Központi bankunk: Magyar Nemzeti Bank Rt. (1924)
Alapvető feladatai:
- a pénz értékállóságának biztosítása
- a „bankok bankja”
- emissziós monopólium
- arany és devizatartalékok kezelése
- monetáris politika (pénzkínálat – M1 – szabályozása)
A monetáris politika 3 legfontosabb eszköze:
- nyíltpiaci műveletek
- jegybanki kamatláb-politika
- kötelező tartalékráta-politika
Nyíltpiaci műveletek
A jegybank növelni vagy csökkenteni tudja a banki tartalékokat a kormányzati papírok nyíltpiaci adásvételével. Ezek az ún. nyíltpiaci műveletek a központi bank legfontosabb stabilizáló eszközei.
Jegybanki kamatláb-politika
Ha a kereskedelmi bankoknak kevés tartaléka van, hitelt vehetnek fel a jegybanktól. Ezeket jegybanki hitelből származó tartalékoknak nevezik.
A jegybank emelheti vagy csökkentheti a jegybanki kamatlábat. Napjainkban a jegybanki kamatláb a monetáris politika viszonylag jelentéktelen eszköze. Ezt arra használják, hogy a piacokat tájékoztassák a legfontosabb gazdaságpolitikai változásokról.
A kötelező tartalékráta megváltoztatása
Törvényben rögzített tartalékok – kötelező tartalékráta: annak eszköze, hogy a jegybank ellenőrizhesse a pénzkínálatot
Ha a jegybank ezt megváltoztatja, akkor gyorsan akarja megváltoztatni a pénzkínálatot.
Monetáris politika nyitott gazdaságban
A központi bankok szerepe különösen fontos a nyitott gazdaságokban, szabályozzák ugyanis a valutatartalékok áramlását, az árfolyamot, és figyelemmel kísérik a nemzetközi pénzügyi élet fejleményeit.
- tartalékeszközök nemzetközi áramlása: ennek áramlása megzavarhatja a banki tartalékok jegybanki szabályozását. Ezeket a zavarokat azonban a központi bank elháríthatja a nemzetközi áramlások sterilizálásával.
- Az árfolyamrendszer szerepe: a rögzített árfolyamok fenntartása szükségessé teheti a nemzeti monetáris politika összehangolását más országok politikájával.
A jegybank politikája határozza meg végső soron a pénzkínálatot. A jegybank előírja a kötelező tartalékrátát, megállapítja a jegybanki kamatlábat, és nyílt piaci műveleteket hajt végre, ezáltal meghatározza a tartalékok nagyságát és a pénzkínálatot. A bankok és a nagyközönség közreműködnek e folyamatban. A bankok a tartalékállományuk sokszorosának megfelelő bankszámlapénzt teremtenek, a lakosság és a vállalati szféra pedig betéti intézeteknél tartja a pénzét.
A pénzkínálat hatása a kibocsátásra és az árakra
A monetáris transzmissziós mechanizmus
Ez a mechanizmus közvetíti a pénzkínálat változásainak hatását a kibocsátás, a foglalkoztatás, az árak és az infláció változásaihoz.
Hatásláncolat 5 lépése:
1. A folyamat megindítása céljából a jegybank lépéseket tesz a banki tartalékok csökkentésére: úgy csökkenti a banki tartalékokat, hogy kormányzati értékpapírokat ad el nyílt piacon.
2. A banki tartalékok minden egyes egységnyi csökkenésével a látra szóló betétek állománya multiplikatív módon szűkül, a pénzkínálat így kisebb lesz: mivel a pénzkínálat egyenlő a készpénz és a látra szóló betétállomány összegével, ezért ez esetben csökken a pénzkínálat.
3. A pénzkínálat csökkenésével a kamatláb növekedésnek indul, a hitelfelvételek szigorúbbak lesznek: ha a pénz iránti kereslet változatlan, akkor a kisebb pénzkínálat a kamatlábak emelkedésére vezet. Visszaesik a magánszféra számára rendelkezésre álló hitelek összege. A jelzálogkölcsönök kamatai emelkednek, a vállalatok is drágábban jutnak pénzhez. A kamatlábak emelkedése csökkenti a kötvények, részvények, földterületek és házak árát, tehát a gazdasági szereplők vagyonelemeinek értékét.
4. A kamatérzékeny kiadások, különösen a beruházások visszaesnek a magasabb kamatlábak és a vagyonállomány értékének csökkenése miatt: a pénzszűkítő politika emeli a kamatlábakat, és csökkenti az aggregált kereslet kamatérzékeny összetevőire fordított kiadásokat (pl. beruházás)
5. A szűk pénz politikája következtében visszaeső aggregált kereslet végül is csökkenti a jövedelmet, a kibocsátást, a foglalkoztatást és az inflációt.
A pénzpiac
A pénzkereslet és pénzkínálat
- e kettő közösen alakítja ki a piaci kamatlábat
A pénzkeresleti görbe azért negatív meredekségű, mert a pénztartás csökken a kamatláb növekedésével. Magasabb kamatláb mellett az emberek és a vállalatok átcsoportosítják likvid eszközeik egy részét magasabb hozamú vagyonelemekbe.
A keresleti és kínálati görbe metszéspontja határozza meg a piaci kamatlábat.
A kamatlábat a pénzpiac határozza meg, amely a rövid lejáratú pénzeszközök hitelezésének és kölcsönvételének piaca.
Pénzpiaci változások
A pénzpiacot 2 tényező befolyásolja:
1. a nagyközönség pénztartási igénye (ezt a DD pénzkeresleti görbe szemlélteti)
2. a jegybank monetáris politikája (ezt a rögzített SS pénzkínálat képviseli)
Ezek kölcsönhatása határozza meg az „i” piaci kamatlábat.
A pénzszűkítő monetáris politika balra mozdítja az SS görbét, és növeli a piaci kamatlábat. A DD görbe jobbra tolódik az ország kibocsátásának vagy árszintjének növekedésével, ez is emeli a kamatlábat.
A pénzhigító monetáris politika vagy a pénzkereslet csökkenése ellentétes hatást vált ki.
Monetáris politika nyitott gazdaságban
A monetáris politika ugyanúgy hat a nemzetközi kereskedelemre, mint ahogy a hazai beruházásokra, a pénzszűkítés csökkenti a külföldi és hazai beruházásokat, ezzel leszorítja a kibocsátást és árakat. A monetáris politikának a külkereskedelemre gyakorolt hatása felerősíti a belföldi gazdaságban kiváltott hatását.
Monetáris politika rövid és hosszú távon
A monetáris expanzió lenyomja a piaci kamatlábat. Ez élénkíti a kamatérzékeny kiadásokat, például az üzleti beruházásokat, a lakásépítést, a nettó exportot és hasonlókat. Az aggregált kereslet bővül a multiplikátormechanizmuson keresztül, a kibocsátás és az árszínvonal pedig magasabb szintre kerül, mint amit egyébként elérne. Ennek megfelelően a folyamat elvi váza az alábbi: M felfelé – i lefelé – I,C,X felfelé – AD felfelé – GDP felfelé – P felfelé
A monetáris politika eltérő következményeket idézhet elő rövid és hosszú távon. Rövid távon, viszonylag lapos AS görbével, az AD eltolódásának nagyobb része a kibocsátásban jelentkezik, és csak kisebb mértékben változik az árszínvonal. Hosszabb távon, ahogy az AS görbe csaknem függőlegesség válik, a monetáris beavatkozások főleg az árszint változásaihoz vezetnek, csak jóval szerényebb kibocsátás változást eredményezhetnek. Szélsőséges körülmények között a pénzkínálat változásai csak a nominális változókra hatnak, és egyáltalán nem befolyásolják a reálváltozókat, ebben az esetben a pénz semleges. A való világban azonban reálgazdasági következmények is maradnak a legtöbb monetáris változás nyomában.
Alapvető feladatai:
- a pénz értékállóságának biztosítása
- a „bankok bankja”
- emissziós monopólium
- arany és devizatartalékok kezelése
- monetáris politika (pénzkínálat – M1 – szabályozása)
A monetáris politika 3 legfontosabb eszköze:
- nyíltpiaci műveletek
- jegybanki kamatláb-politika
- kötelező tartalékráta-politika
Nyíltpiaci műveletek
A jegybank növelni vagy csökkenteni tudja a banki tartalékokat a kormányzati papírok nyíltpiaci adásvételével. Ezek az ún. nyíltpiaci műveletek a központi bank legfontosabb stabilizáló eszközei.
Jegybanki kamatláb-politika
Ha a kereskedelmi bankoknak kevés tartaléka van, hitelt vehetnek fel a jegybanktól. Ezeket jegybanki hitelből származó tartalékoknak nevezik.
A jegybank emelheti vagy csökkentheti a jegybanki kamatlábat. Napjainkban a jegybanki kamatláb a monetáris politika viszonylag jelentéktelen eszköze. Ezt arra használják, hogy a piacokat tájékoztassák a legfontosabb gazdaságpolitikai változásokról.
A kötelező tartalékráta megváltoztatása
Törvényben rögzített tartalékok – kötelező tartalékráta: annak eszköze, hogy a jegybank ellenőrizhesse a pénzkínálatot
Ha a jegybank ezt megváltoztatja, akkor gyorsan akarja megváltoztatni a pénzkínálatot.
Monetáris politika nyitott gazdaságban
A központi bankok szerepe különösen fontos a nyitott gazdaságokban, szabályozzák ugyanis a valutatartalékok áramlását, az árfolyamot, és figyelemmel kísérik a nemzetközi pénzügyi élet fejleményeit.
- tartalékeszközök nemzetközi áramlása: ennek áramlása megzavarhatja a banki tartalékok jegybanki szabályozását. Ezeket a zavarokat azonban a központi bank elháríthatja a nemzetközi áramlások sterilizálásával.
- Az árfolyamrendszer szerepe: a rögzített árfolyamok fenntartása szükségessé teheti a nemzeti monetáris politika összehangolását más országok politikájával.
A jegybank politikája határozza meg végső soron a pénzkínálatot. A jegybank előírja a kötelező tartalékrátát, megállapítja a jegybanki kamatlábat, és nyílt piaci műveleteket hajt végre, ezáltal meghatározza a tartalékok nagyságát és a pénzkínálatot. A bankok és a nagyközönség közreműködnek e folyamatban. A bankok a tartalékállományuk sokszorosának megfelelő bankszámlapénzt teremtenek, a lakosság és a vállalati szféra pedig betéti intézeteknél tartja a pénzét.
A pénzkínálat hatása a kibocsátásra és az árakra
A monetáris transzmissziós mechanizmus
Ez a mechanizmus közvetíti a pénzkínálat változásainak hatását a kibocsátás, a foglalkoztatás, az árak és az infláció változásaihoz.
Hatásláncolat 5 lépése:
1. A folyamat megindítása céljából a jegybank lépéseket tesz a banki tartalékok csökkentésére: úgy csökkenti a banki tartalékokat, hogy kormányzati értékpapírokat ad el nyílt piacon.
2. A banki tartalékok minden egyes egységnyi csökkenésével a látra szóló betétek állománya multiplikatív módon szűkül, a pénzkínálat így kisebb lesz: mivel a pénzkínálat egyenlő a készpénz és a látra szóló betétállomány összegével, ezért ez esetben csökken a pénzkínálat.
3. A pénzkínálat csökkenésével a kamatláb növekedésnek indul, a hitelfelvételek szigorúbbak lesznek: ha a pénz iránti kereslet változatlan, akkor a kisebb pénzkínálat a kamatlábak emelkedésére vezet. Visszaesik a magánszféra számára rendelkezésre álló hitelek összege. A jelzálogkölcsönök kamatai emelkednek, a vállalatok is drágábban jutnak pénzhez. A kamatlábak emelkedése csökkenti a kötvények, részvények, földterületek és házak árát, tehát a gazdasági szereplők vagyonelemeinek értékét.
4. A kamatérzékeny kiadások, különösen a beruházások visszaesnek a magasabb kamatlábak és a vagyonállomány értékének csökkenése miatt: a pénzszűkítő politika emeli a kamatlábakat, és csökkenti az aggregált kereslet kamatérzékeny összetevőire fordított kiadásokat (pl. beruházás)
5. A szűk pénz politikája következtében visszaeső aggregált kereslet végül is csökkenti a jövedelmet, a kibocsátást, a foglalkoztatást és az inflációt.
A pénzpiac
A pénzkereslet és pénzkínálat
- e kettő közösen alakítja ki a piaci kamatlábat
A pénzkeresleti görbe azért negatív meredekségű, mert a pénztartás csökken a kamatláb növekedésével. Magasabb kamatláb mellett az emberek és a vállalatok átcsoportosítják likvid eszközeik egy részét magasabb hozamú vagyonelemekbe.
A keresleti és kínálati görbe metszéspontja határozza meg a piaci kamatlábat.
A kamatlábat a pénzpiac határozza meg, amely a rövid lejáratú pénzeszközök hitelezésének és kölcsönvételének piaca.
Pénzpiaci változások
A pénzpiacot 2 tényező befolyásolja:
1. a nagyközönség pénztartási igénye (ezt a DD pénzkeresleti görbe szemlélteti)
2. a jegybank monetáris politikája (ezt a rögzített SS pénzkínálat képviseli)
Ezek kölcsönhatása határozza meg az „i” piaci kamatlábat.
A pénzszűkítő monetáris politika balra mozdítja az SS görbét, és növeli a piaci kamatlábat. A DD görbe jobbra tolódik az ország kibocsátásának vagy árszintjének növekedésével, ez is emeli a kamatlábat.
A pénzhigító monetáris politika vagy a pénzkereslet csökkenése ellentétes hatást vált ki.
Monetáris politika nyitott gazdaságban
A monetáris politika ugyanúgy hat a nemzetközi kereskedelemre, mint ahogy a hazai beruházásokra, a pénzszűkítés csökkenti a külföldi és hazai beruházásokat, ezzel leszorítja a kibocsátást és árakat. A monetáris politikának a külkereskedelemre gyakorolt hatása felerősíti a belföldi gazdaságban kiváltott hatását.
Monetáris politika rövid és hosszú távon
A monetáris expanzió lenyomja a piaci kamatlábat. Ez élénkíti a kamatérzékeny kiadásokat, például az üzleti beruházásokat, a lakásépítést, a nettó exportot és hasonlókat. Az aggregált kereslet bővül a multiplikátormechanizmuson keresztül, a kibocsátás és az árszínvonal pedig magasabb szintre kerül, mint amit egyébként elérne. Ennek megfelelően a folyamat elvi váza az alábbi: M felfelé – i lefelé – I,C,X felfelé – AD felfelé – GDP felfelé – P felfelé
A monetáris politika eltérő következményeket idézhet elő rövid és hosszú távon. Rövid távon, viszonylag lapos AS görbével, az AD eltolódásának nagyobb része a kibocsátásban jelentkezik, és csak kisebb mértékben változik az árszínvonal. Hosszabb távon, ahogy az AS görbe csaknem függőlegesség válik, a monetáris beavatkozások főleg az árszint változásaihoz vezetnek, csak jóval szerényebb kibocsátás változást eredményezhetnek. Szélsőséges körülmények között a pénzkínálat változásai csak a nominális változókra hatnak, és egyáltalán nem befolyásolják a reálváltozókat, ebben az esetben a pénz semleges. A való világban azonban reálgazdasági következmények is maradnak a legtöbb monetáris változás nyomában.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése