Konjunktúraciklusok
A konjunktúraciklus a nemzeti össztermék, nemzeti jövedelem és foglalkoztatás kilengése, amely rendszerint kettőtől tíz évig tart, ezalatt a gazdaság legtöbb szektorában általános fellendülés vagy visszaesés tapasztalható.
Fázisai:
- visszaesés vagy recesszió: rendszerint csak azt az időszakot tekintik visszaesésnek, amikor a reál GDP legalább két egymást követő negyedévben csökken. A recesszió a csúcsponton kezdődik és a mélyponton zárul
- fellendülés
A recessziók szokásos jellemzői:
- A fogyasztói vásárlások hirtelen visszaesnek, az autók és más tartós cikkek készletei pedig váratlanul megnövekednek. A vállalatok emiatt visszafogják termelésüket, ezért a reál GDP esik. Nem sokkal ezután a létesítményekbe, berendezésekbe való üzleti beruházások szintén erőteljesen csökkennek.
- A munka iránti kereslet visszaesik, ez először az átlagos heti munkaidő csökkenésében mutatkozik meg, majd elbocsátások következnek és nő a munkanélküliség.
- Ahogyan a kibocsátás csökken, az infláció lassul. A nyersanyagok kereslete esik, áraik pedig csökkennek. A bérek és a szolgáltatások árai nem szoktak lefelé mozogni, de gazdasági visszaesések idején lassabban növekednek.
- Az üzleti profitok meredeken esnek recesszió idején. A részvényárfolyamok rendszerint már ezt megelőzően mélyrepülésbe kezdenek. A hitelkereslet csökkenése miatt általában a kamatlábak is süllyednek.
Konjunktúraciklus-elméletek
Külső tényezők: a gazdasági rendszeren kívüli tényezők
- pl.: háborúk, forradalmak, választások, népességmozgás, tudományos áttörések, innováció stb.
Belső tényezők: olyan mechanizmusok, amelyek öngerjesztő konjunktúraciklusok kialakulásához vezetnek.
- multiplikátor-akcelerátor elmélet: minden fellendülésben benne rejlik a visszaesés és hanyatlás, de a hanyatlásban is kivétel nélkül benne rejlik a megélénkülés és a fellendülés, mindez egy többé-kevésbé szabályos, ismétlődő láncolatot alkot.
Kibocsátás gyors növekedése > ösztönzi a beruházásokat > nagyobb beruházásra serkentik a gazdaságot > teljesítőképesség határa > lelassulás > csökkenti a beruházási kiadásokat és a készletfelhalmozást > recesszió > mélypont > ennek stabilizálódása > felfelé indulás…..
Keresleti sokkhatás
Gyakran az aggregált kereslet eltolódásai idézik elő a kibocsátás, a foglalkoztatás és az árak konjunkturális ingadozásait. Keresleti sokkhatás akkor lép fel, ha a fogyasztók, a vállalatok vagy a kormányzati szervek megváltoztatják a gazdaság termelőképességéhez viszonyított kiadásokat. Ha az aggregált keresleti görbe lefelé tolódása erősen visszaveti az üzleti tevékenységet, a gazdaság visszaesést vagy akár válságot él meg. A gazdasági élet hirtelen felélénkülése viszont inflációhoz vezet.
Az AS és AD görbék háttere
Legfontosabb konjunktúraelméletek
1. Monetáris elméletek: a konjunktúraciklusokat a pénzkínálat és a hitelállomány bővítésére és szűkítésére vezetik vissza.
2. Multiplikátor-akcelerátor modell: hogyan váltanak ki a külső sokkok a multiplikátor és akcelerátor hatások egyidejű érvényesülésével önfenntartó ciklikus mozgásokat.
3. Politikai elméletek: az ingadozások a politikusok manipulációinak köszönhetők, akik újraválasztásukért küzdenek és eszerint alakítják a költségvetési és monetáris politikát.
4. Egyensúlyi konjunktúraelméletek: az emberek rosszul ítélik meg az árak és bérek tendenciáit, és ezért túl sok vagy túl kevés munkát kínálnak, ami a kibocsátás és foglalkoztatás ciklusaihoz vezet.
5. Konjunktúraciklusok reálelmélete: az innovációk vagy a termelékenységi sokkhatások tovaterjednek a gazdaság egyik szektoráról a másikra, és így ingadozásokat idézhetnek elő.
6. Kínálati sokkhatás: amikor a konjunktúraciklusokat az aggregált kínálat eltolódásai váltják ki.
A konjunktúraciklusok előrejelzései
Ökonometriai modellezés és előrejelzés: a gazdaság viselkedését leíró egyenletrendszer, amelynek paramétereit a múltbéli adatok felhasználásával becsülik meg.
Az aggregált kereslet elméleti alapjai
Aggregált kereslet (AD): a kibocsátás teljes vagy aggregált mennyisége, amelyet adott árszint mellett meg akarnak vásárolni, egyéb tényezők változatlansága mellett. Az AD a szándékolt kiadások összessége a végtermék valamennyi felhasználási területén: a fogyasztásban, a belföldi magánberuházásban, a nettó exportban.
Négy összetevője van:
1. Fogyasztás: a fogyasztást (C) a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg főként. További befolyásolási tényezői: a jövedelmek hosszú távú alakulása, a háztartás vagyona, az aggregált árszínvonal.
Az aggregált keresleti elemzés a reálfogyasztást meghatározó tényezőkre összpontosít.
Reálfogyasztás: nominális fogyasztás v. pénzben kifejezett fogyasztás
Fogyasztási árindex
2. Beruházás (I): beletartoznak az épületekre, berendezésekre és a raktárkészletek növelésére fordított magánkiadások. Fő meghatározó tényezői: a kibocsátás nagysága, a tőke költsége, a jövővel kapcsolatos várakozások
3. Kormányzati vásárlások (G): a kormányzat kiadásai termékek és szolgáltatások vásárlására.
4. Nettó export (X): az export és az import különbsége. Az importot a hazai jövedelem és kibocsátás, a hazai és külföldi árak aránya, valamint a dollár árfolyama határozza meg. Az export az import tükörképe, ezt a külföldi jövedelmek és kibocsátások, a relatív árak valamint a devizaárfolyamok határozzák meg. A nettó exportot ennek megfelelően a hazai és külföldi jövedelmek, a relatív árak és a devizaárfolyamok alakítják.
A negatív meredekségű aggregált keresleti görbe
Ez azt jelzi, hogy a reálkereslet csökken az árszint emelkedésével. Az AD görbe negatív meredekségének elsődleges oka a pénzkínálat hatás, miszerint adott nominális pénzkínálat mellett a magasabb árak pénzszűkét teremtenek és ezen keresztül visszaszorítják az aggregált kiadásokat.
A makroökonómiai AD görbék abban különböznek a megfelelő mikroökonómiai görbéktől, hogy az AD görbe a teljes gazdaságban szemlélteti az árak és a kibocsátás változásait, a mikroökonómiai görbe viszont egyetlen termék piaci viselkedését elemzi.
Az AD görbe főleg a pénzkínálati hatás miatt negatív hajlású, a mikroszintű keresleti görbék pedig elsősorban azért negatív meredekségűek, mert a fogyasztók egyéb árucikkekkel helyettesítik az emelkedő árú terméket.
Az aggregált kereslet eltolódásai
Az AD görbe mentén való elmozdulás
- ez esetben a magasabb árszint állandó nominális pénzkínálat mellett pénzszűkéhez és a kamatlábak növekedéséhez vezet, ez pedig csökkenti a kiadások kamatérzékeny összetevőit; a beruházásokat és a fogyasztási kiadások egyes elemeit. A gazdaság elmozdul az AD görbe mentén egyéb tényezők változatlansága mellett.
Az AD görbe eltolódása
- ez esetben az egyéb tényezők immár nem állandóak. Az AD mögött meghúzódó tényezők – közéjük tartozik pl. a pénzkínálat, adópolitika, technológia stb. – módosulása az összkiadások megváltoztatásához vezet adott árszint mellett.
Példák az eltolódás okaira:
Változó Az aggregált keresletre gyakorolt hatás
Gazdaságpolitikai változók
Monetáris politika A pénzkínálat növelése csökkenti a kamatlábakat, javítja a
hitelfeltételeket, ezáltal serkenti a beruházási tevékenységet, és
fokozza a tartós cikkek fogyasztását.
Költségvetési politika A termékek és szolgáltatások kormányzati vásárlásának
bővülése közvetlenül növeli a kiadásokat, az adók csökkentése
vagy a transzferek emelése növeli a rendelkezésre álló
jövedelmet és nagyobb fogyasztást eredményez. Az adók
ösztönző hatása, például a beruházási adókedvezmény
magasabb kiadásokhoz vezethet az érintett szektorban.
Exogén változók
Külföldi kibocsátás A külföldi kibocsátás növelése a nettó export emelkedéséhez
vezet.
Vagyonérték A részvényárfolyamok vagy az ingatlanárak emelkedése
felértékeli a háztartások vagyonát, növeli ezáltal a fogyasztást,
az árfolyamnövekedés egyúttal csökkenti a tőkeköltséget és
fokozza a vállalati beruházásokat.
Technológiai fejlődés A technológiai fejlődés új lehetőségeket teremthet a vállalati
beruházások számára. Ennek jellemző példája a vasút, az autó,
a számítógép.
Egyebek Politikai fejlemények, szabad kereskedelmi egyezmények, a
hidegháború vége javíthatja az üzleti és a fogyasztói biztonság-
érzetet, így bővülhetnek a beruházásra és tartós fogyasztási
cikkekre fordított kiadások.
A keresletet befolyásoló tényezők súlya
A közgazdászok általában egyetértenek abban, hogy milyen tényezők befolyásolják a keresletet, de eltérő jelentőséget tulajdonítanak a különböző erőknek.
Monetaristák: akik a monetáris tényezőkre vezetik vissza az aggregált kereslet változásait.
Viszont vannak, akik az exogén tényezőkre fordítják a figyelmüket.
Napjainkban a makroökonómiai gondolkodás főárama ekletikus jellegű, gyökerei a keynesi hagyományokig nyúlnak vissza, ugyanakkor újabb felismeréseket is magába olvaszt.
Ez a keynesi makroökonómiának nevezett megközelítés abból indul ki, hogy a gazdaságot különböző időszakokban eltérő gazdaságpolitikai hatások, illetve exogén erők mozgatják.
A konjunktúraciklus a nemzeti össztermék, nemzeti jövedelem és foglalkoztatás kilengése, amely rendszerint kettőtől tíz évig tart, ezalatt a gazdaság legtöbb szektorában általános fellendülés vagy visszaesés tapasztalható.
Fázisai:
- visszaesés vagy recesszió: rendszerint csak azt az időszakot tekintik visszaesésnek, amikor a reál GDP legalább két egymást követő negyedévben csökken. A recesszió a csúcsponton kezdődik és a mélyponton zárul
- fellendülés
A recessziók szokásos jellemzői:
- A fogyasztói vásárlások hirtelen visszaesnek, az autók és más tartós cikkek készletei pedig váratlanul megnövekednek. A vállalatok emiatt visszafogják termelésüket, ezért a reál GDP esik. Nem sokkal ezután a létesítményekbe, berendezésekbe való üzleti beruházások szintén erőteljesen csökkennek.
- A munka iránti kereslet visszaesik, ez először az átlagos heti munkaidő csökkenésében mutatkozik meg, majd elbocsátások következnek és nő a munkanélküliség.
- Ahogyan a kibocsátás csökken, az infláció lassul. A nyersanyagok kereslete esik, áraik pedig csökkennek. A bérek és a szolgáltatások árai nem szoktak lefelé mozogni, de gazdasági visszaesések idején lassabban növekednek.
- Az üzleti profitok meredeken esnek recesszió idején. A részvényárfolyamok rendszerint már ezt megelőzően mélyrepülésbe kezdenek. A hitelkereslet csökkenése miatt általában a kamatlábak is süllyednek.
Konjunktúraciklus-elméletek
Külső tényezők: a gazdasági rendszeren kívüli tényezők
- pl.: háborúk, forradalmak, választások, népességmozgás, tudományos áttörések, innováció stb.
Belső tényezők: olyan mechanizmusok, amelyek öngerjesztő konjunktúraciklusok kialakulásához vezetnek.
- multiplikátor-akcelerátor elmélet: minden fellendülésben benne rejlik a visszaesés és hanyatlás, de a hanyatlásban is kivétel nélkül benne rejlik a megélénkülés és a fellendülés, mindez egy többé-kevésbé szabályos, ismétlődő láncolatot alkot.
Kibocsátás gyors növekedése > ösztönzi a beruházásokat > nagyobb beruházásra serkentik a gazdaságot > teljesítőképesség határa > lelassulás > csökkenti a beruházási kiadásokat és a készletfelhalmozást > recesszió > mélypont > ennek stabilizálódása > felfelé indulás…..
Keresleti sokkhatás
Gyakran az aggregált kereslet eltolódásai idézik elő a kibocsátás, a foglalkoztatás és az árak konjunkturális ingadozásait. Keresleti sokkhatás akkor lép fel, ha a fogyasztók, a vállalatok vagy a kormányzati szervek megváltoztatják a gazdaság termelőképességéhez viszonyított kiadásokat. Ha az aggregált keresleti görbe lefelé tolódása erősen visszaveti az üzleti tevékenységet, a gazdaság visszaesést vagy akár válságot él meg. A gazdasági élet hirtelen felélénkülése viszont inflációhoz vezet.
Az AS és AD görbék háttere
Legfontosabb konjunktúraelméletek
1. Monetáris elméletek: a konjunktúraciklusokat a pénzkínálat és a hitelállomány bővítésére és szűkítésére vezetik vissza.
2. Multiplikátor-akcelerátor modell: hogyan váltanak ki a külső sokkok a multiplikátor és akcelerátor hatások egyidejű érvényesülésével önfenntartó ciklikus mozgásokat.
3. Politikai elméletek: az ingadozások a politikusok manipulációinak köszönhetők, akik újraválasztásukért küzdenek és eszerint alakítják a költségvetési és monetáris politikát.
4. Egyensúlyi konjunktúraelméletek: az emberek rosszul ítélik meg az árak és bérek tendenciáit, és ezért túl sok vagy túl kevés munkát kínálnak, ami a kibocsátás és foglalkoztatás ciklusaihoz vezet.
5. Konjunktúraciklusok reálelmélete: az innovációk vagy a termelékenységi sokkhatások tovaterjednek a gazdaság egyik szektoráról a másikra, és így ingadozásokat idézhetnek elő.
6. Kínálati sokkhatás: amikor a konjunktúraciklusokat az aggregált kínálat eltolódásai váltják ki.
A konjunktúraciklusok előrejelzései
Ökonometriai modellezés és előrejelzés: a gazdaság viselkedését leíró egyenletrendszer, amelynek paramétereit a múltbéli adatok felhasználásával becsülik meg.
Az aggregált kereslet elméleti alapjai
Aggregált kereslet (AD): a kibocsátás teljes vagy aggregált mennyisége, amelyet adott árszint mellett meg akarnak vásárolni, egyéb tényezők változatlansága mellett. Az AD a szándékolt kiadások összessége a végtermék valamennyi felhasználási területén: a fogyasztásban, a belföldi magánberuházásban, a nettó exportban.
Négy összetevője van:
1. Fogyasztás: a fogyasztást (C) a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg főként. További befolyásolási tényezői: a jövedelmek hosszú távú alakulása, a háztartás vagyona, az aggregált árszínvonal.
Az aggregált keresleti elemzés a reálfogyasztást meghatározó tényezőkre összpontosít.
Reálfogyasztás: nominális fogyasztás v. pénzben kifejezett fogyasztás
Fogyasztási árindex
2. Beruházás (I): beletartoznak az épületekre, berendezésekre és a raktárkészletek növelésére fordított magánkiadások. Fő meghatározó tényezői: a kibocsátás nagysága, a tőke költsége, a jövővel kapcsolatos várakozások
3. Kormányzati vásárlások (G): a kormányzat kiadásai termékek és szolgáltatások vásárlására.
4. Nettó export (X): az export és az import különbsége. Az importot a hazai jövedelem és kibocsátás, a hazai és külföldi árak aránya, valamint a dollár árfolyama határozza meg. Az export az import tükörképe, ezt a külföldi jövedelmek és kibocsátások, a relatív árak valamint a devizaárfolyamok határozzák meg. A nettó exportot ennek megfelelően a hazai és külföldi jövedelmek, a relatív árak és a devizaárfolyamok alakítják.
A negatív meredekségű aggregált keresleti görbe
Ez azt jelzi, hogy a reálkereslet csökken az árszint emelkedésével. Az AD görbe negatív meredekségének elsődleges oka a pénzkínálat hatás, miszerint adott nominális pénzkínálat mellett a magasabb árak pénzszűkét teremtenek és ezen keresztül visszaszorítják az aggregált kiadásokat.
A makroökonómiai AD görbék abban különböznek a megfelelő mikroökonómiai görbéktől, hogy az AD görbe a teljes gazdaságban szemlélteti az árak és a kibocsátás változásait, a mikroökonómiai görbe viszont egyetlen termék piaci viselkedését elemzi.
Az AD görbe főleg a pénzkínálati hatás miatt negatív hajlású, a mikroszintű keresleti görbék pedig elsősorban azért negatív meredekségűek, mert a fogyasztók egyéb árucikkekkel helyettesítik az emelkedő árú terméket.
Az aggregált kereslet eltolódásai
Az AD görbe mentén való elmozdulás
- ez esetben a magasabb árszint állandó nominális pénzkínálat mellett pénzszűkéhez és a kamatlábak növekedéséhez vezet, ez pedig csökkenti a kiadások kamatérzékeny összetevőit; a beruházásokat és a fogyasztási kiadások egyes elemeit. A gazdaság elmozdul az AD görbe mentén egyéb tényezők változatlansága mellett.
Az AD görbe eltolódása
- ez esetben az egyéb tényezők immár nem állandóak. Az AD mögött meghúzódó tényezők – közéjük tartozik pl. a pénzkínálat, adópolitika, technológia stb. – módosulása az összkiadások megváltoztatásához vezet adott árszint mellett.
Példák az eltolódás okaira:
Változó Az aggregált keresletre gyakorolt hatás
Gazdaságpolitikai változók
Monetáris politika A pénzkínálat növelése csökkenti a kamatlábakat, javítja a
hitelfeltételeket, ezáltal serkenti a beruházási tevékenységet, és
fokozza a tartós cikkek fogyasztását.
Költségvetési politika A termékek és szolgáltatások kormányzati vásárlásának
bővülése közvetlenül növeli a kiadásokat, az adók csökkentése
vagy a transzferek emelése növeli a rendelkezésre álló
jövedelmet és nagyobb fogyasztást eredményez. Az adók
ösztönző hatása, például a beruházási adókedvezmény
magasabb kiadásokhoz vezethet az érintett szektorban.
Exogén változók
Külföldi kibocsátás A külföldi kibocsátás növelése a nettó export emelkedéséhez
vezet.
Vagyonérték A részvényárfolyamok vagy az ingatlanárak emelkedése
felértékeli a háztartások vagyonát, növeli ezáltal a fogyasztást,
az árfolyamnövekedés egyúttal csökkenti a tőkeköltséget és
fokozza a vállalati beruházásokat.
Technológiai fejlődés A technológiai fejlődés új lehetőségeket teremthet a vállalati
beruházások számára. Ennek jellemző példája a vasút, az autó,
a számítógép.
Egyebek Politikai fejlemények, szabad kereskedelmi egyezmények, a
hidegháború vége javíthatja az üzleti és a fogyasztói biztonság-
érzetet, így bővülhetnek a beruházásra és tartós fogyasztási
cikkekre fordított kiadások.
A keresletet befolyásoló tényezők súlya
A közgazdászok általában egyetértenek abban, hogy milyen tényezők befolyásolják a keresletet, de eltérő jelentőséget tulajdonítanak a különböző erőknek.
Monetaristák: akik a monetáris tényezőkre vezetik vissza az aggregált kereslet változásait.
Viszont vannak, akik az exogén tényezőkre fordítják a figyelmüket.
Napjainkban a makroökonómiai gondolkodás főárama ekletikus jellegű, gyökerei a keynesi hagyományokig nyúlnak vissza, ugyanakkor újabb felismeréseket is magába olvaszt.
Ez a keynesi makroökonómiának nevezett megközelítés abból indul ki, hogy a gazdaságot különböző időszakokban eltérő gazdaságpolitikai hatások, illetve exogén erők mozgatják.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése