Rövidítések:
SNA (System of National Acconuts): Nemzetközi rendszer, minden olyan tevékenységet mér, amelyből jövedelem keletkezik
ESA: Integrált gazdasági számlák európai rendszere: Uniós rendszer
Bruttó kibocsátás Gross Output GO
Bruttó hazai termék Gross Domestic Product GDP
Nettó hazai termék Net Domestic Product NDP
Bruttó nemzeti jövedelem Gross National Income GNI
Nettó nemzeti jövedelem Net National Income NNI
Rendelkezésre álló jöv. Net Disposable Income DI
Bruttó hazai termék: a gazdaság teljesítményének mércéje
GDP: a végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások teljes értéke, amit egy országban adott évben megtermelnek.
Összegzi az ország fogyasztásának, bruttó beruházásának, a kormányzat termék- és szolgáltatásvásárlásának, valamit nettó exportjának értékét egy évre vonatkozóan.
A nemzeti kibocsátás kétféle mérése: termék- és jövedelemáramlás
Példában szemléltetve:
Kis gazdaságunk csak fogyasztási cikkeket állít elő, amelyeket a háztartások vásárolnak meg szükségleteik kielégítésére.
Termékáramláson alapuló számbavétel:
A lakosság sokféle végterméket és szolgáltatást fogyaszt el. Csak a végső felhasználásra kerülő termékeket (végtermékeket) vesszük számításba, amelyeket a fogyasztók megvásárolnak és felhasználnak. A háztartások e fogyasztási cikkekre költik a jövedelmüket. Ha összeadjuk a fogyasztást szolgáló termékekre elköltött pénzösszegeket, akkor megkapjuk a teljes GDP értéket e leegyszerűsített gazdaságban.
Tehát termékoldalról:
- termék, szolgáltatáshalmaz adott időszak alatt az ország területén megtermelt és végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke = ez megegyezik AS-sel
Jövedelem- vagy költségáramláson alapuló számbavétel:
Itt veszik figyelembe a termelés összes költségét, e költségek magukba foglalják a munkáért fizetett bért, a földért fizetett járadékot, a tőkének jutó profitot stb. Ami azonban a vállalatok szempontjából költség, az a háztartások számára a vállalatoktól kapott jövedelemnek számít, tehát összegezzük a tényezőjövedelmeket, amelyek egyúttal a társadalmi végtermék előállításának költségei. E jövedelmek éves áramlásának mérésével a GDP értékét kapjuk.
Tehát jövedelem/költség oldalról:
- GDP= tényezőjövedelmek összege (munkabér, bérleti díj, kamat, járadék, osztalék,
profit-maradványjellegű jövedelem)
Ez tartalmazza az értékcsökkenési leírást és a közvetett adókat is, amelyek a
termék árában jelennek meg.
A két számbavételi mód azonos eredményt ad:
Termelés értéke = jövedelem értéke
Azonosság az elszámolási rendszer szükségszerű következménye. Az azonosságot az biztosítja, hogy a profitot maradvány jellegű jövedelemként értelmezzük.
A többszörös számbavétel problémája
A kétszeres számbavétel megelőzésére csak a végső felhasználásra kerülő termékeket vesszük figyelembe a GDP-ben, kizárjuk azokat a közbülső termékeket, amelyeket a végtermékek előállítására használnak. Az alsó íven végzett jövedelemszámításban szintén elkerüljük a kétszeres számbavételt, tehát a béreket, kamatot, járadékot és profitot csak pontosan egyszer foglaljuk be az összegbe. Csak a hozzáadott értéket vesszük ugyanis számításba minden termelési lépcsőfokon, a többi cégtől vásárolt közbülső javak értékeit pedig gondosan elhagyjuk.
Példában:
Termelési lépcsőfokok Árbevétel Közbülső költségek Hozzáadott érték
Búza 50 - 50
Liszt 80 50 30
Kenyér 100 80 20
Bolti kereskedelem 140 100 40
GO 370 - 230 = 140 = GDP
Termék/kereslet oldalról
GDP: a gazdasági szektorok végtermék előállításainak összege
C+I+G+X= AD
A nemzeti jövedelem- és termékszámlák áttekintése
Termékáramláson alapuló számbavétel Jövedelemáramláson alapuló számbavétel
A bruttói hazai termék összetevői Jövedelmek vagy költségek a bruttó hazai termék összetevőiként
Fogyasztás (C) Bérek, kifizetések, egyéb munkajöv-ek
+ Bruttó hazai magánberuházás (I) + kamat, járadék és egyéb tulajd-i jöv-ek
+ Kormányzat(G) + közvetett adók
+ Nettó export (X) + értékcsökkenési leírás
+ profit
Egyenlő a bruttó hazai termékkel Egyenlő a bruttó hazai termékkel
Reál, illetve nominális GDP, a GDP deflálása árindex segítségével
Nominális GDP: a GDP értéke folyó áron, vagyis egy adott év GDP-jét a szóban forgó év tényleges piaci árain mérjük
Reál GDP: az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségének mutatója, úgy mérjük, hogy állandó, rögzített árakat használunk
GDP-deflátor: az általános árszínvonal mérésére szolgál
- számítása: Nominális GDP
Reál GDP
Reál GDP (Q): a nominális GDP értékének az árváltozásokkal korrigált nagysága
Q=Reál GDP= nominális GDP = PxQ
GDP-deflátor P
Beruházás és tőkefelhalmozás
A beruházás folyó fogyasztás feláldozásával jár, a jövőbeli fogyasztás növelése érdekében.
Reálberuházás: tartós tőkejavak (fizikai tőkeeszköz) termelése
Nettó versus bruttó beruházás
A bruttó beruházás magában foglalja az összes megtermelt beruházási jószágot, és tartalmazza az értékcsökkenést is.
Értékcsökkenés: az év folyamán elhasznált tőkemennyiség
Nettó beruházás: tőkefelhalmozást mérjük vele
- egyenlő a bruttó beruházás és az értékcsökkenés különbségével
Kormányzat
A GDP tartalmazza azon termékek értékét is, amelyet az ország a közös fogyasztásra és beruházásra fordít.
Transzferek elhagyása
A GDP-ben nem vesszük figyelembe a transzferekre fordított összegeket.
Kormányzati transzferek: egyéneknek juttatott kifizetések, amelyekért azok nem adnak cserébe terméket vagy szolgáltatást pl.: munkanélküli segély, nyugdíjak, államadósság után fizetett kamat stb.
Adók
A GDP költségoldalról tartalmazza a közvetett és a közvetlen adókat, mivel azok részei a végső kibocsátás előállítási költségeinek.
Nettó export
Ez is a GDP összetevőjét képezi, ami a termékek és szolgáltatások exportjának és importjának a különbsége.
Teljes nemzeti beruházás: egyenlő a nettó export és az új tőkejavakra fordított hazai beruházás összegével.
Nettó külföldi beruházás: ha egy ország többet exportál, mint importál, akkor a bevételi többletét külföldön beruházza.
- Ha ezt a külföldi beruházást hozzáadjuk a hazai tőkefelhalmozáshoz, megkapjuk a teljes nettó nemzeti beruházást.
Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
A nettó hazai termék (NDP) egyenlő a teljes végső kibocsátással, amelyet az országban adott évben előállítanak. A kibocsátáshoz itt a nettó beruházást, azaz a bruttó beruházás és az értékcsökkenés különbségét kell hozzászámítani:
NDP=GDP-amortizáció
A bruttó nemzeti termék (GNP) a teljes végső kibocsátás, amelyet egy ország gazdasági egységeinek tulajdonában lévő erőforrásokkal állítottak elő adott évben.
Nemzeti jövedelem
Nemzeti jövedelem (NI): a munka, a tőke és a föld tulajdonosai által realizált jövedelmek összessége
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): adott ország állampolgárai által előállított és végső felhasználásra kerülő javak és szolgáltatások értéke – adott ország állampolgárai által realizált tényezőjövedelmek összege
GNI= GDP-külföldiek belföldön szerzett tényezőjövedelme
+ belföldiek külföldön szerzett tényezőjövedelme
Nettó nemzeti beruházás (NNI) = GNI - amortizáció
Rendelkezésre álló jövedelem (DI): ez a jövedelem áll rendelkezésre a háztartásokban fogyasztásra, megtakarításra
DI= NNI - közvetlen adók + transzferjövedelmek
A tényleges megtakarítás és beruházás azonossága
Kétszektoros gazdaságnál
S = megtakarítás
I = GDP-C
S = GDP-C
I = S
Tényleges beruházás = tényleges megtakarítás
Say-dogma: „Minden kínálat megteremti a maga keresletét.”
Igaz-e a Say-dogma?
Az összes jövedelem szükségszerűen megegyezik az összes kibocsátással, de az összkereslet nem szükségszerűen egyezik meg az összkibocsátással. Tehát nem igaz!
Teljes nemzeti beruházás esetén
Teljes bruttó nemzeti beruházás: It
- magában foglalja a bruttó hazai magánberuházást (I)
- és a nettó külföldi beruházást (X)
A hazai beruházás és a nettó export összege egyenlő a magánmegtakarítás és a költségvetési többlet összegével.
A nemzeti megtakarítás mindenkor egyenlő a nemzeti beruházással. A beruházás összetevői a hazai beruházás üzemekbe, gépekbe és berendezésekbe, készletekbe, valamint a külföldi beruházás, vagyis a nettó export. A megtakarítás összetevői a háztartások és vállalatok által eszközölt magánmegtakarítás, valamint a kormányzati megtakarítás (a kormányzati költségvetés többlete). Ez az azonosság szükségképp teljesül, függetlenül attól, hogy a gazdaság nyugalmas időket él-e, visszaesés felé tart, vagy háborús fellendülés állapotában van.
I + X = PS + GS
Árindexek és az infláció
Árindex: az árak átlagos szintjének mércéje
Infláció: az általános árszínvonal emelkedését jelzi.
Inflációs ráta: az általános árszint változásának üteme
Inflációs ráta (t-edik évben) = árszint (t-edik évben)-árszint (t-1-edik évben) x100
Árszint (t-1-edik évben)
Defláció: infláció ellentéte, az általános árszínvonal csökkenését jelöli
Árindex: sok termék és szolgáltatás árának súlyozott átlaga
Fogyasztói árindex (CPI): azt méri, hogy mennyibe kerül egy gondosan összeállított, jellemző fogyasztói kosár, különböző időpontokban.
E piaci kosárba bekerül az élelmiszer, ruházkodás, a lakásfenntartás, az üzem- és fűtőanyag, a szállítás, az orvosi ellátás, az egyetemi oktatás, valamint a hétköznapi élethez megvásárolt egyéb termékek és szolgáltatások ára. A termékek és szolgáltatások 364 különálló csoportjának árait mintegy 21ezer elárusító helyről gyűjtik össze, az ország 91 körzetéből.
Az árindex kiszámításánál az egyes árakat a szóban forgó termék gazdasági jelentőségének megfelelően súlyozzák. Minden árhoz egy rögzített súlyt rendelnek hozzá, aszerint, hgoy az adott terméknek mekkora a részesedése a fogyasztók kiadásai között.
GDP-deflátor: a nominális és a reál GDP hányadosa, a GDP valamennyi tényezőjének áraként értelmezhető. Ez a CPI-től különbözően, változó súlyozású index.
Termelői árindex (PPI): a nagykereskedelmi vagy a termelői eladási árak színvonalát méri. Mindegy 3400 termék ára alapján számítják. A számításához felhasznált fix súlyokat az egyes termékek nettó forgalma alapján határozzák meg.
Az áremelkedés túlértékelése, a gazdasági növekedés alábecslése
Az árindexek hiányosságai, problémái:
- indexszámprobléma: a bázisév megfelelő megválasztásának problámája
- új és jobb termékek és szolgáltatások megjelenése
SNA (System of National Acconuts): Nemzetközi rendszer, minden olyan tevékenységet mér, amelyből jövedelem keletkezik
ESA: Integrált gazdasági számlák európai rendszere: Uniós rendszer
Bruttó kibocsátás Gross Output GO
Bruttó hazai termék Gross Domestic Product GDP
Nettó hazai termék Net Domestic Product NDP
Bruttó nemzeti jövedelem Gross National Income GNI
Nettó nemzeti jövedelem Net National Income NNI
Rendelkezésre álló jöv. Net Disposable Income DI
Bruttó hazai termék: a gazdaság teljesítményének mércéje
GDP: a végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások teljes értéke, amit egy országban adott évben megtermelnek.
Összegzi az ország fogyasztásának, bruttó beruházásának, a kormányzat termék- és szolgáltatásvásárlásának, valamit nettó exportjának értékét egy évre vonatkozóan.
A nemzeti kibocsátás kétféle mérése: termék- és jövedelemáramlás
Példában szemléltetve:
Kis gazdaságunk csak fogyasztási cikkeket állít elő, amelyeket a háztartások vásárolnak meg szükségleteik kielégítésére.
Termékáramláson alapuló számbavétel:
A lakosság sokféle végterméket és szolgáltatást fogyaszt el. Csak a végső felhasználásra kerülő termékeket (végtermékeket) vesszük számításba, amelyeket a fogyasztók megvásárolnak és felhasználnak. A háztartások e fogyasztási cikkekre költik a jövedelmüket. Ha összeadjuk a fogyasztást szolgáló termékekre elköltött pénzösszegeket, akkor megkapjuk a teljes GDP értéket e leegyszerűsített gazdaságban.
Tehát termékoldalról:
- termék, szolgáltatáshalmaz adott időszak alatt az ország területén megtermelt és végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások értéke = ez megegyezik AS-sel
Jövedelem- vagy költségáramláson alapuló számbavétel:
Itt veszik figyelembe a termelés összes költségét, e költségek magukba foglalják a munkáért fizetett bért, a földért fizetett járadékot, a tőkének jutó profitot stb. Ami azonban a vállalatok szempontjából költség, az a háztartások számára a vállalatoktól kapott jövedelemnek számít, tehát összegezzük a tényezőjövedelmeket, amelyek egyúttal a társadalmi végtermék előállításának költségei. E jövedelmek éves áramlásának mérésével a GDP értékét kapjuk.
Tehát jövedelem/költség oldalról:
- GDP= tényezőjövedelmek összege (munkabér, bérleti díj, kamat, járadék, osztalék,
profit-maradványjellegű jövedelem)
Ez tartalmazza az értékcsökkenési leírást és a közvetett adókat is, amelyek a
termék árában jelennek meg.
A két számbavételi mód azonos eredményt ad:
Termelés értéke = jövedelem értéke
Azonosság az elszámolási rendszer szükségszerű következménye. Az azonosságot az biztosítja, hogy a profitot maradvány jellegű jövedelemként értelmezzük.
A többszörös számbavétel problémája
A kétszeres számbavétel megelőzésére csak a végső felhasználásra kerülő termékeket vesszük figyelembe a GDP-ben, kizárjuk azokat a közbülső termékeket, amelyeket a végtermékek előállítására használnak. Az alsó íven végzett jövedelemszámításban szintén elkerüljük a kétszeres számbavételt, tehát a béreket, kamatot, járadékot és profitot csak pontosan egyszer foglaljuk be az összegbe. Csak a hozzáadott értéket vesszük ugyanis számításba minden termelési lépcsőfokon, a többi cégtől vásárolt közbülső javak értékeit pedig gondosan elhagyjuk.
Példában:
Termelési lépcsőfokok Árbevétel Közbülső költségek Hozzáadott érték
Búza 50 - 50
Liszt 80 50 30
Kenyér 100 80 20
Bolti kereskedelem 140 100 40
GO 370 - 230 = 140 = GDP
Termék/kereslet oldalról
GDP: a gazdasági szektorok végtermék előállításainak összege
C+I+G+X= AD
A nemzeti jövedelem- és termékszámlák áttekintése
Termékáramláson alapuló számbavétel Jövedelemáramláson alapuló számbavétel
A bruttói hazai termék összetevői Jövedelmek vagy költségek a bruttó hazai termék összetevőiként
Fogyasztás (C) Bérek, kifizetések, egyéb munkajöv-ek
+ Bruttó hazai magánberuházás (I) + kamat, járadék és egyéb tulajd-i jöv-ek
+ Kormányzat(G) + közvetett adók
+ Nettó export (X) + értékcsökkenési leírás
+ profit
Egyenlő a bruttó hazai termékkel Egyenlő a bruttó hazai termékkel
Reál, illetve nominális GDP, a GDP deflálása árindex segítségével
Nominális GDP: a GDP értéke folyó áron, vagyis egy adott év GDP-jét a szóban forgó év tényleges piaci árain mérjük
Reál GDP: az előállított termékek és szolgáltatások mennyiségének mutatója, úgy mérjük, hogy állandó, rögzített árakat használunk
GDP-deflátor: az általános árszínvonal mérésére szolgál
- számítása: Nominális GDP
Reál GDP
Reál GDP (Q): a nominális GDP értékének az árváltozásokkal korrigált nagysága
Q=Reál GDP= nominális GDP = PxQ
GDP-deflátor P
Beruházás és tőkefelhalmozás
A beruházás folyó fogyasztás feláldozásával jár, a jövőbeli fogyasztás növelése érdekében.
Reálberuházás: tartós tőkejavak (fizikai tőkeeszköz) termelése
Nettó versus bruttó beruházás
A bruttó beruházás magában foglalja az összes megtermelt beruházási jószágot, és tartalmazza az értékcsökkenést is.
Értékcsökkenés: az év folyamán elhasznált tőkemennyiség
Nettó beruházás: tőkefelhalmozást mérjük vele
- egyenlő a bruttó beruházás és az értékcsökkenés különbségével
Kormányzat
A GDP tartalmazza azon termékek értékét is, amelyet az ország a közös fogyasztásra és beruházásra fordít.
Transzferek elhagyása
A GDP-ben nem vesszük figyelembe a transzferekre fordított összegeket.
Kormányzati transzferek: egyéneknek juttatott kifizetések, amelyekért azok nem adnak cserébe terméket vagy szolgáltatást pl.: munkanélküli segély, nyugdíjak, államadósság után fizetett kamat stb.
Adók
A GDP költségoldalról tartalmazza a közvetett és a közvetlen adókat, mivel azok részei a végső kibocsátás előállítási költségeinek.
Nettó export
Ez is a GDP összetevőjét képezi, ami a termékek és szolgáltatások exportjának és importjának a különbsége.
Teljes nemzeti beruházás: egyenlő a nettó export és az új tőkejavakra fordított hazai beruházás összegével.
Nettó külföldi beruházás: ha egy ország többet exportál, mint importál, akkor a bevételi többletét külföldön beruházza.
- Ha ezt a külföldi beruházást hozzáadjuk a hazai tőkefelhalmozáshoz, megkapjuk a teljes nettó nemzeti beruházást.
Bruttó hazai termék, nettó hazai termék és bruttó nemzeti termék
A nettó hazai termék (NDP) egyenlő a teljes végső kibocsátással, amelyet az országban adott évben előállítanak. A kibocsátáshoz itt a nettó beruházást, azaz a bruttó beruházás és az értékcsökkenés különbségét kell hozzászámítani:
NDP=GDP-amortizáció
A bruttó nemzeti termék (GNP) a teljes végső kibocsátás, amelyet egy ország gazdasági egységeinek tulajdonában lévő erőforrásokkal állítottak elő adott évben.
Nemzeti jövedelem
Nemzeti jövedelem (NI): a munka, a tőke és a föld tulajdonosai által realizált jövedelmek összessége
Bruttó nemzeti jövedelem (GNI): adott ország állampolgárai által előállított és végső felhasználásra kerülő javak és szolgáltatások értéke – adott ország állampolgárai által realizált tényezőjövedelmek összege
GNI= GDP-külföldiek belföldön szerzett tényezőjövedelme
+ belföldiek külföldön szerzett tényezőjövedelme
Nettó nemzeti beruházás (NNI) = GNI - amortizáció
Rendelkezésre álló jövedelem (DI): ez a jövedelem áll rendelkezésre a háztartásokban fogyasztásra, megtakarításra
DI= NNI - közvetlen adók + transzferjövedelmek
A tényleges megtakarítás és beruházás azonossága
Kétszektoros gazdaságnál
S = megtakarítás
I = GDP-C
S = GDP-C
I = S
Tényleges beruházás = tényleges megtakarítás
Say-dogma: „Minden kínálat megteremti a maga keresletét.”
Igaz-e a Say-dogma?
Az összes jövedelem szükségszerűen megegyezik az összes kibocsátással, de az összkereslet nem szükségszerűen egyezik meg az összkibocsátással. Tehát nem igaz!
Teljes nemzeti beruházás esetén
Teljes bruttó nemzeti beruházás: It
- magában foglalja a bruttó hazai magánberuházást (I)
- és a nettó külföldi beruházást (X)
A hazai beruházás és a nettó export összege egyenlő a magánmegtakarítás és a költségvetési többlet összegével.
A nemzeti megtakarítás mindenkor egyenlő a nemzeti beruházással. A beruházás összetevői a hazai beruházás üzemekbe, gépekbe és berendezésekbe, készletekbe, valamint a külföldi beruházás, vagyis a nettó export. A megtakarítás összetevői a háztartások és vállalatok által eszközölt magánmegtakarítás, valamint a kormányzati megtakarítás (a kormányzati költségvetés többlete). Ez az azonosság szükségképp teljesül, függetlenül attól, hogy a gazdaság nyugalmas időket él-e, visszaesés felé tart, vagy háborús fellendülés állapotában van.
I + X = PS + GS
Árindexek és az infláció
Árindex: az árak átlagos szintjének mércéje
Infláció: az általános árszínvonal emelkedését jelzi.
Inflációs ráta: az általános árszint változásának üteme
Inflációs ráta (t-edik évben) = árszint (t-edik évben)-árszint (t-1-edik évben) x100
Árszint (t-1-edik évben)
Defláció: infláció ellentéte, az általános árszínvonal csökkenését jelöli
Árindex: sok termék és szolgáltatás árának súlyozott átlaga
Fogyasztói árindex (CPI): azt méri, hogy mennyibe kerül egy gondosan összeállított, jellemző fogyasztói kosár, különböző időpontokban.
E piaci kosárba bekerül az élelmiszer, ruházkodás, a lakásfenntartás, az üzem- és fűtőanyag, a szállítás, az orvosi ellátás, az egyetemi oktatás, valamint a hétköznapi élethez megvásárolt egyéb termékek és szolgáltatások ára. A termékek és szolgáltatások 364 különálló csoportjának árait mintegy 21ezer elárusító helyről gyűjtik össze, az ország 91 körzetéből.
Az árindex kiszámításánál az egyes árakat a szóban forgó termék gazdasági jelentőségének megfelelően súlyozzák. Minden árhoz egy rögzített súlyt rendelnek hozzá, aszerint, hgoy az adott terméknek mekkora a részesedése a fogyasztók kiadásai között.
GDP-deflátor: a nominális és a reál GDP hányadosa, a GDP valamennyi tényezőjének áraként értelmezhető. Ez a CPI-től különbözően, változó súlyozású index.
Termelői árindex (PPI): a nagykereskedelmi vagy a termelői eladási árak színvonalát méri. Mindegy 3400 termék ára alapján számítják. A számításához felhasznált fix súlyokat az egyes termékek nettó forgalma alapján határozzák meg.
Az áremelkedés túlértékelése, a gazdasági növekedés alábecslése
Az árindexek hiányosságai, problémái:
- indexszámprobléma: a bázisév megfelelő megválasztásának problámája
- új és jobb termékek és szolgáltatások megjelenése
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése