Jellemezze a kovalens kötést!
- Az atommag körül legalább egy be nem töltött elektronpálya
- két vagy több atomhoz meghatározott számú elektron delokalizált elektron tartozik
- irányított kötés
- nagy kötési energia
- áramot rosszul vezeti
- hőt jól vezeti
2. Jellemezze az ionos kötést!
- anion és kation részecskék elektrosztatikus vonzása
- irányított kötés
- áramot rosszul vezeti szilárd állapotban (ionok nem mozdulnak el)
- viszonylag nagy kötési energia
3. Jellemezze a fémes kötést!
- külső pályán lévő vegyértékelektronok kollektív elektronfelhőbe (ködbe) rendeződnek
- negatív töltésű elektronköd pozitív töltésű ionokat tart össze
- áramot és hőt jól vezet
- irányítás nélküli kötés
- viszonylag erős kötés
4. Sorolja fel a Bravais-féle rácstípusokat!
· kocka ïa1ï=ïa2ï=ïa3ï a1=a2=a3=90°
· tetragonális ïa1ï=ïa2ï<>ïa3ï a1=a2=a3=90°
· ortorombos ïa1ï<>ïa2ï<>ïa3ï a1=a2=a3=90°
· trigonális ïa1ï=ïa2ï=ïa3ï a1=a2=a3<>90°
· hexagonális ïa1ï=ïa2ï<>ïa3ï a1=a2=90° a3=120°
· monoklin ïa1ï<>ïa2ï<>ïa3ï a1=a2<>a3<>90°
· triklin ïa1ï<>ïa2ï<>ïa3ï a1<>a2<>a3<>90°
5. Mit nevezünk legsűrűbb síknak?
Amelynek felületegységében a legtöbb rácspont van. Többnyire ezek csúsznak el egymáson a fémes kötésű kristályos anyagok alakváltozása során.
6. Adja meg Miller-indexekkel egy kockarácsban a kocka összes oldallapját!
{0 0 1}
7. Adja meg Miller-indexekkel egy kockarácsban a kocka összes térátlóját!
<1>
8. Írja fel az entalpia, az entrópia és a szabadentalpia közötti összefüggést!
H=G+T*S H: entalpia; G: szabadentalpia
S: entrópia; T: hőmérséklet
9. Mi a szabadentalpia?
Az állandó nyomáson mért belső energia munkává alakítható része.
10. Melyek a pontszerű rácshibák?
- vakancia (hiány)
- intersztíció (beékelődés)
- szubsztitúció (helyettesítés)
11. Mi a diszlokáció-sűrűség értelmezése?
- diszlokációs vonalak összhossza egységnyi térfogatban [m/m3]
- egységnyi felületen áthaladó diszlokációs vonalak száma [1/m2]
12. Milyen folyamatok leírására szolgálnak a Fick-egyenletek?
Diffúziós folyamatok.
13. Mi a kritikus csíra?
A kristályok képződési folyamatában az a legkisebb önkéntes atomcsoportosulás, amely méreténél fogva már növekedni képes; amelynél nagyobb nukleációk termodinamikai szempontból életképesek.
14. Mi a dermedési front?
Folyékony és szilárd halmazállapotot elválasztó határfelület.
15. Dermedés közben hány fázisú egy színfém?
Kétfázisú: folyékony és szilárd.
16. Írja fel a Gibbs-féle fázisszabályt!
F+SZ=K+2 (Sz = fázisváltozást nem eredményező, szabadon megváltoztatható termodinamikai állapothatározók száma; F = fázisok száma; K = komponensek száma))
17. Rajzolja fel egy színfém lehűlési görbéjét!
18. Mi a likvidusz görbe?
Az olvadékok hűlése során a szilárdoldat dermedésének kezdő hőmérsékletét jelzi (az összetétel függvényében); felette csak folyékony fázis(ok) található(k).
19. Mi a szolidusz görbe?
Az olvadékok hűlése során a szilárdoldat dermedésének végét jelzi (az összetétel függvényében); alatta csak szilárd fázis(ok) található(k).
20. Mi a kónóda?
Az egyensúlyi fázisdiagramokban az egymással egyensúlyt tartó fázisok vegyi összetétele által meghatározott izoterm szakasz.
21. Hogyan számítható ki az egymással egyensúlyt tartó fázisok mennyisége?
Mérlegszabállyal: a fázisarány fordítottan arányos a konodakarok arányával.
22. Mi a fázis?
Az anyagnak egyértelműen zárt felszínnel határolt része, melyen belül a fizikai és kémiai tulajdonságoknak nincs ugrásszerű változása.
23. Mi a szövetelem?
A fázisváltozás egy meghatározott mechanizmusával létrejött anyag.
24. Mi az eutektikum? Fázis vagy szövetelem?
Szövetelem.
25. A fázisdiagramokban mivel arányos az egyes fázisok mennyisége?
A szemközti konodakarok hosszával.
26. Mi szerepel az egyensúlyi állapotábra tengelyein?
Vízszintes: ötvözet %-os összetétele.
Függőleges: hőmérséklet.
27. Dermedés közben mely görbe mutatja az olvadék összetételének változását?
A likvidusz vonal.
28. Dermedés közben mely görbe mutatja a szilárd fázis összetételének változását?
A szolidusz vonal.
29. Melyek a heterogén szövetelemek?
Két vagy több fázist tartalmazó elegyek, amelyek egy fázisátalakulási mechanizmusban keletkeztek (eutektikum, eutektoid, monotektikum).
30. Rajzolja le Fe-C ötvözetrendszer metastabil állapotábráját! Tüntesse fel a jellemző pontokat!
A: 1538°C 0,0% K: 727°C 6,69%
B: 1495°C 0,53% L: 20°C 6,69%
C: 1148°C 4,3% M: 770°C 0,0%
D: 1227°C 6,69% N: 1394°C 0,0%
E: 1148°C 2,11% O: 770°C 0,48%
F: 1148°C 6,69% P: 727°C 0,022%
G: 912°C 0,0% Q: 20°C 0,001%
H: 1495°C 0,09% S: 727°C 0,77%
J: 1495°C 0,17%
31. Rajzolja le Fe-C ötvözetrendszer stabil állapotábráját! Tüntesse fel a jellemző pontokat!
A: 1538°C 0,0% K: 738°C 100%
B: 1495°C 0,53% L: 20°C 100%
C: 1154°C 4,26% M: 770°C 0,0%
D: >5300°C 100% N: 1394°C 0,0%
E: 1154°C 2,08% O: 770°C 0,48%
F: 1154°C 100% P: 738°C 0,021%
G: 912°C 0,0% Q: 20°C 0,0%
H: 1495°C 0,09% S: 738°C 0,68%
J: 1495°C 0,17%
32. A Fe-C rendszerben milyen fázisok kristályosodhatnak olvadék állapotból?
g-Fe, d-Fe, Fe3C
33. Tüntesse fel a Fe-C állapotábrán a szolidusz vonalat!
Szolidusz vonal: AHJEF(D).
34. Miből áll a lédeburit? Mennyi a C-tartalma?
2,11% C-tartalmú ausztenit + (eutektikus) cementit; 4,3% C-tartalom.
35. Miből áll a perlit? Mennyi a C-tartalma?
α-ferrit + (eutektoidos) cementit; 0,77% C-tartalom.
36. Mennyi a delta-Fe maximális C-oldó képessége?
0,09% H-pont
37. Mennyi a gamma-Fe maximális C-oldó képessége?
2,11% E-pont
38. Mennyi az alfa-Fe maximális C-oldó képessége?
0,022% P-pont
39. Hányféle cementitet különböztetünk meg képződési körülményei alapján?
Primer, szekunder, tercier, eutektikus és eutektoidos.
40. Mely vonal jelzi primer cementit képződését?
DF vonal.
41. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet primer cementit?
4,3%
1148°C
42. Mely vonal jelzi az eutektikus cementit képződését?
EF vonal.
43. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet eutektikus cementit?
2,11%
T=1148°C
44. Mely vonal jelzi az eutektoidos cementit képződését?
PK vonal.
45. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet eutektoidos cementit?
0,022%
T=727°C
46. Mely vonal jelzi szekunder cementit képződését?
SE vonal.
47. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet szekunder cementit?
0,77%
727°C
48. Mely vonal jelzi tercier cementit képződését?
PQ vonal.
49. Mely koncentráció- és hőmérséklettartományban képződhet tercier cementit?
0,001%
20°C
50. Mi a nyersvasgyártás fő célja?
Vasércből színfém előállítása.
51. Melyek a nagyolvasztó fő részei?
Torok, akna, poha, nyugvó, medence.
52. Sorolja fel a nyersvasgyártás betétanyagait?
- érc (vasérc, zsugorítmány, pellet)
- koksz
- mészkő
- fúvószél
53. Mi a koksz szerepe a nagyolvasztóan?
- redukálószer (vasoxidból színvas)
- fűtőanyag
54. Miben különbözik a szürke és a fehér nyersvas?
- szürke®karbontartalom: grafit-szabad karbontartalom
- fehér® karbontartalom: cementit-kötött karbontartalom
55. Mi az acélgyártás célja?
A nyersvas karbon- és szennyező tartalmának csökkentése. A kívánt összetételű acél előállítása.
56. Melyek az acélgyártás technológiai lépései?
- adagolás
- beolvasztás
- frissítés
- dezoxidálás
- ötvözés
- csapolás
- kemencejavítás
57. Melyek a Fe-C ötvözetrendszerek nem egyensúlyi szövetelemei?
Bainit és martensit.
58. Milyen fázisokból áll a bainit?
Ferrit és cementit.
59. Milyen csíra képződésével kezdődik el az ausztenit ® perlit átalakulás?
Cementcsíra.
60. Milyen csíra képződésével kezdődik el az ausztenit ® bainit átalakulás?
Ferritcsíra.
61. Az Fe-C ötvözetrendszerben melyik szövetelem képződéséhez nem kell csíra?
Martensit.
62. Milyen adatok szerepelnek a dilatogram vízszintes és függőleges tengelyén?
Vízszintes: hőmérséklet.
Függőleges: méretváltozás.
63. A ferritnek vagy az ausztenitnek nagyobb a hőtágulási együtthatója?
Ausztenitnek.
64. Milyen szövetelemből képződhet martensit?
Ausztenit.
65. Milyen szövetelemei lehetnek az acélnak szobahőmérsékleten?
Ferrit, perlit, bainit, martensit, cementit és maradék ausztenit.
66. Mi az AC1 hőmérséklet?
A perlit ausztemitté alakulásának hőmérséklete lassú hevítés során. (~PSK vonalnak megfelelő)
67. Mi az AC3 hőmérséklet?
Lassú hevítés során a hipoeutektoidos acél ausztenitesedésének végét jelző hőmérséklet. (~GOS vonal)
68. Mi az ACM hőmérséklet?
Lassú hevítés során a hipereutektoidos acél szekunder cementitjének ausztenitben oldódásának végét jelző hőmérséklet. (~SE-vonal)
69. Egy adott acél esetén melyik a nagyobb hőmérséklet? Az AC1 vagy az AC3?
AC3
70. Mik a martensitképződés feltételei?
- Kiinduló szövetelem: ausztenit
- megfelelő vegyi összetétel (karbontartalom)
- kritikus vagy annál nagyobb hűlési sebesség
71. Milyen rácsszerkezete van a martensitnek?
Eltorzult térközepes kockarács, látszólag tetragonális.
72. Az acél lehűlése során lejátszódó fázisátalakulás tágulással vagy zsugorodással jár?
Tágulással.
73. Lehet-e egy acélban egyszerre jelen ferrit, perlit, bainit és martensit?
Igen.
74. Képződhet-e egy izotermán ferrit és perlit?
Igen.
75. Képződhet-e egy izotermán perlit és martensit?
Nem.
76. Milyen összefüggés van az ausztenit és a belőle képződött martensit karbontartalma között?
Azonos.
77. Milyen adatok vannak feltűntetve az izotermás fázisátalakulási diagram tengelyein?
Vízszintes: idő logaritmikus léptékben.
Függőleges: hőmérséklet.
78. Milyen adatok vannak feltűntetve a folyamatos hűtésre érvényes fázisátalakulási diagram tengelyein?
Vízszintes: idő logaritmikus léptékben.
Függőleges: hőmérséklet.
79. Írja fel a Bragg-egyenletet (betűk jelentése is)!
n*l= 2*d*sinQ n=1, 2, 3… (pozitív egészszám)
l: hullámhossz
d: {hkl} Miller-indexű sík rácssík-távolsága
Q: Rtg-sugár beesési szöge a {hkl} Miller-indexű síkhoz
80. Egy rácssíknak lehet-e több reflexiója (miért)?
Igen, a különböző ’n’ értékek miatt.
81. Hogyan lehet a röntgensugárzást monokromatizálni?
Monokromátor szűrővel vagy monokromátor kristállyal.
82. Minek az anyaga határozza meg a monokromatizált röntgensugár hullámhosszát?
A röntgencső anódjáé (antikatód).
83. Milyen sugárzást használnak a forgókristályos módszernél?
Monokromatizált röntgensugarat.
84. Milyen sugárzást használnak a Laue-módszernél?
Fehér röntgensugarat.
85. Lehet-e azonos vegyi összetételű anyagnak eltérő diffragtogramja?
Lehet.
86. Hogyan változtatható a röntgencsőből kilépő sugárzás intenzitása?
- katód fűtőáramát változtatva
- anód és katód közé kapcsolt gyorsítófeszültség érékét változtatva
87. Melyik elektronmikroszkóppal lehet az anyag belsejéből információkat kapni?
Transzmissziós elektronmikroszkóp (TEM).
88. Miért van nagy mélységélessége a scanning elektronmikroszkópnak?
Nincs lencse a tárgy és a kép között.
89. Honnan származnak az emissziós elektronmikroszkóp képalkotását szolgáló elektronok?
A próbatest felszínéből.
90. Milyen lencséket használnak az elektronmikroszkópban?
Elektromágneses és elektrosztatikus.
91. Sorolja fel négy olyan vegyület nevét, amelyből korszerű kerámia készül?
Al2O3, SiC, SiN, WC
92. Melyek a kerámiák előállításának alapvető technológiai műveletei?
- nyersanyag keverése
- őrlés
- porlasztás (szárítás)
- formázás
- égetés
- megmunkálás
93. Sorolja fel, hogy a szerkezeti alkalmazásoknál a keramikus anyagok mely tulajdonságai előnyösek a fémes anyagokkal szemben?
- nagy olvadáspont
- kopásállóság
- hőállóság
- korrózióállóság
- hő- és villamos szigetelőképesség
- kis sűrűség
94. Sorolja fel, hogy a szerkezeti alkalmazásoknál a keramikus anyagok mely tulajdonságai hátrányosak a fémes anyagokkal szemben?
- drága
- lökésszerű mechanikai- és hőigénybevételekkel szemben nem ellenállók
95. Mi határozza meg a kerámiák szilárdságát?
- üvegfázis mennyisége
- pórusok száma, mérete (ezt a gyártástechnológia határozza meg)
96. Mi határozza meg a kerámiák keménységét?
A vegyi összetételük és fázisszerkezetük.
97. Mi a lényege az ultrahangos vizsgálatnak?
Az eltérő hangkeménységű (hang terjedési sebessége) anyagok határán visszhang (hangreflexió) keletkezik.
98. Milyen fejeket használnak ultrahangos vizsgálatnál?
- merőleges sugárzófej (longitudiális)
- szögsugárzó fej
99. Mit kel alkalmazni az ultrahang anyagba való bevezetésének elősegítésére?
Csatolóanyagot.
100. Fz
Rajzolja le a lágyacél szakítódiagramját!
101. Milye szilárdsági jellemzők határozhatók meg a szakítóvizsgálatnál?
Rz: kontrakciós szilárdság
ReH: felső folyásatár
ReL: alsó folyáshatár
Rm: szakítószilárdság
102. Milyen, az anyag alakváltozására jellemző értékek határozhatók meg a szakítóvizsgálat során?
- nyúlás fajlagos értéke
- keresztmetszet csökkenés fajlagos értéke (szakadás helyén)
103. Mi a keménység?
Az anyagnak az alakváltozással (keményebb test behatolásával) szembe kifejtett ellenállása.
104. Milyen szúrótestet használnak Brinell keménységmérésnél, és hogyan határozható meg a keménység mérőszáma?
Edzett acélgolyó.
HB=F/(D*h*p)=F/S F: erő
S: gömbsüveg (lenyomat) felülete
h: benyomódás mélysége
D: golyóátmérő
105. Milyen szúrótestet használnak Vickers keménységmérésnél, és hogyan határozható meg a keménység mérőszáma?
136°-os lapszögű gyémántgúla.
HV=F/S F: erő
S: benyomódás felülete
106. Rockwell keménységmérésnél mivel arányos a keménység mérőszáma?
A szúrótest besüllyedésének mértékével.
107. Sorolja fel az ismétlődő igénybevételek változatai?
- tiszta lengőfeszültség
- nem tiszta lengőfeszültség
- nulla alapú lüktetőfeszültség
- nem nulla alapú lüktetőfeszültség
108. A fáradásos folyamat leírásához milyen három adat szükséges?
s, P, N s: terhelő feszültség
N: törési igénybevételek száma
P: törési valószínűég
109. Rajzoljon egy általános Wöhler-görbét!
110. Milyen mezők találhatók a gyakorlati hármas diagramban?
s-P; N: állandó
s-N; P: állandó
P-N; s: állandó
111. Mi az összefüggés a súrlódás és a kopás között?
Ha nincs súrlódás, nincs kopás sem. Ha nagy a súrlódás, akkor nagy a kopás is.
112. Abraziv anyag jelenlétében melyik partner kopik jobban? A keményebb vagy a lágyabb?
A keményebb.
113. Mi a különbség és a hasonlóság az első-, és a másodrendű adhéziós kopás között?
Különbség: - nagy kopás: kis sebesség (elsőrendű)
- - nagy kopás: nagy hő, összehegedés (másodrendű)
Hasonlóság: nincs kenőanyag- rozsdásodás
114. Rajzolja le a mikroszkóp elvi vázlatát!
115. A mikroszkópi kép alapján hogyan minősíthető az anyag szemcsefinomsága?
- megfelelő számú szemcse méretének lemérése
- adott területen lévő szemcsék megszámolása
- méhsejtmintával való összehasonlítás
116. Milyen lépésekből áll a minta előkészítése fénymikroszkópos vizsgálathoz?
- csiszolás
- polírozás
- maratás
117. Milyen jellemzőktől függ a hőre lágyuló műanyagok viszkozitása?
- hőmérséklet
- nyomás
- polimerizációs nyírási sebesség
118.
Rajzolja fel, miként változik a húzószilárdság és a deformáció kristályos és amorf műanyagok esetében a hőmérséklet változásával?
119. Ismertesse a műanyagok termikus jellemzőit!
- hőállóság
- hidegállóság
- lágyuláspont
- hőtágulás
- hővezető- és szigetelő képesség
- fajhő
- hőfokvezetési tényező
120. Milyen tulajdonságváltozást eredményez egyes műanyagoknál a vízfelvétel?
- nő a térfogat
- csökken a szilárdság
- nő a deformáció

