Samerson – Northouse – Közgazdaságtan
1-3. fejezet
20-26. fejezet
29-34. fejezet
Tesztvizsga 40 kérdés indoklás nélkül
20-24 – 2
25-29 – 3
30-34 – 4
35-40 – 5
Közgazdaságtan – ökonómia – háztartás szabály
1776. Adams Smith – Nemzetek gazdagsága
erkölcstan professzora
1969. Közgazdaságtani Nobel-díj
1994. Harsányi János prof. – nem kooperatív piacok tanulmányozása
1995. Neumann János – játékelmélet közgazdaságtani alkalmazása
Oligopol piacok – mástól függ, hogy hogy lép
Közgazdaságtan
Tárgya:
A döntések/választások és azok szándékolt valamint nem szándékolt következményének az elmélete.
Ikerfogalmai:
Szűkösség -> élet alapvető ténye
A vágyaink korlátlanok, de a pénzkeret véges.
Dönteni kell, hogy a több alternatíva közül melyiket választjuk.
Gazdálkodás? Döntések sorozatából áll.
Nem azonos a hiánnyal.
Ha valamit választok, akkor más valamiről le kell mondanom.
Minden döntés áldozattal jár.
Következő legjobb alternatíva értéke.
A rendelkezésünkre álló erőforrásokat a lehető legjobban ki kell használni.
Hatékonyság:
A rendelkezésünkre álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban kell felhasználni.
Olyan jószágot nem veszünk meg, ami nekünk nem hatékony.
Két fő területe:
Mikroökonómia
Az egyénekkel foglalkozik, a fogyasztói magatartásokkal, a termelői oldallal, a vállalatok döntéseivel.
Makroökonómia
A gazdaság egészével foglalkozik. Olyan összevont mutatókkal elemzi a gazdaságot, ami egyéni szinten nem értelmezhető.
Elméleti: mikro – makro
Alkalmazott: pénzügy, marketing, statisztika stb.
Feladatuk:
Hatékonnyá tenni a gazdasági működést.
Elemzési módszerek:
Modell:
Valóság egyszerűsített mása. Vannak axiómák, amelyek ha nem teljesülnek, akkor a megálla-pítások, törvények nem érvényesülnek. Ha az árakat a kereslet-kínálat befolyásolja, csak ak-kor igaz, ha versenypiacról van szó.
Ceteris paribus:
Az egyéb tényezők változatlanok.
Feltételezés, ami a valós életben nem valósul meg.
statisztika, elvont elemzések.
*Liska Tibor – Ökonoszta
Erőforrások nem hatékony elosztását eredményezte a tervgazdálkodás.
Ha egy termék ára nem emelkedik, a fogyasztó kevesebbet vesz, főleg ha sok helyettesítő terméke van.
Feltételezzük, hogy minden egyéb tényező változatlan, csak az árat és a mennyiséget vesszük figyelembe. = > egymással ellentétben mozog.
Pl. Béres csepp (keresleti görbe eltolódott)
Statisztika:
Elmúlt időszakra vonatkozik, előrejelzésre használják.
Központi Statisztikai Hivatal
Ökonometria: hogyan lehet felhasználni.
Elvont elemzések:
A KSH gyűjti az adatokat, de vállalatok is végzik.
Elemi logikai hibák:
Post hoc tévképzet:
Ha egy esemény valami után következik, akkor nem biztos, hogy az miatt történt.
*A hiány – mi a mélyebb oka, hogy a szocialista országokra a hiánygazdaság jellemző. => az erőforrásokat nem osztották el hatékonyan. => nagyobb volta kereslet, mint a kínálat.
Pozitív és normatív közgazdaságtan:
Pozitív:
Leírja a tényeket, előrejelzéseket fogalmaz meg.
„Ami van”
Normatív:
Értékítéleteket fogalmaz meg.
„Ami legyen”
Alapvető közgazdasági kérdések, etikai kérdések is.
Működni kellene egy társadalmi szerződésnek.
A gazdaságszervezés 3 alapkérdése
1. Mit termeljen? Milyen legyen az arány a fogyasztási javak és a beruházási javak kö-zött?
2. Hogyan, milyen termelési tényezőkkel állítsák elő a javakat? Milyen technológiával?
3. Kinek termeljen?
Jövedelem elosztási probléma
Azok számára, akiknek szükségük van rá, és akik meg tudják fizetni.
Gazdasági rendszerek
Központosított:
A szűkös erőforrásokat csak az állam osztja el, bürokratikus koordináció érvényesül.
Tiszta piacgazdaság:
Piaci koordináció érvényesül.
Csak a piac osztja el a szűkösebb erőforrásokat.
Vad kapitalizmus – szabad versenyes kapitalizmus.
Kapitalizmus kezdete.
Állam tudatosan bizonyos célok elérésére érdekében nem avatkozik be a gazdaságba. Az állam őrködik.
8-10 évente megismétlődnek a túltermelési válságok.
1929-1933 gazdasági válságig alapvető, majd kialakult a vegyes gazdaság.
Vegyes gazdaság:
Az erőforrások a piac osztja el, de az állam tudatosan beavatkozik a gazdaságba.
Makroökonómia születése. 1936. Keis alapvető műve alapján jött létre a vegyes gazdaság.
Elsőként Roosevelt majd minden tőkés országban követték => ma is így működnek.
A társadalom technológiai lehetőségei
Az erőforrások minden társadalomban szűkösen állnak rendelkezésre.
Szűkös erőforrás – termelési tényező – input
Alternatív módon rendelkezésre állnak erőforrások.
Tényezők csoportosítása:
- föld – természeti tényezők
- munka – az ember munkavégző képessége
- tőke – amelyből a jövőben valamilyen hasznot remélünk – befektetjük, beruházzuk -> többlethozam
- vállalkozó –
- információ
Tőke csoportosítása:
1. befektetett tőke
2. forgóeszközök
3. immateriális javak
I. reáltőke - tőkejavak
megfogható tárgyak, termékek, félkész termékek
több éven keresztül részt vesznek a termelésben
1 éven belül elhasználódnak
II. befektetett pénzügyi eszközök
pénz- és értékpapírtőke
befektetett pénzügyi eszközök
ha a cég 1 éven túl leköti a pénzét
III. humán tőke
immateriális tőkejószág
szabadalom, vállalkozó, emberi munka
Természeti tényezők alternatív módon használhatók fel.
Pl.: föld – növénytermesztés v. építkezés
Munkaerő: életünk során legalább 3 helyen kell dolgozni.
Tőke: többféle módon befektethetünk.
Alternatív módon felhasználható szűkös erőforrások -> döntés -> kibocsátás
Termelési lehetőségek határa (TLH)
Lehetőségek, erőforrások adottak => választás
Lehetőségek Vaj Ágyú
A 0 15
B 1 14
C 2 12
D 3 9
E 4 5
F 5 0
Technológia határozza meg, ha minden erőforrást felhasználok.
B=> társaság a termelési lehetőségeken belül van, erőforrásokat nem használta fel hatéko-nyan.
C=> a jelenlegi technológia állása mellett elérhetetlen a társadalomnak.
A=> a társadalom hatékonyan használta fel az erőforrásait
Pareto – olasz szociológus közgazdász
Pareto hatékony allokáció:
Az erőforrások az az elosztása, amikor nem tudnak senki helyzetén úgy javítani, hogy közben más valaki helyzete ne rosszabbodna.
Minden erőforrás oda kerül, ahol a legjobbat hozza.
Adams Smith=> bizonyítja, hogy a piac miért a legjobb lehetőség arra, hogy az erőforrá-sokat jól elossza.
Érintő-meredekség:
Kifejezi a gazdasági költséget=> a vaj megteremtésének gazdasági költségét, mégpedig a vaj megtermelésének a gazdasági költségét.
Egyre növekvő áldozattal jár, ha többet akarunk.
Erőforrások helyettesítik egymást, de nem tökéletesen.
Opportinity Cost – gazdasági költség
Alternatív költség
Haszonáldozat költség=> feláldozott lehetőségek haszna.
Piacok és kormányzatok
Két alapkérdés:
1. Hogyan, és hatékonyan oldják-e meg a piacok a 3 gazdasági problémát?
2. Miért van szükség a kormány gazdasági szerepvállalására?
1. A piac lényege: egymással versengő vételi és eladási árajánlatok folyamata
Piac urai: fogyasztók, technológia
Minden piacnak 2 oldala van: kereslet (Demand) és kínálat (Supply)
Termékpiac Tényezőpiac
-végső javak piaca - munka-tőkepiac, föld piaca
-amelyekkel már nem akarunk
profitot szerezni
D Termékpiac S
Fogyasztók Termelők
S Tényezőpiac D
Termékáramlás és jövedelemáramlás:
Ellentétes irányú folyamatok, hiszen a termékek áramlanak a termelőktől a fogyasztókhoz, a fogyasztóknak ezért fizetni kell, és a pénz pedig a fogyasztóktól a termelőkhöz.
1. Mit termeljünk? => a fogyasztók döntik el a kereslettel
Feltételezzük, hogy a fogyasztók szilárd belső értékrenddel rendelkeznek.
Reklámok, sznob hatás, szomszéd
2. Hogyan termeljünk? => a termelők versenye dönti el
Minden termelő törekszik arra, hogy minél olcsóbban termeljen.
A fogyasztó megmondja mit akar, a technológia válaszol, hogy egyáltalán kielégíthe-tő-e, és ha igen, akkor mennyiért.
A tényezőpiacon alakulnak ki a tényezők árai, jövedelmek, amelyekből meg tudjuk vásárolni a javakat.
4 fő jövedelem forma:
1. Járadék: föld után
2. Munkabér: munka után
3. Kamat: tőke után
4. Profit: vállalkozók
Láthatatlan kéz:
A kereslet-kínálat egymásra hatása.
Adams Smith – a piac semmivel nem törődik, cask hogy jól járjon. Előmozdítja a közjót.
Piaci koordináció.
Piaci önszabályozó mechanizmus=> nagyjából egyensúlyba kerülnek a dolgok.
Fejlett piacgazdaságok
Fejlett munkamegosztás=> specializáció=> termelékenység
Adams Smith:
„ Az országok a legalacsonyabb szintű barbarizmustól a legmagasabb szintű jólétig való elju-tásának aligha léteznek alapvetőbb feltételei, mint a béke, az alacsony adóterhek, és a megfe-lelően működő igazságszolgáltatás, minden egyebet a dolgok természetes alakulása magától létrehoz”
Tű példa
Fejlett kereskedelem => történelmi fejlődés során alakul ki.
Tranzakciós költségek: Mindazon felmerült költségek, amelyek egy csere során fellépnek. Ha ezek magasak, akkor nem alakul ki fejlett kereskedőtársadalom. => hogy alacsony legyen, fejlett intézményrendszerre, stabil játékszabályokra van szükség.
Stabil jogrendszer=> egyértelmű tulajdonjogok
„Mindaddig, amíg az emberben megvan a vállalkozó szellem, nincs nagy gond.”
Tőke és tőkefelhalmozás:
Az emberek megtakarításától függ. Akkor lehet fejlődni, ha lemond a fogyasztások egy részé-ről.
Kormányzat gazdasági szerepvállalása
Három alapvető gazdasági funkció
1. Hatékonyság növelése – tiszta piacgazdaságban feladata+ vegyesben is
Intézményi jogi feltételek
Közjavak, externáliák
Monopóliumok
2. „Méltányosság” előmozdítása – vegyes gazdaságban
Proggresszív adórendszer
Jóléti programok
Javak többsége magánjószág.
3. A makrogazdasági stabilitás fenntartása – gazdasági növekedés élénkítése
Közjavak:
Vannak olyan javak, amire nincs magánvállalkozó.
Nem lehet kizárni senkit a fogyasztásból. Nem fogy a készlet, akárhányan veszik igénybe.
Pl.: közvilágítás
Externáliák:
Piacon kívüliség.
Pozitív – negatív
Negatív: egy cég kárt okoz egy piacon kívüli személynek úgy, hogy nem fizeti meg ennek az ellenértékét=> államnak kell kezelni (környezetvédelmi előírások)
Monopóliumok:
„Ha üzletemberek találkoznak egy partin, annak mindig áremelés lesz a vége…”
Az államnak kötelessége utánanézni, hogy reálisak-e az árak.
Ahol lehet, meg kell akadályozni a monopóliumok létrejöttét.
1-3. fejezet
20-26. fejezet
29-34. fejezet
Tesztvizsga 40 kérdés indoklás nélkül
20-24 – 2
25-29 – 3
30-34 – 4
35-40 – 5
Közgazdaságtan – ökonómia – háztartás szabály
1776. Adams Smith – Nemzetek gazdagsága
erkölcstan professzora
1969. Közgazdaságtani Nobel-díj
1994. Harsányi János prof. – nem kooperatív piacok tanulmányozása
1995. Neumann János – játékelmélet közgazdaságtani alkalmazása
Oligopol piacok – mástól függ, hogy hogy lép
Közgazdaságtan
Tárgya:
A döntések/választások és azok szándékolt valamint nem szándékolt következményének az elmélete.
Ikerfogalmai:
Szűkösség -> élet alapvető ténye
A vágyaink korlátlanok, de a pénzkeret véges.
Dönteni kell, hogy a több alternatíva közül melyiket választjuk.
Gazdálkodás? Döntések sorozatából áll.
Nem azonos a hiánnyal.
Ha valamit választok, akkor más valamiről le kell mondanom.
Minden döntés áldozattal jár.
Következő legjobb alternatíva értéke.
A rendelkezésünkre álló erőforrásokat a lehető legjobban ki kell használni.
Hatékonyság:
A rendelkezésünkre álló erőforrásokat a lehető leghatékonyabban kell felhasználni.
Olyan jószágot nem veszünk meg, ami nekünk nem hatékony.
Két fő területe:
Mikroökonómia
Az egyénekkel foglalkozik, a fogyasztói magatartásokkal, a termelői oldallal, a vállalatok döntéseivel.
Makroökonómia
A gazdaság egészével foglalkozik. Olyan összevont mutatókkal elemzi a gazdaságot, ami egyéni szinten nem értelmezhető.
Elméleti: mikro – makro
Alkalmazott: pénzügy, marketing, statisztika stb.
Feladatuk:
Hatékonnyá tenni a gazdasági működést.
Elemzési módszerek:
Modell:
Valóság egyszerűsített mása. Vannak axiómák, amelyek ha nem teljesülnek, akkor a megálla-pítások, törvények nem érvényesülnek. Ha az árakat a kereslet-kínálat befolyásolja, csak ak-kor igaz, ha versenypiacról van szó.
Ceteris paribus:
Az egyéb tényezők változatlanok.
Feltételezés, ami a valós életben nem valósul meg.
statisztika, elvont elemzések.
*Liska Tibor – Ökonoszta
Erőforrások nem hatékony elosztását eredményezte a tervgazdálkodás.
Ha egy termék ára nem emelkedik, a fogyasztó kevesebbet vesz, főleg ha sok helyettesítő terméke van.
Feltételezzük, hogy minden egyéb tényező változatlan, csak az árat és a mennyiséget vesszük figyelembe. = > egymással ellentétben mozog.
Pl. Béres csepp (keresleti görbe eltolódott)
Statisztika:
Elmúlt időszakra vonatkozik, előrejelzésre használják.
Központi Statisztikai Hivatal
Ökonometria: hogyan lehet felhasználni.
Elvont elemzések:
A KSH gyűjti az adatokat, de vállalatok is végzik.
Elemi logikai hibák:
Post hoc tévképzet:
Ha egy esemény valami után következik, akkor nem biztos, hogy az miatt történt.
*A hiány – mi a mélyebb oka, hogy a szocialista országokra a hiánygazdaság jellemző. => az erőforrásokat nem osztották el hatékonyan. => nagyobb volta kereslet, mint a kínálat.
Pozitív és normatív közgazdaságtan:
Pozitív:
Leírja a tényeket, előrejelzéseket fogalmaz meg.
„Ami van”
Normatív:
Értékítéleteket fogalmaz meg.
„Ami legyen”
Alapvető közgazdasági kérdések, etikai kérdések is.
Működni kellene egy társadalmi szerződésnek.
A gazdaságszervezés 3 alapkérdése
1. Mit termeljen? Milyen legyen az arány a fogyasztási javak és a beruházási javak kö-zött?
2. Hogyan, milyen termelési tényezőkkel állítsák elő a javakat? Milyen technológiával?
3. Kinek termeljen?
Jövedelem elosztási probléma
Azok számára, akiknek szükségük van rá, és akik meg tudják fizetni.
Gazdasági rendszerek
Központosított:
A szűkös erőforrásokat csak az állam osztja el, bürokratikus koordináció érvényesül.
Tiszta piacgazdaság:
Piaci koordináció érvényesül.
Csak a piac osztja el a szűkösebb erőforrásokat.
Vad kapitalizmus – szabad versenyes kapitalizmus.
Kapitalizmus kezdete.
Állam tudatosan bizonyos célok elérésére érdekében nem avatkozik be a gazdaságba. Az állam őrködik.
8-10 évente megismétlődnek a túltermelési válságok.
1929-1933 gazdasági válságig alapvető, majd kialakult a vegyes gazdaság.
Vegyes gazdaság:
Az erőforrások a piac osztja el, de az állam tudatosan beavatkozik a gazdaságba.
Makroökonómia születése. 1936. Keis alapvető műve alapján jött létre a vegyes gazdaság.
Elsőként Roosevelt majd minden tőkés országban követték => ma is így működnek.
A társadalom technológiai lehetőségei
Az erőforrások minden társadalomban szűkösen állnak rendelkezésre.
Szűkös erőforrás – termelési tényező – input
Alternatív módon rendelkezésre állnak erőforrások.
Tényezők csoportosítása:
- föld – természeti tényezők
- munka – az ember munkavégző képessége
- tőke – amelyből a jövőben valamilyen hasznot remélünk – befektetjük, beruházzuk -> többlethozam
- vállalkozó –
- információ
Tőke csoportosítása:
1. befektetett tőke
2. forgóeszközök
3. immateriális javak
I. reáltőke - tőkejavak
megfogható tárgyak, termékek, félkész termékek
több éven keresztül részt vesznek a termelésben
1 éven belül elhasználódnak
II. befektetett pénzügyi eszközök
pénz- és értékpapírtőke
befektetett pénzügyi eszközök
ha a cég 1 éven túl leköti a pénzét
III. humán tőke
immateriális tőkejószág
szabadalom, vállalkozó, emberi munka
Természeti tényezők alternatív módon használhatók fel.
Pl.: föld – növénytermesztés v. építkezés
Munkaerő: életünk során legalább 3 helyen kell dolgozni.
Tőke: többféle módon befektethetünk.
Alternatív módon felhasználható szűkös erőforrások -> döntés -> kibocsátás
Termelési lehetőségek határa (TLH)
Lehetőségek, erőforrások adottak => választás
Lehetőségek Vaj Ágyú
A 0 15
B 1 14
C 2 12
D 3 9
E 4 5
F 5 0
Technológia határozza meg, ha minden erőforrást felhasználok.
B=> társaság a termelési lehetőségeken belül van, erőforrásokat nem használta fel hatéko-nyan.
C=> a jelenlegi technológia állása mellett elérhetetlen a társadalomnak.
A=> a társadalom hatékonyan használta fel az erőforrásait
Pareto – olasz szociológus közgazdász
Pareto hatékony allokáció:
Az erőforrások az az elosztása, amikor nem tudnak senki helyzetén úgy javítani, hogy közben más valaki helyzete ne rosszabbodna.
Minden erőforrás oda kerül, ahol a legjobbat hozza.
Adams Smith=> bizonyítja, hogy a piac miért a legjobb lehetőség arra, hogy az erőforrá-sokat jól elossza.
Érintő-meredekség:
Kifejezi a gazdasági költséget=> a vaj megteremtésének gazdasági költségét, mégpedig a vaj megtermelésének a gazdasági költségét.
Egyre növekvő áldozattal jár, ha többet akarunk.
Erőforrások helyettesítik egymást, de nem tökéletesen.
Opportinity Cost – gazdasági költség
Alternatív költség
Haszonáldozat költség=> feláldozott lehetőségek haszna.
Piacok és kormányzatok
Két alapkérdés:
1. Hogyan, és hatékonyan oldják-e meg a piacok a 3 gazdasági problémát?
2. Miért van szükség a kormány gazdasági szerepvállalására?
1. A piac lényege: egymással versengő vételi és eladási árajánlatok folyamata
Piac urai: fogyasztók, technológia
Minden piacnak 2 oldala van: kereslet (Demand) és kínálat (Supply)
Termékpiac Tényezőpiac
-végső javak piaca - munka-tőkepiac, föld piaca
-amelyekkel már nem akarunk
profitot szerezni
D Termékpiac S
Fogyasztók Termelők
S Tényezőpiac D
Termékáramlás és jövedelemáramlás:
Ellentétes irányú folyamatok, hiszen a termékek áramlanak a termelőktől a fogyasztókhoz, a fogyasztóknak ezért fizetni kell, és a pénz pedig a fogyasztóktól a termelőkhöz.
1. Mit termeljünk? => a fogyasztók döntik el a kereslettel
Feltételezzük, hogy a fogyasztók szilárd belső értékrenddel rendelkeznek.
Reklámok, sznob hatás, szomszéd
2. Hogyan termeljünk? => a termelők versenye dönti el
Minden termelő törekszik arra, hogy minél olcsóbban termeljen.
A fogyasztó megmondja mit akar, a technológia válaszol, hogy egyáltalán kielégíthe-tő-e, és ha igen, akkor mennyiért.
A tényezőpiacon alakulnak ki a tényezők árai, jövedelmek, amelyekből meg tudjuk vásárolni a javakat.
4 fő jövedelem forma:
1. Járadék: föld után
2. Munkabér: munka után
3. Kamat: tőke után
4. Profit: vállalkozók
Láthatatlan kéz:
A kereslet-kínálat egymásra hatása.
Adams Smith – a piac semmivel nem törődik, cask hogy jól járjon. Előmozdítja a közjót.
Piaci koordináció.
Piaci önszabályozó mechanizmus=> nagyjából egyensúlyba kerülnek a dolgok.
Fejlett piacgazdaságok
Fejlett munkamegosztás=> specializáció=> termelékenység
Adams Smith:
„ Az országok a legalacsonyabb szintű barbarizmustól a legmagasabb szintű jólétig való elju-tásának aligha léteznek alapvetőbb feltételei, mint a béke, az alacsony adóterhek, és a megfe-lelően működő igazságszolgáltatás, minden egyebet a dolgok természetes alakulása magától létrehoz”
Tű példa
Fejlett kereskedelem => történelmi fejlődés során alakul ki.
Tranzakciós költségek: Mindazon felmerült költségek, amelyek egy csere során fellépnek. Ha ezek magasak, akkor nem alakul ki fejlett kereskedőtársadalom. => hogy alacsony legyen, fejlett intézményrendszerre, stabil játékszabályokra van szükség.
Stabil jogrendszer=> egyértelmű tulajdonjogok
„Mindaddig, amíg az emberben megvan a vállalkozó szellem, nincs nagy gond.”
Tőke és tőkefelhalmozás:
Az emberek megtakarításától függ. Akkor lehet fejlődni, ha lemond a fogyasztások egy részé-ről.
Kormányzat gazdasági szerepvállalása
Három alapvető gazdasági funkció
1. Hatékonyság növelése – tiszta piacgazdaságban feladata+ vegyesben is
Intézményi jogi feltételek
Közjavak, externáliák
Monopóliumok
2. „Méltányosság” előmozdítása – vegyes gazdaságban
Proggresszív adórendszer
Jóléti programok
Javak többsége magánjószág.
3. A makrogazdasági stabilitás fenntartása – gazdasági növekedés élénkítése
Közjavak:
Vannak olyan javak, amire nincs magánvállalkozó.
Nem lehet kizárni senkit a fogyasztásból. Nem fogy a készlet, akárhányan veszik igénybe.
Pl.: közvilágítás
Externáliák:
Piacon kívüliség.
Pozitív – negatív
Negatív: egy cég kárt okoz egy piacon kívüli személynek úgy, hogy nem fizeti meg ennek az ellenértékét=> államnak kell kezelni (környezetvédelmi előírások)
Monopóliumok:
„Ha üzletemberek találkoznak egy partin, annak mindig áremelés lesz a vége…”
Az államnak kötelessége utánanézni, hogy reálisak-e az árak.
Ahol lehet, meg kell akadályozni a monopóliumok létrejöttét.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése