Hőtanházi

1. Gázállandó
gi : tömegarány

Rkev=∑ gi * Ri Ri = RM/Mi

2. Gázkeverékek hőmérséklete (keveredés közben nincs hőközlés a környezettel)
Ukev =U1+U2+U3 Ui = cvi*mi*Ti
Ukev= cvkev*mkev*Tkev
cvi = f/2* Ri
cvkev==∑ gi * cvi
cvkev*Tkev =∑ gi * cvi* Ti
Tkev =∑ gi * cvi* Ti / cvkev

3. Gázkeverékek nyomása
pkev*Vkev=mkev*Rkev*Tkev
Vkev=∑Vi
Vi= mi*Ri*Ti/pi

4. Alkotók térfogataránya (A keverék nyomásán és hőmérsékletén!!!)
ri=Vi/Vkev ri :térfogatarány,(molarány)
gi=mi/mkev=((pkev*Vi)/(Ri*Tkev))*((Rkev*Tkev)/(pkev*Vkev))=Vi/Vkev*Rkev/Ri
=>ri=gi* (Ri/Rkev)

5. Az alkotók parciális nyomása
ppi*Vkev=mi*Ri*Tkev
ppi=mi*Ri*Tkev/Vkev
ppi= ri*pkev

6. Valódi fajhő
kmolhő a tánlázatból
cVMi =>cVMkev=∑ri*cVMi cPMi =>cPMkev=∑ ri*cPMi

Látszólagos molekulatömeg:
Mkev=∑ ri*Mi c’=c* m/V =c*ρ
ckev=cMkev/MMkev c’kev=cMkev/VM

7. Térfogat/tömegegységre vonatkoztatott közepes izochor/izobár fajhő (t1 és t2 között)
Táblázatból lineáris interpolációval kiszámolod a számodra szükséges izochor vagy izobár fajhőt az adott hőmérsékletekre. Miután kiszámoltad a Közepes fajhőt a 6. pont képletei alapján tudod átszámolni egymásba a különböző fajhőket.

8. Közepes adiabatikus kitevő (t1 és t2 között)
κ=cPkev/cVkev cVkev=cPkev-Rkev

9. Politropikus fajhő
cn=cv*(n- κ)/(n-1)

10. Folyamattal kapcsolatos hőmennyiség
Q12=mkev* cn *(T2-T2)

Hő- és áramlástan kérdések 2008

1. hőtan vizsga
 Milyen fajhők vannak és mi a hőkapacitás?
 Politrópikus Poisson egyenletek levezetése?
 Diesel körfolyamat?
 p-V, T-S→politróp körfolyamat, expanzió, n<0?
 feladatok:
 Otto-körfolyamat?
 Kimenő keresztmetszet?
 Mekkora qbe kell V=áll-nál, hogy az adiabatikus reakció végére az
adott q-t kapjuk?
2. hőtan vizsga
 Technikai munka levezetése
 p-V, T-S diagramm
 Humprey körfolyamat
 …
3. hőtan vizsga
 Otto körfolyamat?
 Milyen fajhők vannak és mi a hőkapacitás?
 Bizonytsa be,hogy az entalpia, torlóponti entalpia állapotjelző
 p-V, T-S→politróp körfolyamat, expanzió és Wt>0
4. hőtan vizsga
 Entrópia
 p-V, T-S
 T-s diagramban az izochor görbék egyenletét levezetni
 Humprey-körf., rajz és hatásfok levezetése
1. áramtan vizsga
 Hidrodinamikai alap differenciálegyenlet felírás és jellemzői?
 Newton mozgás törvénye alapján Euler differenciálegyenlete és az impulzus
tétel?
 Milyen következtetések vonhatók le az áramképekből?
2. áramtan vizsga
 Sebességtér transzport egyenlete kapcsán Euler és Laprasz közötti
összefüggés?
 Kavitáció jellemzése?
 Külső és belső áramlás?
3. áramtan vizsga
 Anyagmegmaradás/folytonosság törvénye?
 Euler dinamikai egyenlete természetes koordináta rendszerbe?
 Írja fel a teljes Bernulli egyenletet és nevezze meg a részeit?
4. áramtan vizsga
 Hidrodinamikai alap differenciálegyenlet felírás és jellemzői?
 Newton mozgás törvénye alapján Euler differenciálegyenlete és az impulzus
tétel?
 Milyen következtetések vonhatók le az áramképekből?

Repterek

1. Budapesti repülőterek
 Történelmi áttekintés
 1932: kutatás Budapest új közforgalmú repülőtere helyéről, a meglévő repülőterek kapacitás korlátja miatt
 Csepel északi része:
 Úszótalpas légi járművek számára is alkalmassá
próbálták tenni, hasonlóan az Aeroexpress Rt
lebonyolított hidroplán forgalomhoz
 Sosem lett polgári repülőtér
 Ott helyezkedett el a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt (harci gépek gyártása)
 1935: eleinte Budaörs választása
 Az érkező / induló utasok függőleges térbeni
elválasztása (a világon elsőként)
 A reptér kapacitása a forgalom növekedésével
hamarosan szűknek bizonyult
 Kedvezőtlen talajviszonyok miatt a pálya felázott
 Ferihegyi repülőtér
 Terület a nevét egy gazdag budai serfőzőtől kapta: Mayerffy Xavér Ferenc
 1939: döntés a mai ferihegyi repülőtér építéséről (Ferihegypusztán)
 Kedvezőek a légköri viszonyok és a talaj sík
 Hátránya: a 30-as években távol esik a várostól
 1948: újraépítés kezdete (a második világháború miatt)
 1950 május 7: átadás (a mai I-es terminál, és az I-es pálya bizonyos szakasza)
 1983: a II-es pálya (gurulóutakkal), irányítótorony, Malév-gép karbantartásra műszaki bázis elkészítése
 1985: Ferihegy 2-es terminál átadása (mai 2A)
 Csak a Malév gépek használták, a külföldi gépek továbbra is az 1-est használták
 Évi kétmillió utas fogadására volt képes
 2000: Ferihegy 2B átadása
 Külföldi, és a LCC (fapados) légitársaságok használták
 2005: 1-es terminál felújítása, a LCC számára
 Párhuzamos eltolt elrendezés
2. Európai repülőterek
 Európai repülőterek
 ~30 HUB
 ~150-200 km-ént található egy jelentősebb (regionális) repülőtér
 ~ 50 km-ént egy általános repülőtér
 Modern gazdaság nem nélkülözheti a repülőtereket
3. Repülőterek csoportosítása
 Repülőterek jelentőségük szerinti csoportosítása

4. Repülőterek tervezése
4.1. Előírások, ajánlások
 Nemzeti:
 103/1999. (VII. 6.) Korm. Rendelet: A repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól
 A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. Törvény 39. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
 1 § …Budapest Ferihegy kivételével a Magyar Köztársaság területén meglévő és létesítendő repülőterekre terjed (Lt. 71. § 19. pont) ki
 2 § … a nyilvános repülőterek és a polgári célú nem nyilvános repülőterek a Magyar Köztársaság területén állandó lakhellyel vagy székhellyel rendelkező – természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létesíthet.
 3 § (1) Polgári repülőtér létesítése iránti kérelmet a az érintett ingatlan tulajdonosának a hozzájárulásával és dokumentációval ellátva kell benyújtani a légiközlekedési hatósághoz. A kérelmet az állami repülőtér létesítése esetében a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.
 Dokumentáció tartalma
 A repülőtér létesítőjének megnevezése
 A repülőtér tervezett rendeltetése, kategóriája
 A futópályák tervezett kiépítése, a tervezett pályairányok és méretek, a futópályák akadályviszonyai, zajgátló és biztonsági védőövezet kijelölése
 A repülőtér tervezett műszerezettsége és elhelyezési lehetősége
 A közművesítés lehetőségei
 A tervezett repülőtérre, valamint a zajgátló és biztonsági védőövezetére vonatkozó érvényes terület- és településrendezési terv kivonat, valamint szabályozási előírás
 A repülőtér építési telkét és üzemi épületét, valamint a zajgátló védőövezetet ábrázoló térképek (pl. megközelítési eljárások, akadálysíkok)
 A tervezett távközlési összeköttetések és azok berendezései
 A repülések végrehajtása szempontjából mérvadó meteorológiai körülmények jellemzése
 A repülőtéren létesülő szakszolgálatok (pl. tűzvédelmi, repülőgép, utas, légiárú földi kiszolgálás, repülőgép karbantartó, javító) működéséhez szükséges létesítmények tervei
 A repülési eljárások, a földi irányítástechnikai berendezések (pl. kommunikációs, navigációs) tervei
 A terezett repülőtéri ingatlan érvényes tulajdoni lapjának másolata
 A kérelemhez csatolni kell:
 Az Országos Rendőr Főkapitányság,
 A Készenléti Rendőrség Légirendészeti Parancsnokság,
 A BM TOP Repülőtéri Tűzoltóság Parancsnokság,
 Az Országos Meteorológiai Szolgálat,
 Az illetékes földhivatal,
 Az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat,
 Az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat,
 Az illetékes Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás,
 A Határőrség Országos Parancsnokság,
 Az illetékes nemzeti park igazgatóság,
 Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség
…szakhatósági hozzájárulását
 Nemzetközi (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet)
 ICAO: Airport Desing Manual (DOC 9157)
 Part 1 – Felszállópálya
 Part 2 – Gurulóutak, apron, várakozó területek
 Part 3 – Burkolatok
 Part 4 – Vizuális eszközök (pl. pálya megvilágítás)
 Part 5 – Elektromos rendszerek
 ICAO: Annex 14, Volumes I and II
 Volume I – Repülőtér kivitelezés és üzemeltetés
 Volume II – Heliportok
 ICAO: Airport Planning Manual (DOC 9184)
 Part 1 – Master Planning
 Part 2 – Terület felhasználás és környezetvédelem
 Part 3 – Kivitelezési ajánlások
 ICAO: Annex 14, Volume I
 4.2. Főbb tervezési szempontok
 Master Plan fő fejezetei:
 Várható forgalomi karakterisztikák
 Fölterület kiválasztás
 Légi oldal tervezés (pályák, gurulóutak, előterek, navigációs berendezések)
 Földi oldal tervezés (terminálok, cargo bázis, közúti előtér, utak, parkolók)
 Egyéb reptéri létesítmények, alrendszerek (üzemeltetési, kereskedelmi létesítmények)
 Pénzügyi tervezés (beruházási költségek, üzemeltetési költségek)
 Biztonsági kérdések
 Várható forgalmi karakterisztikák
 Forgalom összetétele (használat célja):
 Cargo, utas: üzleti, turista
 Nemzetközi, nemzeti, regionális, privát
 Forgalom nagysága:
 MOF: Mértékadó Órai Forgalom alapján (fel/leszállás külön kezelve)
 MOF tudatában jövőbeli trendek számítása
 Regresszió, trend analízis: múlt trendjeire épülve ad jövőbeli értéket
 Exponenciális extrapoláció: a megfigyelések súlyozása: a korábbi megfigyeléseknek több fontosságot ad
 Összehasonlítás: valamely hasonló ismert tevékenységgel
 Felmérések (survey)
 Alternatív scenariók (feltevések)
 Földterület kiválasztás
 Domborzati viszonyok
 Tenger, óceán, tópart közelsége
 Hegyek, dombok jelenléte
 Természetes akadályok: pl. kémény, hegy
 Általános meteorológiai viszonyok
 Uralkodó szélirány (ha van)
 Eső, hó, köd gyakorisága
 Meglévő infrastruktúrák: vasút, metró, autópálya
 Jövőbeli fejlesztési lehetőségek
 A kiszolgált város közelsége
 Védett állatok jelenléte
 Légi oldal tervezés (airside): kifutópálya
 Légi oldal tervezés (airside): kifutópálya karakterisztikák
 TORA Take off Run Available
 ASDA: Acceleration Stop Distance Available
 TODA: Take-Off Distance Available (V1től: elhatározási sebesség)
 LDA: Landing Distance Available (sugárfék nélkül)
 Légi oldal tervezés (airside): terminálok
5. Repülőtéri létesítmények
5.1. Repülőtéri navigációs eszközök
 Instrument Landing System (ILS)
 Műszeres bevezető, leszállító rendszer, a II vil.háb. után fejlesztették ki anyahajókhoz, de a polgári légi forgalomban csak a ’60-as évektől terjedt el
 Iránysávjeladó (localiser):
 Horizontális sugárzási zónát hoz létre a az ellentétes küszöbtől cca. 300m-re
 2 sugárnyalábból áll: pálya középvonalában a két jel térerőssége egyenlő (ettől eltérve az egyik jel túlsúlyba kerül)
 Siklópálya adó (glide slope)
 Pálya küszöbétől cca. 300m-re telepítve
 Jelegyenlőségi zónája kijelöli a nemzetközileg ajánlott 2,5-3º siklópályát
 Helyjeladó (Inner/Middle/Outer Marker: ~0/0.5/4 NM-ra a pályaküszöbtől)
 Célja átrepülésekor a fedélzeten fény/hangjelzés adása

 Microwave Landing System (MLS)
 ILS hátránya, és az alacsonyabb megközelítési minimumok miatt fejlesztették ki
 kritikus zónán belüli tartózkodás tilos ILS megközelítés alatt
 Elve: a pálya középvonalától tekintve pásztázza a légteret +/- 40º-ban
 egy ciklus alatt két jel a gépről, amiből az idő segítségével hely határozható
 Előnye
 Jobb pontosság
 Működési elve miatt alkalmas teljes megközelítésre (nem csak végső megközelítés)
 Tetszőleges görbületű megközelítési útvonal
 ’90-es években rendelkezésre állt, de végül nem terjed el a GPS alapú rendszerek megjelenése miatt (pl. ADS-B)
 Precision Approach Path Indicator (PAPI)
 Vizuális siklópálya jeladó rendszer
 Siklópálya szögének függvényében színt változtat a műszer
 Nappal és éjszaka is használható (látástávolság ~8/30 km)

 légi eszközt bűncselekményhez először 1926-ban alkalmaztak (a szeszcsempészetben érdekelt rivális banda ellen, melynek farmépületére három kis bombát dobtak le az illinoisi Williams Countryban)
 Célja:
 Az utasok és az értékek védelme,
 a jogellenes cselekedetek megakadályozása
 jogellenes cselekedet
 Repülésbiztonság szándékos csökkentése (pl radar
megrongálása)
 Élet, gazdasági és kulturális értékek elleni cselekedetek
 Gépeltérítés
 Terrorakciók
 Megszervezése állami feladat
 Alapjait nemzeti és nemzetközi jogszabály
rögzíti
 Titkosszolgálati felderítés
 Repülőtér védelme
 elkerítés
 beléptetés ellenőrzése
 beléptetésre jogosítottak ellenőrzése
 emberek, járművek mozgásának követése
 üzemei folyamatok felügyelete
 kritikus pontok (pl. tüzelőanyagtárolók) védése
 Veszélyeztetett területek ellenőrzése
 beszállóhely
 várakozóhely
 utascsarnokok
 utasok, poggyász, teherárú ellenőrzése
 utasok ellenőrzésének szabályai:
 egyéni sérelmet ne okozzon
 legyen jelen intézkedésre jogosult fegyveres egyén
 ellenőrzött és nem ellenőrzött utasok térbeli
szétválasztása
 poggyászok azonosítása
 rejtett riasztási eszközök alkalmazása
 eszközök, módszerek:
 áthaladásra bejelző fémdetektoros kapu, kézi fémdetektorok
 röntgen készülékek, személyi motozás
 elektron befogó detektorok
 kipárolgás elemzés
 termikus neutron-aktivizálás
 röntgensugár elnyelés
 kutyák
7. A jövő repülőterei
 Miért szükséges?
 2020-ra a mai forgalom megkétszereződik
 A rendelkezésre álló repülőterek fejlesztése
sokszor korlátozott
 Zaj problémák
 NASA V/STOL repülőterek
 Multilevel runway
 A kifutópálya, előtér és a terminál több szintű kivitelezése
 ”Zöld” repülőtér
 Föld alatti terminál és előtér
 Automatizált földi kiszolgálás
 Airside Landise Separation
 Landside-airside szétválasztása, landise áthelyezése pl. a városközpontba
 Több város megosztva használ egy repülőteret
 Egy nagyváros repülőtér hálózatot hoz létre: repülőtereknek a forgalom iránya szerinti használata
 A kettő kombinációja

8. Összefoglaló
 Európában ~ 20-30 km-ént található egy repülőtér
 A repülőterek tervezésére nemzeti, nemzetközi
ajánlások, illetve előírások találhatók (pl. ICAO:
Airport Planning Manual: Master Plan)
 Számos szempontot különböztetünk meg (pl. várható
utasforgalom összetétele, uralkodó szélirány)
 Igényeknek megfelelő kivitelezési lehetőségek (pl. peir-ek, satellite-ek)
 Repülőtereknek számos alrendszere van
 Alrendszerek közötti megfelelő kommunikáció
szükséges
 A jövő repülőterei több innovatív ötletre épülnek

Légterek

1.Légkör
1.1. Általános jellemzők
 Definíció: a Naprendszer bolygójának a szilárd tömegéhez kapcsolódó gázburok
 Terjedelme: alsó és felső határát nehéz meghúzni
 Alsó határa:
 a folyadék/jég felszíne (a talajfelszín nem mindig határ, mert a föld alatti barlangokat üregeket is levegő tölti ki)
 Felső határa:
 Elméleti úton:
 a Földhöz rögzített koordináta rendszerben számított centrifugális és nehézségi erő egyensúlya
 Egyenlítőnél 42.000, sarkokon 28.000km magasságban tapasztalható, ez alatt a gázburok együtt mozog a Földel
 Tapasztalati úton:
 meteoritok felvillanásának magassága
 kb. 100, de észlelhető akár 500 km magasságon is)
 Rádióhullámok visszaverődésének magassága
 kb. 60-300 km között, km, de 3000 km magasságon is)
 Tömege:
 meghatározható földfelszíni légnyomásmérések útján

 50%-a 5,5 km, 75%-a 10, 90%-a 16,2 km, 99,9%-a 100 km alatt található
 Légkör hőmérséklet szerinti szerkezete:
 Troposzféra: 0-12 km
 Sztratoszféra: 12-50 km
 Mezoszféra: 50-90 km
 Termoszféra: 90-1000 km
 Magnetoszféra: 1000-60.000 km
 Exoszféra: 60.000 km -
 Troposzféra:
 Hőmérséklet csökkenése a magasság növekedésével: kb. -0,65 C/100 km
 Túlnyomó részt ebben a rétegben zajlanak le a meteorológiai folyamatok (pl. felhőzet képződés)
 Gyakran előfordul a légkör instabil rétegződése: függőleges légmozgások
 Mérsékelt sebességű repülések légtere
 Tropopauza:
 A troposzféra tetején izotermia
Szerep a repülésben
 Jet Stream (futó áram) előfordulási helye
 Sztratoszféra:
 Itt található az ózonréteg: UV elnyelés, melegítő hatás
 Hőmérséklet inverzió: hőmérséklet növekszik a magassággal (felső határa ~ 10 C)
 Függőleges légmozgások nincsenek
 Mezoszféra:
 Csökkenő hőmérséklet
 A légkör leghidegebb tartománya: T85km= -95 C
 Két meleg réteg (sztratoszféra, termoszféra) közé ékelődik
 Termoszféra:
 Pozitív hőmérsékleti gradiens:
 A napsugárzás által felgyorsított atomok melegítik
 A légkör legmelegebb része, Tátlag≈1000 C
 Exoszféra: légkör hőmérséklete nem változik jelentősen
 Jet Stream (futó áram)
 Tropopauza magasságában előforduló keskeny áram
 Az eltérő tulajdonságú légtömegek hozzák létre
 A Föld északi/déli féltekén hullámszerűen terjedő áramlat
 160-640 km/h sebességű áramlás (átlagosan 240-480 km/h)
 Kihasználása lerövidíti az utazási időt, csökkenti a fogyasztást
 Légnyomás:
 kalibrált barométerrel mért légnyomás érték útján (barometrikus magasságmérés)
 Nyomást befolyásoló tényezők:
 Tengerszint feletti magasság
 Földrajzi szélesség
 Évszak
 Hőmérséklet
 Relatív nedvesség
 International Standard Atmosphere (Nemzetközi Egyezményes Légkör)
 International Civil Aviation Organization (ICAO): 7488-CD (1993)
 Magasságmérés egy alap kalibrálási érték útján: p = 1013,25 hPa
 Azonos magasságon, azonos helyen az összes műszer ugyanazt az értéket mutatja
 Flight Level (FL):
 ISA alapján számolt magassági érték 100-al osztva (lábban)
 A repülőtéri manőverezéseket kivéve a FL használatos
 Repülőtér környezetében: a repülőtérhez viszonyított magasság alkalmazott
2.Légtér:
 A légkörnek a repülés számára felhasznált közege
 Általánosan a szubszonikus repülés esetében a földtől ~10-12 km magasságig terjed
 Kialakítások
 Légifolyosó rendszer (eleinte 10, majd 20 km széles folyosók a polgári légi közlekedés számára)
 Kialakítások (folyt.)
 Nyomvonal rendszer
 Légtér osztályozások:
 Nemzetközi előírás:
 International Civil Aviation Organisation (ICAO) légterek meghatározások
 Nemzeti előírás:
 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KVVM együttes rendelet
 Légtér közlekedési célra történő kijelöléséről (Hatályos: 2007 május10)
 Alapvető osztályok:
 Különböző szempontok szerinti további csoportosítás:
 Repülés típusa (VFR/IFR),
 elkülönítés,
 nyújtott szolgálat (ATC, forgalmi tájékoztatás, légiforgalmi tanácsadás, repülés tájékoztatás),
 látástávolság,
 sebességkorlátozások,
 rádióösszeköttetés fajtája,
 ATC engedély kötelezettség
 Légtér osztályozások (folyt.):
 CTR: repülőtéri irányító körzet
 A repülőtér közvetlen megközelítésére szolgáló ellenőrzött légtér (pl. ILS megközelítés)
 ~20 km átmérőjű
 A föld vagy a víz felszínétől a felette lévő
ellenőrzött légtér alsó határáig terjed
 Magyarországon C osztályú légtérnek számít
 TMA (Terminal Movement Area):
 Repülőtéri közelkörzet, ellenőrzött légtér
 Akár ~100-120 km-es környezetében a
repülőtérnek
 Repülőgépek süllyedése/emelkedése a repülőtér környékén
 CTR megközelítése/elhagyása
 Légtér osztályozások (folyt.):
 TSA: Temporary Segregated Area
 Időszakosan elkülönített légtér
 Olyan repülési tevékenység helyszíne, amely a több légijárműre veszélyes lehet
 pl. katonai légi gyakorlatok
 TRA: Temporary Restricted Area
 Időszakosan korlátozott légtér légtér
 Prohibited: tiltott légtér:
 légiközlekedés állandó jelleggel tilos
 Restricted: korlátozott légtér:
 pl. Budaörs: 250 kt-nál kisebb sebességi járművek számára
 igénybevételére a légiközlekedési hatóság ad engedélyt
 Danger: veszélyes légtér:
 pl. lőterek: Várpalota, Nagykanizsa, Kiskunhalas, Nagyoroszi
 3.Légtér közlekedési szabályai:
 Alapvető szabályok:
 Betartásáért a légijármű parancsnoka felelős
 Légijármű hajózó személyzet tagjaként nem
tevékenykedhet az aki szeszes ital, kábítószer vagy
olyan gyógyszer hatása alatt áll, ami csökkenti a
cselekvőképességet
 Kitérési szabályok
 Kettő szembe (közel szembe) tartó légijármű: mindkettő köteles irányától jobbra kitérni (alányomással vagy fölérepüléssel kitérni tilos)
 Kettő összetartó légijármű azonos magasságon: az tér ki, amelyik a másikat jobbról látja, kivéve:
 levegőnél nehezebb hajtóművel rendelkező légijármű
köteles utat adni valamennyi hajtómű nélküli légijárműnek;
 a levegőnél könnyebb, hajtóművel rendelkező légijármű
köteles kitérni valamennyi hajtómű nélküli légijárműnek,
 a levegőnél nehezebb hajtómű nélküli légijármű köteles
kitérni a levegőnél könnyebb hajtómű nélküli légijárműnek;
 hajtóművel működő légijármű köteles kitérni annak a
légijárműnek, amely láthatólag más légijárművet, vagy tárgyat vontat.
 Előzés:
 Az előzés alatt álló légijármű jogosult a változatlan irány repülésre, míg az előzést végzőnek jobbra történő kitéréssel kell biztosítania a másik légijármű útját
 A körülmények semmilyen változása sem mentesíti az előzést végző légijárművet ezen kötelezettsége alól, mindaddig, amíg a másik légijárművet teljesen meg nem előzte és útját szabaddá nem tette
 Leszállás:
 A levegőben lévő, vagy a földön üzemelő légijárműveknek utat kell adniuk a leszálló légijárműveknek
 Ha két, vagy több levegőnél nehezebb légijármű közeledik leszállás céljából valamelyik repülőtérhez, a nagyobb magasságon lévő légijármű köteles utat adni az alacsonyabb magasságon lévő légijárműnek
 Egy leszállóban lévő légijármű elé vágni tilos
 Ha a légijármű vezetőjének tudomására jut, hogy egy másik légijármű kényszerleszállást hajt végre, akkor annak köteles utat engedni
4.Légi irányitás:
Célja:
 Légiforgalmi irányítás (ATC):
 Megléte állami feladat
 Feladata:
 Elsődlegesen a légijárművek elkülönítése:
 Vertikálisan 1000 láb
 Horizontálisan 5 tengeri mérföld
(irányított légtérben)
 Másodlagosan:
 Biztosítani a forgalom folytonosságát: minimális késések
 Időjárási és forgalmi adatok közlése a pilóták számára
Légi irányítás menete:
 Aerodrome/Tower Control
 Repülőtéri Irányító Körzeten (CTR) belül irányít
 Fel/leszálló és a repülőtéren lévő bármilyen
forgalomért felelős
 Ground Control (földi irányítás):
 A repülőtéri manőverezési zónákért felelős: gurtulóutak, előterek, kereszteződések
 Bárki aki a repülőtéren dolgozik a manőverezési zónákban (repülőgép, ember, üzemanyagszállító kocsi), a földi irányítótól köteles engedélyt kérni
 VHF rádióval kommunikálnak
 Gurító radar használnak
 Air Control:
 Fel/leszállási engedélyt ad, elkülönítése a fel/leszállás alatt
 A pálya rendelkezésre állását biztosítja a forgalom számára
 TRACON-al együttműködik, hogy igazítsa a forgalmat a
repülőtér kapacitásához
 Clearance Delivery:
 Engedélyek adása a SLOT betartása érdekében
 Terminal Radar Approach Control (TRACON):
 A repülőtér ~100 km-es környezetében belül irányít
 Nagyobb városok esetében (pl. New York)
egy TRACON
 Feladata, hogy rendezze a forgalmat,
sorolja be a leszálló gépeket
 Air Route Traffic Control Center (en-route)
 Légiirányítási központok az átrepülőforgalom
irányítására (egy adott területen belül)
 Magyarországon 1, de pl. USA 21 központ
 Irányítás központtól központig tart
 Két központ határánál felelősség átadása (hand-off), pilóta átvált a másik központ rádiófrekvenciájára
 Egy központ légtere kisebb alrészekre, un.
szektorokra van bontva
 Kialakításuk függ a forgalom jellegétől
 Egy irányító csak egy szektorért felelős
5.Légi irányítás jövője:
 Free Flight
 Miert Free Flight?
 Legtöbb járat nem a legrövidebb úton repül
 ATC miatti útvonalváltoztatások
 1994: elkezdődik a koncepció vizsgálata
 Lényege: ATC-től függetlenül, a pilóták választhassák meg a repülni kívánt útvonalat
 Korszerű fedélzeti rendszerek alkalmazása:
gép körüli forgalom ábrázolása (pl. ADS-B)
 Előnye:
 Horizontális Free Flight: legrövidebb útvonal
megválasztása
 Vertikális Free Flight: legoptimálisabb
magasság kiválasztása: üzemanyag spórolás
 Tunnel in the Sky
 Repülőgép nyomvonalának 4D (3D+idő) kijelzése
 Rossz időjárási körülmények között is könnyen tartható az ideális konfliktus mentes nyomvonal
 Útvonal alapó irányítás (Trajectory-based control)
6.Összefoglaló
 A légkör hőmérséklet szerinti szerkezeti
részei eltérő tulajdonsággal rendelkeznek
 Tropopauzában a repülés számáéra fontos
jelenség: Jet Stream
 Nemzetközi Egyezményes Légkör
 Légifolyosó rendszer
 Nyomvonal rendszer
 Légiközlekedésnek alapvető szabálya a jobbra kerülés
 Légiforgalmi irányítás: Repülőtéri, TRACON, en-route
 Jövő ATC-je radikálisan eltérhat a mai rendszertől

Közlekedési pályák

Vasúti pályák tervezése
előadás vázlat
A vasúti üzem igényei a pályával szemben
Forgalom összetétele
• vegyes forgalmú rendszer (200-220 kN
tengelyterhelés, 80-100 km/h tehervonati és 120-200
km/h személyvonati sebesség)
• kizárólag személyforgalmú rendszer (160 kN
tengelyterhelés, 200-300 km/h sebesség)
• meghatározóan teherforgalmú rendszer (300-400 kN
tengelyterhelés, 80-120 km/h sebesség)
A vasúti üzem igényei a pályával szemben
Nagy sebesség biztosítása
• a sebesség növelése általános törekvés
• növekszik az időegység alatt elszállítható árutömeg
• nagyobb vonzóerőt jelent az utazóközönség számára
• a sebességnövelés növeli az energiafogyasztást és
nagyobb igényeket támaszt a járművekkel és a
pályával szemben egyaránt
A vasúti üzem igényei a pályával szemben
Pályával kapcsolatos
sebességfogalmak
• pályára engedélyezett
sebesség
• pálya fejlesztési sebessége
• csökkentett sebesség
(ideiglenes, állandó)
A vasúti üzem igényei a pályával szemben
Megengedett legnagyobb függőleges tengelyerő
Befolyásoló tényezők:
• sínrendszer típusa
• aljak mérete és távolsága
• leerősítés módja
• ágyazati anyag minősége és vastagsága
• pályára engedélyezett sebesség
Vasútvonalak tervezése
Tervezés célja:
• új vasútvonal építése
• meglévő vasútvonal teljesítőképességének növelése
Vonalak lehetnek:
• törzshálózati fővonal
• egyéb fővonal
• mellékvonalak
Vasútvonalak tervezése
Számítógépes pályatervezési program alkalmazása
Jellemzői
• komplett, háromdimenziós felületmodellezés
• a program ezen kívül előállítja a hagyományos, vonalas
tervezési gyakorlatnak megfelelő keresztszelvényeket
• hossz-szelvény, helyszínrajz
Vasútvonalak tervezése
Számítógépes pályatervezési lépései
• geodéziai mérés adatrögzítővel ellátott teodolitokkal
• felmért pontokból digitális terepmodell létrehozása
• háromszögmodell, szintvonalas térkép készítése
• vonalas létesítmény tengelyének kijelölése (egyenesek, ívek, átmeneti
ívek)
• hossz- szelvények, keresztszelvények, magassági vonalvezetés
• túlemelések és keresztszelvények érvényességi határának
megállapítása a szelvény függvényében
• földmunka profilok meghatározása a különböző talajfizikai
jellemzőkkel bíró rétegeknek megfelelően
• terület- , felület, és tömegszámítási elemzés lekérése
• perspektívikus látványterv készítése
Vasútvonalak tervezése
Pályageometriai alapfogalmak
Pálya kezdetben:
egyenesek + körívek
Túlemelés ívben
Túlemelés hiány bevezetésének
szükségessége
Pálya vízszintes vonalvezetése
Pályageometriai alapfogalmak
Átmenetiívek túlemelése
• alapgondolata: az egyes ívsugarakhoz megfelelő túlemelés
• a túlemelés a változó görbülettel arányos
Átmenetiívek alakja
• harmadfokú parabola
• cosinus átmeneti ív
• klotoid görbe
• effektoid görbe (kinetikai szemlélet)
Átmenetiívek
Pályageometriai alapfogalmak
Főpontok kitűzése:
• ív eleje
• ív vége
• átmeneti ív eleje
• átmeneti ív vége
• min. 200 m, megbízható ívpont
• min. 400 m, megbízható egyenes pont
• kitérő főpont
• kitérő sarokpont
Ezután a pontok besűrítése következik 20-50 m-re
Vasúti pálya kitűzése
Közlekedési pályák
Vasúti pályák kialakítása
előadás vázlat
Az alépítmény kialakítása és méretezése
Az alépítménnyel szemben támasztott követelmények:
• teherviselési feladat ellátása
• max. forgalomlebonyolítási biztonság
• időjárás hatásainak levezetése
• minimális fenntartási igény
• környezetvédelmi és esztétikai szempontból illeszkedjen a tájba
Az igénybevétel összetevői:
• saját tömeg (statikus)
• felépítmény tömege (statikus)
• vonatteher (dinamikus)
- normál nyomtáv: 225 kN
- keskeny nyomtáv: 125 kN
Az alépítmény kialakítása és méretezése
Az igénybevétel
nagysága:
•oldalerők elhanyagolhatók
•statikus alapteher
•sebességfüggő dinamikus
tényező alkalmazása
Az alépítmény kialakítása és méretezése
Hazai méretezési eljárás keresztaljas
felépítmény esetére:
•szükséges rugalmassági modulus meghatározása
Az alépítmény kialakítása és méretezése
Alépítmény jellegzetes kialakítása:
Az alépítmény kialakítása és méretezése
A vasúti alépítmény teherbírásának változása:
• időjárási viszonyok
• domborzati viszonyok
• földműkorona állapota
• víztelenítő berendezések helyes működése
Vasúti felépítmények tönkremenetelének folyamata
•megengedettnél nagyobb benyomódások
• talajszemcsék és zúzottkő ágyazat keveredése
• fekszinthibák
• alépítmény mélyebb rétegei is átáznak
Az alépítmény kialakítása és méretezése
Vasúti alépítményi védőrétegek feladatai:
• terhelés egyenletes elosztása
• rétegek elválasztása
• alépítmény védelme a csapadékvíztől
• vízelvezetés
• szűrési szerep
• teherviselő rétegrendszer megerősítése
• fagyvédelem
• rezgéscsökkentés
Az alépítmény kialakítása és méretezése
Fontosabb védőréteg típusok:
• homokos kavics védőréteg
• geoműanyagok
• geotextíliák
• geomembránok
• georácsok
• geohálók
• geocellák
• geokompozitok
• aszfalt védőréteg
Az alépítmény kialakítása és méretezése
Aszfalt védőréteg jellemzői:
• alkalmazkodik a védőréteg alatti pálya
alakváltozásához
• fáradási ellenállása nagy
• dinamikus terhelés hatását tompítja
• jól tömöríthető
• gyakorlatilag vízzáró
• tökéletesen rétegelválasztó
• csökkenti a fagyveszélyt
• pontos fekvésű réteg készíthető
• teherelosztó hatású
• hosszú élettartam
• zaj- és vibrációcsökkentő hatású
Az alépítmény kialakítása és méretezése
A felépítmény méretezése
Felépítmény igénybevételei:
• Függőleges erők: a járművek súlyából származó erők, melyek a
sínben hajlító és nyírófeszültségeket idéznek elő.
• Oldalerők: a vasúti pálya kényszerpálya jellegéből fakadóan a
járművek kerekeit a sínek megvezetik, a nyomkarima ezzel
oldalirányú erőket ad át a felépítménynek. Ezek az erők az
ívekben fokozottabban jelentkeznek.
• Hosszirányú erők: a járművek gyorsításakor és fékezésekor
jelentkeznek, de ide sorolhatjuk a járművektől független, gátolt
dilatáció hatására bekövetkező húzó és nyomóerőket is, melyek
főleg hézagnélküli vágányokban jelentkeznek.
A felépítmény méretezése
A ható erőket nem merev, hanem rugalmas-viszkózus alátámasztás
veszi fel
A felépítmény statikus igénybevételeinek meghatározása az
ágyazat rugalmasságának figyelembevétele nélkül
A felépítmény méretezése
A felépítmény statikus igénybevételeinek meghatározása az
ágyazat rugalmasságának figyelembevételével
A felépítmény méretezése
Dinamikus járműterhek összetevői
•pályahibák
•vonatsebesség hatása
•lapos kerék ütőhatása
Oldalerők figyelembe vétele
•tehermentes kerekeken lépett fel
•függőleges tengelyerőből számítható
A felépítmény méretezése
A felépítmény egyes elemeinek méretezése a
felépítmény igénybevételeinek ismeretében
Sínek méretezése
Sínekben ébredő feszültség
•sajátfeszültség
•dilatációs feszültség
•ívben fektetett sín feszültsége
A felépítmény méretezése
A keresztaljak méretezése
Igénybevétele a sínnyomás amely
kisebb mint a statikus kerékterhelés.
Keresztaljak és az ágyazat kapcsolata
A felépítmény méretezése
A sínleerősítések méretezése
Sínleerősítések igénybevétele
• járműteher
• dilatációs erők
• sínleszorító erők
A felépítmény méretezése
Az ágyazat méretezése
Az ágyazat igénybevétele
• nyomás átadása a keresztalj teherátadó felülete és az
alépítmény között.
Felépítmény szerkezete - sínek
Sínek feladatai:
• alátámasztja a gördülő járműveket
• vezeti a járműveket a nyomkarimákon keresztül
• vonóerő átviteli felület
• elektromos vezető
Sínek kialakulása
fa
nyompályák
Felépítmény szerkezete - sínek
Sínek kialakulása
öntöttvas lemezes
fa nyompályák
a) gombafejű sín
b) halhas alakú sín
Felépítmény szerkezete - sínek
Sínek kialakulása
kettősfejű hengerelt
sín
hengerelt
szélestalpú sinek
Felépítmény szerkezete - sínek
Szélestalpú sínek részei
• öntöttvas sín – 1m
• 1900 körül – 12-15 m hosszú szabadon dilatáló sínek
• 1928: 48-as sín – 18-24 m hossz
• hosszúsínes vágányok max. 120 m-ig
Sínek hossza
Felépítmény szerkezete - sínek
Jelenleg használt sínszelvények
UIC 54-es sín UIC 60-as sín
Felépítmény szerkezete - sínek
Jelenleg használt sínszelvények
Phoenix sín Tömbsín
Felépítmény szerkezete - aljak
Aljak feladatai:
• alátámasztja a síneket
• nyomtáv és síndőlés biztosítása
• vágányon ébredő hossz- és keresztirányú erő továbbítása
Jellegzetes vágány
rendszerek
• keresztaljas
• kombinált
• magánaljas
• hosszaljas
• aljnélküli
Felépítmény szerkezete - aljak
Keresztaljas vágányrendszerben használt jellegzetes aljak
Faaljak
Előnyök
• kisebb tömeg
• könnyű megmunkálhatóság
• jó szigetelőképesség
• sínek viszonylag egyszerű
leerősíthetősége
• túligénybevételekkel
szembeni kis érzékenység
• a hulladék felhasználhatósága
• nagy rugalmasság
Hátrányai:
• kisebb élettartam
• érzékenység gombásodásra,
korhadásra
• gyúlékonyság
• hosszadalmas és nehézkes
gyártás, tárolás
• a kis tömege a vágány
állékonysága szempontjából
– főleg az utóbbi időben a
hézagnélküli vágányok
elterjedésével – hátrányos.
Felépítmény szerkezete - aljak
Keresztaljas vágányrendszerben használt jellegzetes aljak
Vasaljak
Előnyök
• hosszú élettartam
• nagy ágyazati ellenállás.
Hátrányai:
• nehezen fektethető;
• nehezen aláverhető;
• a faaljnál is kisebb tömege
miatt a vágány stabilitása
szempontjából nem kedvező
• viszonylagosan drága
Felépítmény szerkezete - aljak
Keresztaljas vágányrendszerben használt jellegzetes aljak
Vasbeton aljak
Előnyök
• nagy teherbírás
• hosszú élettartam (50 évre
becsülhető)
• stabil
• kevesebbet kell szabályozni
• nagyobb oldalirányú stabilitás
Felépítmény szerkezete - sínleerősítések
Sínleerősítések feladata:
• szilárd de rugalmas kapcsolat a sín és az alj között
Sínleerősítésekkel szemben támasztott követelmények
• megfelelő kapcsolat a sín és a keresztaljak között
• akadályozza meg a sín hosszirányú elvándorlását
• védje az alj felületét a káros sínnyomástól
• minél kevesebb alkatrészből álljon
• megfelelően rugalmas legyen függőleges- és oldalirányban
• gyors le- és felszerelés
• min. karbantartási igény
• ne lazuljon meg
Felépítmény szerkezete -
sínleerősítések
Sínszeges sínleerősítés
• kampós fejű sínszeg alkalmazása
• alátétlemez alkalmazása
• kilazulás problémája
Felépítmény szerkezete -
sínleerősítések
Síncsavaros sínleerősítés
• fába menetet vág
• kezdetben kettős
feladatok láttak el
• sínszeggel
kombinált
megoldás is volt
Felépítmény szerkezete -
sínleerősítések
Vasaljakon és betonaljakon alkalmazott síncsavaros
sínleerősítések
• betéttuskós megoldás
• hullámos fabetét
• műanyag betét
• szükség esetén
sínvándorlás gátló
kengyel alkalmazása
Felépítmény szerkezete -
sínleerősítések
Alátétlemezes, merev leszorítólemezes sínleerősítések
• nagy keresztmerevség
• nagy leszorítóerő
• hézagnélküli
vágányokon
alkalmazott
• megakadályozza a
sínvándorlást
• nagy építési kts.
• kis karbantartási kts.
Felépítmény szerkezete -
sínleerősítések
Alátétlemezes, csavarral lefogott
szorítórugós megoldás
• csak a merev
szorítóelemet kell
cserélni
• nagyobb függőleges
rugalmasság
• biztosabb szorítóhatás
• gépesíthető
Felépítmény szerkezete – sínek illesztése
Sínillesztések feladatai:
• sínek közötti folytonos
átmenet biztosítása
• megfelelő teherbírás
• hevederes illesztésnél:
dilatáció biztosítása
Sínillesztések fajtái:
• hevederkötéssel
• hegesztéssel
• dilatációs készülékkel
(speciális esetekben, pl.
hidakon, egyes vasutaknál
a hézagnélküli pálya
bizonyos pontjain,
hézagnélküli és
hagyományos pályák
csatlakoztatásánál)
Felépítmény szerkezete – sínek illesztése
Hevederek kivitele
• lapos heveder a.)
• szögheveder b.)
• csont alakú
szögheveder c.)
• ragasztott-szigetelt
sínillesztés
Hevederes sínillesztés
elhelyezése
• szilárd sínillesztés
• lengő sínillesztés
• ikeraljas sínillesztés
Felépítmény szerkezete – sínek
illesztése
Sínhegesztések
• a dilatáció belső feszültségek formájában keletkezik
• villamos ellenállás-hegesztés
• aluminotermikus hegesztés