogy a szerszám előrehaladva az anyagban, a homlokfelület előtti anyagrészt összetömöríti, majd amikor az igénybevétel egy síknak feltételezett felület (iránysík) mentén meghaladja az anyag nyírószilárdságát, a forgács elnyíródik, és elcsúszik a szerszám homlokfelületén (1.11. ábra).

A forgácsképződés eszerint a következő részfolyamatok sorozata:
 rugalmas alakváltozás,
 képlékeny alakváltozás,
 elcsúszás az iránysíkban, azaz a forgácselem létrejötte,
 a forgácselem elmozdulása a szerszám homlokfelületén.

A forgácsképződés mechanizmusát tekintve a forgácsolt anyagok szívós és rideg anyagokra oszthatók. Szívós anyagok forgácsolásakor a forgács összefüggő, folyamatos szalagot alkot, a rideg anyagok forgácsa viszont kisebb-nagyobb töredezett darabokra esik szét

A képződött forgács alapvetően három fajta lehet:
 A töredezett forgács különálló darabokból áll, gyakran por alakú. Főleg rideg anyagok forgácsolásakor keletkezik. Hátránya, hogy a forgácsolóerő értéke periodikusan váltakozik.
 Nyírt forgács esetén a forgácselemek összehegednek, s összefüggő szalagot képeznek. A forgácselemek szabad szemmel is megkülönböztethetők. Általában szívós anyagok közepes sebességgel történő forgácsolásakor keletkezik. A forgácsolóerő periodikusan változik.
 A folyó forgács összefüggő szalagot képez. Akkor keletkezik, ha szívós anyagot nagy sebességgel forgácsolnak. Kedvező, hogy a forgácsolóerő gyakorlatilag állandó nagyságú.
Természetesen a forgács milyensége az anyagminőségen kívül egyéb tényezőktől is függ, így a forgácsolási sebességtől és a forgácsvastagságtól. Szívós anyagból is kaphatunk töredezett forgácsot kis forgácsolósebességgel és nagy előtolással, viszont rideg anyagból is tudunk folyó forgácsot leválasztani, ha nagy forgácsolósebességet és kis forgácsvastagságot választunk.
A forgácsleválasztás jellegzetes, kedvezőtlen jelensége az élsisak- vagy élrátétképződés (1.14. ábra). Az élsisak a szerszámcsúcson keletkezik összetorlódott fémrészecskékből. Egy ideig növekszik, majd periodikusan szétesik. Nem kívánatos jelenség, mert kedvezőtlenül hat a forgácsolt felült minőségére és magára a szerszámra is. Megfelelő forgácsolási sebesség választásával elkerülhető.

A forgácsképződés érdekes jelensége, hogy a leválasztott forgács vastagsága nagyobb, mint a leválasztott anyag vastagsága (fogásmélység). Ez a forgácsolás közben lejátszódó alakváltozás következménye. Az alakváltozás mértékét a h/a viszony fejezi ki. Az alakváltozás munkát igényel, s a forgácsleválasztáshoz szükséges munka annál kisebb, minél kisebb a h/a tényező. Ha a  iránysík szöge nagy, akkor kis munkabefektetéssel lehet a forgácsot leválasztani. Az iránysík legnagyobb szöge 45° lehet.
Az irányszög nagysága a fogásmélységen (a) és a forgácsvastagságon (h) kívül a szerszám n homlokszögének ismeretében határozható meg

Hőtanházi

1. Gázállandó
gi : tömegarány

Rkev=∑ gi * Ri Ri = RM/Mi

2. Gázkeverékek hőmérséklete (keveredés közben nincs hőközlés a környezettel)
Ukev =U1+U2+U3 Ui = cvi*mi*Ti
Ukev= cvkev*mkev*Tkev
cvi = f/2* Ri
cvkev==∑ gi * cvi
cvkev*Tkev =∑ gi * cvi* Ti
Tkev =∑ gi * cvi* Ti / cvkev

3. Gázkeverékek nyomása
pkev*Vkev=mkev*Rkev*Tkev
Vkev=∑Vi
Vi= mi*Ri*Ti/pi

4. Alkotók térfogataránya (A keverék nyomásán és hőmérsékletén!!!)
ri=Vi/Vkev ri :térfogatarány,(molarány)
gi=mi/mkev=((pkev*Vi)/(Ri*Tkev))*((Rkev*Tkev)/(pkev*Vkev))=Vi/Vkev*Rkev/Ri
=>ri=gi* (Ri/Rkev)

5. Az alkotók parciális nyomása
ppi*Vkev=mi*Ri*Tkev
ppi=mi*Ri*Tkev/Vkev
ppi= ri*pkev

6. Valódi fajhő
kmolhő a tánlázatból
cVMi =>cVMkev=∑ri*cVMi cPMi =>cPMkev=∑ ri*cPMi

Látszólagos molekulatömeg:
Mkev=∑ ri*Mi c’=c* m/V =c*ρ
ckev=cMkev/MMkev c’kev=cMkev/VM

7. Térfogat/tömegegységre vonatkoztatott közepes izochor/izobár fajhő (t1 és t2 között)
Táblázatból lineáris interpolációval kiszámolod a számodra szükséges izochor vagy izobár fajhőt az adott hőmérsékletekre. Miután kiszámoltad a Közepes fajhőt a 6. pont képletei alapján tudod átszámolni egymásba a különböző fajhőket.

8. Közepes adiabatikus kitevő (t1 és t2 között)
κ=cPkev/cVkev cVkev=cPkev-Rkev

9. Politropikus fajhő
cn=cv*(n- κ)/(n-1)

10. Folyamattal kapcsolatos hőmennyiség
Q12=mkev* cn *(T2-T2)

Hő- és áramlástan kérdések 2008

1. hőtan vizsga
 Milyen fajhők vannak és mi a hőkapacitás?
 Politrópikus Poisson egyenletek levezetése?
 Diesel körfolyamat?
 p-V, T-S→politróp körfolyamat, expanzió, n<0?
 feladatok:
 Otto-körfolyamat?
 Kimenő keresztmetszet?
 Mekkora qbe kell V=áll-nál, hogy az adiabatikus reakció végére az
adott q-t kapjuk?
2. hőtan vizsga
 Technikai munka levezetése
 p-V, T-S diagramm
 Humprey körfolyamat
 …
3. hőtan vizsga
 Otto körfolyamat?
 Milyen fajhők vannak és mi a hőkapacitás?
 Bizonytsa be,hogy az entalpia, torlóponti entalpia állapotjelző
 p-V, T-S→politróp körfolyamat, expanzió és Wt>0
4. hőtan vizsga
 Entrópia
 p-V, T-S
 T-s diagramban az izochor görbék egyenletét levezetni
 Humprey-körf., rajz és hatásfok levezetése
1. áramtan vizsga
 Hidrodinamikai alap differenciálegyenlet felírás és jellemzői?
 Newton mozgás törvénye alapján Euler differenciálegyenlete és az impulzus
tétel?
 Milyen következtetések vonhatók le az áramképekből?
2. áramtan vizsga
 Sebességtér transzport egyenlete kapcsán Euler és Laprasz közötti
összefüggés?
 Kavitáció jellemzése?
 Külső és belső áramlás?
3. áramtan vizsga
 Anyagmegmaradás/folytonosság törvénye?
 Euler dinamikai egyenlete természetes koordináta rendszerbe?
 Írja fel a teljes Bernulli egyenletet és nevezze meg a részeit?
4. áramtan vizsga
 Hidrodinamikai alap differenciálegyenlet felírás és jellemzői?
 Newton mozgás törvénye alapján Euler differenciálegyenlete és az impulzus
tétel?
 Milyen következtetések vonhatók le az áramképekből?