Makroökonómia: a mikroökonómiával szemben nem az egyes piacokra és az ott érvényesülő viszonylagos árakra koncentrál hanem a gazdaság egészére és összteljesítményére irányul és olyan kérdésekkel foglalkozik 3mint az össztermelés munkanélküliség, infláció, külső egyensúly alakulása, gazdasági össztelje-sítmény.
Makroökonómia alapkérdései:
Az egész gazdaság összteljesítményére vonatkoznak
I., össztermelés: Mi határozza meg egy ország össztermelés-ének összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? Miért csökken az össztermelés egy bizonyos időszakban és miért nő egy másikban?
II.,Munkanélküliség: mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők határozzák meg a munkanélküliség nagyságát és változását Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot?
III., Infláció: Miért veszítenek az egyes országok pénzei az értékükből és mi okozza ezt a jelenséget? Káros-e az infláció? Egy ország inflációs rátáját milyen tényezők határozzák meg?
IV., Külső egyensúly alakulása vagyis milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi mérlegének az export és inport egyenlegének és fizetési mérlegének alakulását? Milyen tényezők alakítják a valutarárfolyamokat és a nemzetközi tőkeáramlást?
Makroökönómia Alapítója: John Maynard Keynes angol közgazdász aki elsőként javasolta a mikro és makroökonómia kettéválsztását. Fő műve 1936-ban jelent meg: A foglalkoztatás a kamat és a pénz általános elmélete –ebben a műben az 1929-33-as nagy világgazdasági válságra keresett választ.
Makroökonómia gazdaságpolitikai céljai:
I., Magas össztermelés vagyis az összes termelés és jövedelem magas szintje és hosszantartó gyors növekedése.
II, Alacsony munkanélküliség vagyis magas szintű foglalkoztatottság.
III., Stabil és alacsony szintű inflációs ráta biztosítása amelyet úgy lehet biztosítani hogy a javak és a termelési tényezők árainak többségét lehetőleg a szabadpiac határozza meg nem pedig az állami ár és bér ellenőrzés. Fontos hogy ne legyenek váratlan ingadozások az infláci ütemében
IV. Külső egyensúly a külgazdasági kapcsoatok egyensúlya ezen a Külker mérleg és a folyó fizetési mérleg egyensúlyát értjük idetartozik a valutaárfolyam stabilitása is.
Az állam makrogazdasági politikájának eszközei:
I., Fiskális politika (költésgvetési vagy pénzügyi politika): ami nem más mint az állami kiadások és bevételek szabályozása. A fiskális politikai az adókról és a kiadásokról szóló döntéseket a kormány a parlament önkormányzatok társadalombiztosítási alapok kezelői hozzák meg.
II., Monetáris politika (Pénzpolitika) a hazai pénzmennyiség és a kamatláb szabályozása. Felelőse a jegybank MNB
III., Külgazdasági politika: kereskedelempolitika pl.: vámok kivetése vagy export támogatása. Valutaárfolyampolitika amelynek keretében a központi bank a hazai valuta értékét befolyásoló intézkedéseket hoz.
IV., Jövedelempolitika: Árak és a bérek szabályozása
Gazdasági szektorok:
Gazdasági szektor fogalma: azonos funkciókat (gazdasági szerepet) ellátó szereplők összessége Főbb gazdasági szektorok: háztartások, vállalatok, állam és a külföld. A háztartásokat és a vállaltokat összefogla-ló néven magánszektoroknak nevezik.
I., Háztartások: a gazdaság végső fogyasztói a fogyasztási javak és szolgáltatások fő vásárlói. A fogyasztáshoz szükséges jövedelemhez a termelési tényezők( munka és tőkeszolgáltatások) eladásával jutnak
II., Vállalatok: elsődleges funkciója termékek és szolgáltatások előállítása profitszerzés céljából, ennek érdekében teremélési tényezőket vásárolnak a háztartásoktól és ellenszolgáltatásként jövedelmet fizetnek nekik.
III., Állami szektor az államháztartás intézményeit központi költségvetést a települési önkormányzatokat a társadalombiztosítási alapokat foglalja magában.
IV., Külföld olyan nem belföldi gazdasági szereplő amely gazdasági kapcsolatban áll valamely belföldi gazdasági szereplővel
Makroökonómia piacai: Áru munka és pénzpiac
A makroökonómia olyan piacokkal foglalkozik amelyeket az egyes részpiacok összesítésével nyerjük.
I., Árupiac egy gazdaság összes végső felhasználására kerülő piaca, amely két nagy részpiacot a fogyasztási javak és beruházási javak piacát egyesíti. Az árupiacon az eladók: vállalatok és külföld, a vevők: háztartások állam vállalatok külföld. Fogyasztási javak vásárlói: háztartások. Beruházási javak vásárlói: vállalatok. Az állam és a külföld egyaránt vásárolhat fogyasztási és beruházási célokat szolgáló javakat.
Árupiacon: a külkereskedelem, a termékek és szolgáltatások exportjának és importjának hatásait vizsgálják
II:, Munkapiac ahol a gazdaság összes munkakínálata és összes munkakereslete megjelenik. Munkapiacon eladók: háztartások a Vásárlók a vállalatok és az állam Munkapiacon: a nemzetközi munkaerővándorlás a migráció hatásait vizsgálják.
III., Pénzpiac A pénzügyi vagyon (pénz kötvények részvények) tulajdonosai lépnek fel kereslettel. Így a pénzpiac a pénz kötvény és részvény kínálat és kereslet kölcsönhatásával jellemezhető.
Pénzpiacon: a nemzetközi tőkeráramlás hatásait vizsgálják.
II FEJEZET GAZDASÁGI TEV MÉRÉSE
GDP
Gross Domestic Product Bruttó hazai termék
egy ország gazdasági tevékenység szintjének mérésére alkalmas egy ország területén egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások (összefoglalóan javak) értékét mutatja meg és értéke egyenlő az egy év alatt megtermelt jövedelemmel. Tartalmazza az amortizációt is ezért bruttó!. A GDP csak a termelésben részt vevő tőkejavak pl.: gépek berendezések használata közbeni érékcsökkenést amortizációt tartalmazza a természeti javak amortizációját NEM tartalmazza.
GDP 3 féleképpen mérhető –azaz 3 módon számolható: hozzáadott értékek összege, mint a gazdaságban keletkezett tényezőjövedelmek összege továbbá mint kiadások összege.
I., Hozzáadott értékek összege:
A hozzáadott érték a megtermelt javak értékének és a termelő fogyasztás értékének különbsége, amely az egyes termelési folyamatokban termelődő tényezőjövedelmet mutatja. (Hozzáadott érték= összes termelés azaz a megtermelt javak – termelő fogyasztás) A termelő fogyasztás a termelés során felhasznált javak /nyers-segéd anyagok energiahordozók félkész termékek alapanyagok alkatrészek / értékét jelenti.
GDP a bruttó hazai termék= összes termelési érték-termelésben felhasznált javak értéke azaz a termelő fogyasztá így a GDP=az egyes ágazatokban keletkező hozzáadott értékek összegével:
GDP=Σ hozzáadott érték
II., GDP mint a gazdaságban keletkezett munka és tőkejövedelem összege.
A GDP a termelés értéke mellett a megtermelt jövedelmet is mutatja. Mivel a GDP=Σ hozzáadott értékkel és a hozzáadott érték az egyes termelési folyamatokban termelődő tényezőjövedelmet is mutatja amely a termelési tényezők tulajdonosai között oszlik meg mint munkabér, kamat, bérleti díj, vállalkozói profit ezért a GDP mint a gazdaságban keletkezett tényezőjövedelmek összegeként is kiszámítható. Tényezőjö-vedelmek két csoportja: I., Munkajövedelem (elvégzett munka ellenértéke) II., Tőkejövedelem különféle jövedelmek kamatok, részvényesek osztaléka, bérleti díjak, nem osztott profit.
GNI BRUTTÓ NEMZETI JÖVEDELEM: GNI Gross national income
Megmutatja a hazai gazdasági szereplőkhöz jutó jövedelmek összegét.
( hazai gazdasági szereplők: vállalatok háztartások állam)
GDPhez hozzáadjuk a külföldről beáramló tényezőjövedelmeket
és levonjuk a külföldre kiáramló tényezőjövedelmeket Tehát
GNI=GDP
+ belföldre beáramló tényezőjövedelmek
- külföldre kiáramló tényezőjövedelmek
II., GDP mint a kiadások értéke azaz összege
GDP=C+I+G+X-IM GDP jele Y azaz Y=C+I+G+X-IM
C fogyasztás,I beruházások ,G kormányzati vásárlások, X export
-IM import
felhasználási oldala:Y=C+S+(T-TR)
itt a C a fogyasztási kiadások, S megtakarítás (T-TR) pedig a nettó adóbefizetés.
KIADÁSOK:
a) fogyasztás: a háztartások által elköltött jövedelmek
-tartós fogyasztási cikkek (hűtő, TV, autó vásárlás)
-nem tartós fogyasztási cikkek (élelmiszer ruhavásálás)
-szolgáltatásokra (hajvágás cipész varrónő)
b) beruházások
A BERUHÁZÁSI KIADÁSOK TARTALMAZZÁK AZ ÚJ TŐKEJAVAK MEGVÉTELÉT ÉS A LAKÁSCÉLÚ BERUHÁ-ZÁST IS
-új tőkejavak vásárlása:
*üzleti célú , termelési célú új tőkejavak vásárlása új gépek berendezések épületek vásárása amelyet termelési céllal vettek meg
*lakáscélú beruházások új lakóháíak vásárlása vagy új lakások építésére fordított összeg
-készletfelhalmozódás amely a vállalatok raktárkészlet változását jelenti nyersanyagok félkésztermékek vásárlása.
Ha a készletváltozásokat is beruházási kiadásoknak tekintjük akkor az összes kiadás = összes termelés
A tejles beruházások összegét Bruttó beruházásnak nevezzük.
A bruttó beruházás két részre oszlik : bővítő és pótló beruházás
bővítő beruházás az a tőkeállományt bővítő beruházás amelyet nettó beruházásnak nevezünk.
pótló beruházás egyenlő az amortizációval azaz a tőkeállomány elhasználódásával.
Bővítő azaz nettó beruházás = bruttó beruházás – pótló beruházás azaz az amortizáció
c) kormányzati vásárlások
ezek a különböző állami szerveknek temékekre és szolgáltatásokra irányuló igénybevételére és megvételére irányuló kiadásai. pl.: bérek fizetése új autók számítógépek vásárlása KIVÉTEL: új épületek vásárlása mivel ez beruházásnak számít.
Kormányzatik vásárlás olyan kormányzati kiadás amelyhez közvetlen ellenszolgáltatás bizonyos javak elllnekező irányú áramlása kapcsolódik amikor az állam is kap valamilyen árut (munkát autót számítógépet) a pénzéért. Ha az állam transzferként közvetlen ellenszolgáltatás nélkül fizet ki bizonyos összegeket akkor az állami kiadás de nem állami vásárlás. pl.: a nyugdíj, munkanélküli segély, jóléti juttatások vállalatok támogatása államadósság után fizetett kamat. A kifizetett transzferek kormányzati kiadások de nem kormányzati vásárlások.
d) export és import különbsége
A külker mérleg egyenlegét mutatja meg. A külföldiek hazai javakra irányuló kiadásai az export a hazai GDP be beletartozik viszont az Import a hazaiak külföldi javakra irányuló kiadásai nem ezért az importot ki kell vonni a fogyasztás a beruházás a kormányzati vásárlás és az export összegéből.
NDP nettó hazai termék (net domestic prdouct)
NDP=GDP-amortizáció
vagyis a GDP-ből az elhasználódott tőkejavak értékcsökkenését levonva kapjuk meg a nettó nemzeti terméket az NDP-t!
NDP=C+Inet+G+X-IM
vagyis a fogyasztás a Inet nettó beruházás kormányzati vásárlás és az export összege-Import
NNI nettó nemzeti jövedelem (net national income)
a bruttó nemzeti jövedelemből származtatható a kiáramló tényezőjö-vedelmek levonásával és a beáramló tényezőjövedelmek hozzáadásával.
NNI=NDP-export+import
2.3 SZÁMBAVÉTEL KÉRDÉSEI:
A háztartások által termelt termékek (kiskertben termelt zöldség ) beszámítanak a GDP-be de a szolgáltatások nem pl.: (otthoni ebédfőzés NEM) KIVÉTEL amikor a lakástulaj a saját lakásában lakik ezt úgy tekintjük mintha saját magától bérelné a lakást és ezt piaci bérleti díjakon számítjuk a GDP-be.
Tehát a GDP számításakor figyelembe vesszük a háztartásokban előállított termékeket de a lakásszolgáltatások kivételével nem vesszük figyelembe a háztartási szolgáltatásokat.
A GDP számításánál figyelembe kell(ene) venni az illegális azaz tiltott tevékenységet pl.: termelésnek számít a kábítószer előállítása is, a legális de rejtett tevékenységeket valamint az informális nem vállalati keretek között folytatott tevékenységeket is. Ezekre becsléseket kell kidolgozni.
Az egyes javak értékének számítása:
-Az olyan javak amelyek nem kerülnek piaci cserére így nincsen piaci áruk azokat a javakat elsősorban saját piaci árukon vagy egy hasonló jószág piaci árán értékeljük. pl.: a saját fogyasztásra termelt zöldség a zöldségpiaci árak segítségével.
-Az olyan nem piaci javakat amelyeknek nincsen piacra kerülő megfelelők azokat költségáron kell értékelni. azaz a termelésükhöz felhasznált ráfordítások értékével határozzuk meg. A költségáron értékelt javaknál profitot azaz tőkejövedelmet nem számítunk fel.
NOMINÁLIS GDP
az adott időszak árain számított pénzben kifejezett GDP amely egy folyóáras mutató . A nominális GDP változásai egyaránt mutatják a javak árának és mennyiségének változásait. Közgazdasági értelemben fontosabb hogy a Nominális GDP a javak mennyiségének változását mutatja.A nominális GDP az árak folytonos emelkedése miatt szintén folytonos emelkedést mutat. Nominális GDP az árak és mennyiségek szorzatának összege.
x jószág y jószág z jószág
p ár Ft 10 Ft 5 Ft 8Ft
Q mennyiség 22,5kg 30kg 15,62 kg
ár menny Q*p 10*22,5=225Ft 5*30=150Ft 8*15,62=125Ft
az egyes javak részaránya nominális GDP-ben 225/500=0,45
azaz 45% 150/500=0,30 azaz 30% 125/500=0,25 azaz 25%
Nominális GDP= ár*mennyiség Q*P összege : 225+150+125=500 Ft
árszinvonal: 0,45*10Ft+0,3*5Ft+0,25*8Ft=8Ft
Reál GDP=nominálisGDP/árszinvonal: 500Ft/8Ft=62,5
A jószágmennyiségben kivejezett GDP nagysága tehát 62,5 egység ún összetett jószág.
REÁL GDP
egy összetett jószág mennyiségében kifejezett GDP vagyis a REÁL GDP-n a javak mennyiségében kifejezett GDP-t értjük. Tehát a Reál GDP nem pénzben hanem jószágmennyiségben fejezi ki a bruttó hazai terméket. A GDP-T A JAVAK MENNYISÉGÉBEN FEJEZZÜK KI. A Reál GDP érétékét úgy kapjuk hogy a nominális GDP-t osztjuk az árszinvonallal amely a javak súlyozott átlagos ára. A reál GDP a megtermelt javak mennyisége amely az országban megtermelt jövedelem.
REÁLGDP= nominál GDP/árszinvonallal
árszinvonal: a különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga
A reál GDP-t egy összetett jószág egységeiben mérjük Az összetett jószág egy jószágkosár amlyben az egyes javak részarányát a nominális GDP beli részarányuk adja meg.
VÁLTOZATLAN ÁRAS GDP
Régebbi idoszak áraival mért GDP Egy bizonyos időszakban megtermlet javak értékét mutatja egy régebbi időszak árain kiszámítva tehát egy régebbi időszak –ún bázisidőszak árain számított pénzben kifejezett GDP amelyet a deflátor árindexel való osztással nyerünk.
Változatlan áras GDP= folyóáras GDP/árindex
Változatlan áras GDP=nominális GDP/GDP deflátor
GDP deflátornak nevezzük a változatlan áras GDP kiszámítására alkalmazott árindexet amely a GDP be beszámító javak árindexe.
árindex: egy árukosár tárgyidőszaki és bázisidőszaki árösszegének hányadosa!
x jószág ára y jószág ára z jószág ára árösszeg
bázisidőszak 8 Ft 10 Ft 4 Ft 40Ft
tárgyidőszak 10 Ft 11 Ft 5 Ft 47 Ft
A vizsgált árukosár 1x-ből 2y-ból 3z jószágból áll.
bázisidőszak: 1*8+2*10+3*4=40 ez a bázisidőszaki árösszeg
tárgyidőszak 1*10+2*11+3*5=47 ez a tárgyidőszaki árösszeg
ÁRINDEX:= tárgyidőszaki árösszeg/ bázisidőszaki árösszeg 47/40=1,175 Tehát a vizsgált árukosár árai átlagosan 17,5%-al növekedtek a bázisidőszakhoz képest.
2.5 MEGTAKARíTÁS ÉS BERUHÁZÁS
A GDP a hazai gazdasági szereplők a vállalatok háztartások és az állam jövedelmét mutatja. A magánszektor jövedelme: nem más mint RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM az a rendelkezésre álló jövedelem amely az adókkal csökkentett és a transzferekkel növelt összjövedelem (GDP) Ezt a jövedelemet a magánszektor fogyasztásra és megtakarításra használhatja fel. MEGTAKARÍTÁSON a javak vásárlására el nem költött jövedelmet értjük vagyis olyan jövedelemrész amelyet nem költenek el fogyasztásra.
TRANSZFEREK: jele TR az állam által fizetett olyan jövedelem amelyekhez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás különböző jóléti juttatások pl.: munkanélküli segély, családi pótlék államadósság után kifizetett kamatok. A transzferek hatására növekszik a fogyasztás de a megtakarítás nem feltétlenül csökken!
ADÓ minden olyan jogi kényszerrel behajtott jövedelem amelyet az államnak kell befizetni és nem kapcsolódik hozzá ellenszolgáltatás. vagyis az államkasszába beáramló befizetések pl.: vámok illetékek és tb hozzájárulások is. (a) Autonóm és (b) jövedelemtől függő adót különböztetünk meg.
AUTONÓM ÉS A JÖVEDELEMFÜGGŐ ADÓ KIVETÉSE LEFELÉ TOLJA A FOGYASZTÁSI FÜGGVÉNYT
-(a) autonóm adó az összjövedelemtől független ilyen a vagyonadó, földadó, gépjámú súlyadója. Az autonóm adó tehát rögzített nagyság így nem változik a jövedelem változásával.
-(b) A jövedelemtől függő adó viszont változik az összjövedelem változásával. Személyi jövedelemadó vállalati nyereségadó vagy ÁFA
Az ADÓ és a TRANSZFEREK a GDP-be nem tartoznak bele mivel jövedelem keletkezést nem jelentenek.
Jövedelemfüggő adók külön politikai döntések alapján mérséklik a multiplikátorok hatását.
ADÓZTATÁS ÉS A TRANSZFERKIFIZETÉS ÖSSZHATÁSA: a rendelkezésre álló jövedelmet csökkenti így a magánmegtakarítás nagyságát is és a fogyasztást is CSÖKKENTI.
RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM:
az adókkal csökkentett és a transzferekkel növelt jövedelem. jele Yd (disposable income) amelyet tehát úgy kapunk hogy a GDP-hez hozzáadjuk az állam által fizetett transzfereket és levonjuk az államnak befizetett adókat. Meghatározza a fogyasztási keresletet is!
Yd=Y-T+TR
Yd rendelkezésre álló jövedelem Y GDP, T befizetett adó Tax, TR kifizetett transzferek
Yd=C+S
Yd rendelkezésre álló jövedelem,C fogyasztási kiadások S megtakarí-tások (Saving)
Innen a GDP=C+S+(T-TR) ahol a T-TR a nettó adóbefizetés
A GDP a kiadások oldáláról = A GDP felhasználási oldala
C+I+G+X-IM =C+S+(T-TR)
innen a beruházás az I
I=S+(T-TR-G)+(IM-X)
I=SM +SÁ + SK
SM magánmegtakarítás SÁ állami megtakrítás SK külföldi megtakarítás
Azaz a tényleges beruházások mindig egyenlőek a gazdasági szereplők tényleges megtakarításainak összegével
A szándékolt beruházások és a szándékolt megtakarítások viszont eltérhetnek egymástól.
2.6 Kísérletek a gazdasági jólét mérésére:
A GDP a termelés és a jövedelem alapvető mutatója de mégsem tekinthető a gazdasági jólét mérésére szolgáló mutatónak. Önmagában a megtermelt és a hazai gazdasági szereplőkhöz áramló jövedelem változása alapján nem lehet megítélni az ország gazdasági jólétének változását. A gazdasági jólét változását mérni kívánó mutató a HDI amely az emberi fejlődés indexe (Human Development Index) amelyet az ENSZ munkacsoportja dolgozott ki az emberi jólét jellemzésére. Előnye: meglévő adatokból számolható és kicsi az adatigényessége. Ez az egyetlen mutató amelyet a világ minden osszágára kiszámítottak. A HDI figyelemebe veszi a születéskor várható átlagos élettartamot, a népesség átlagos iskolázottsági szintjét, az egy főre jutó nemzeti jövedelmet. HDI hiányossága hogy még közvetve sem tükrözi a természeti környezet állapotát.
ISEW és a GPI mutatók kézelfoghatóan megmutatják hogy a GDP nek milyen hiányosságai vannak a jólét mérése területén. ezek a gazdasági jólét változásainak komplex mutatói. Ezek a jólétet az összes fenntartható fogyasztásból eredeztetik, amelyet korrigálnak a környezeti és a társadalmi károk költségeivel valamit a jövedelemelosztás alakulásának alapján.
DEFENZIV KÖLTSÉGEK károkat mérséklő vagy elhárító kiadások
-defenziv környezeti ktsgek: mg-i talajpusztítás ktsgei, légszennyezettség ktsgei, víz és zajszennyezés ktsgei
-defenziv társadalmi ktsgek: ingadozási ktsg, autobalesetek ktsgei, urbanizációs ktsgek, reklámköltségek egy része
-defenziv egészségügyi ktsgek az összes egészségügyi ktsg 50%-a
III FEJEZET KIADÁSOK ELEMEI:
Reáljövedelem: a megtermelt javak amelynek nagyságát a kereslet határozza meg. Feltételezzük a kihasználatlan erőforrásokat így a növekvő kereslet kielégítése nem ütközik a kínálat korlátaiba, vagyis a gazdaság az adott árszinvonalon bármekkora keresletet ki tud elégíteni A kínálat az árszinvonal növekedése nélkül képes alkalmazkodni a kereslethez így az adott P0 árszinvonal mellett az összkereslet nagysága határozza meg a megtermelt reáljövedelem nagyságát. A termelést meghatározó összkereslet a gazdasági szereplők tervezett kiadásainak összege: a fogyasztási C a beruházási I a kormányzati kereslet G valamint a nettó külföldi kereslet export –import kereslet össege:
TERVEZETT KIADÁSOK ÖSSZEGE
E=C+I+G+(X-IM) KIADÁSOK ÖSSZEGE
EGYENSÚLYI JÖVEDELEM: A kiadások egyensúlyi szintje.
Zárt gazdaság modelje olyan modell amely eltekint a külföldel való összes kapcsolattól így nincs se export se import. Így a kiadások elelmei: a fogyasztási beruházási és a kormányzati kereslet:
E=C+I+G
3.1 fogyasztási kereslet és megtakarítás
Fogyasztási kereslet: a háztartások tervezett fogyasztási kiadásait foglalja magában. (fogyasztási kiadások: tartós,- nemtartós termékek és szolgáltatásokra fordított kiadások) a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg.
FOGYASZTÁSI FÜGGVÉNY: A tervezett reálfogyasztás alakulását mutatja meg a magánszektor számára rendelkezésre
álló reáljövedelem függvényében, csökkenő meredekségű görbével ábrázoljuk. Fogyasztási függvény képlete:C=C(Yd) Itt C a reálfo-gyasztási kereslet Yd magánszektor rendelkezésre álló jövedelme
amely az adókkal csökkentett és a transzferekkel növelt jövedelem.
Ha eltekintünk az adók és transzferek hatásától akkor a rendelkezésre álló jövedelem egyenlő a megtermelt jövedelemmel C=C(Y) itt Y a megtermelt és a fogyasztókhoz áramló jövedelem.
JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA:
-ha növekszik a jövedelem akkor növekszik a fogyasztás is.
-ugyanakkor a fogyasztás növedekése kisebb mint a jövedelem növekedése.
Tehát ha nő a rendelkezésre álló jövedelem akkor nő a fogyasztás is de a jövedelemnél kisebb mértékben.
FOGYASZTÁSI HATÁRHAJLANDÓSÁG: (c)= ΔC/ΔY Fogyasz-tási határhajlandóság (c) = fogyasztás változása/ jövedelem változása 0<1 c="80" y=" 100" c="80/100="0,8" c="Ca+cY">0) c a fogyasztási határhajlandóság A fogyasztási függvény meredeksége a fogyasztási határhajlandósággal egyezik meg. A fogyasztási függvény képe pozitív meredekségű egyenes.
MEGTAKARíTÁSI FÜGGVÉNY: A szándékolt megtakarítást mutatja a rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében.
A megtakarítás amit a fogyasztók nem költenek el fogyasztásra. így a megtakarítás a fogyasztás kiegészítője!
Megtakarítás= jövedelem-fogyasztás S=Y-C
Az autonóm megtakarítás (Sa) amely abszolút értékben megegyezik az autonóm fogyasztással de ellentétes előjelű: Sa= - Ca
MEGTAKARíTÁSI HATÁRHAJLANDÓSÁG: megmutatja az egységnyi többletjövedelemre jutó megtakarítást. A többletmegtakarítás és a többletjövedelem hányadosa:
Megtakarítási határhajlandóság=megtakarítás változása/jövedelem változásával ΔS/ΔY
A fogyasztási és a megtakarítási határhajlandóság összege 1 tehát a megtakarítási határhajlandóság a fogyasztási határhajlandóságot egyre egészíti ki
fogyaszthath+megtakarhath=1 azaz C+S=1 innen: S=1-C és C=1-S
MEGTAKARíTÁS a fogyasztás kiegészítője a fogyasztásra el nem költött jövedelem ennek megfelelően az autonóm megtakarítás az autonóm fogyasztás ellentetje . Sa= - Ca
adók és transzferek hatása a fogyasztási függvényre
ADÓ minden olyan jogi kényszerrel behajtott jövedelem amelyet az államnak kell befizetni és nem kapcsolódik hozzá ellenszolgáltatás. vagyis az államkasszába beáramló befizetések pl.: vámok illetékek és tb hozzájárulások is. (a) Autonóm és (b) jövedelemtől függő adót különböztetünk meg.
-(a) autonóm adó az összjövedelemtől független ilyen a vagyonadó, földadó, gépjámú súlyadója. Az autonóm adó tehát rögzített nagyság így nem változik a jövedelem változásával.
-(b) A jövedelemtől függő adó viszont változik az összjövedelem változásával. Személyi jövedelemadó vállalati nyereségadó vagy az ÁFA
a jövedelemfüggő adó lehet:
*progresszív ekkor az adókulcs elmelkedik a jövedelem növekedésével
*lineáris melynél az adókulcs állandó
*regresszív amelynek kulcsa csökken a jövedelem bővülésével.
ADÓ állami megtakarítás! a magánmegtakarításokat csökkenti viszont az állami megtakarítást növeli.
ÖSSZES ADÓ=az autonóm adó és a lineáris jövedelemadó összege
T=Ta+tY ahol a T az összes reáladó (tax) Ta az autonóm jövedelemtől független reáladó t az adókulcs %-os mértéke (állandó) tY a jövelemfüggő reaáladók összege.
Jövedelemfüggő adó esetén a jövedelem növekedésével nő az állami adóbevétel
I., AUTONÓM ADÓ KIVETÉSE: ha az állam autonóm adót vet ki akkor nincsen jövedelmfüggő adó vagy transzfer. Így a fogyasztási függvény-ben szereplő rendelkezésre álló jövedelem az autónóm adó nagyságával lesz kisebb mint az összjövedelem Yd=Y-Ta
ekkor a fogyasztási függvény : C=Ca+c(Y-Ta)=Ca+cY-cTa
Az autonóm adó kivetése tehát lefelé tolja a fogyasztási függvényt.
II., HA ÁLLANDÓ ADÓKULCSÚ JÖVEDELEMFÜGGŐ adót vet ki az állam de nincsen transzferkifizetés és autonóm adó:
Ekkor a rendelkezésre álló jövedelem a jövedelemfüggő adó (tY) összegével lesz kisebb mint az összjövedelem: Yd=Y-tY=(1-t)Y ekkor a
fogyasztási függvény: C=Ca+c(Y-tY)=Ca+c(1-t)Y
A jövedelemfüggő adó kivetése csökkenti a fogyasztási függvény vagyis lapossabbá teszi meredekségét adókivetés előtt a meredekség megegyezik a fogyasztási határhajlandósággal míg az adókivetés után a meredekség értéke c(1-t)
TRANSZFERKIFIZETÉS
Ha az állam transzfereket fizet ki a magánszektor számára akkor bővíti a rendelkezésre álló jövedelmet családi pótlék fizetés stb…Ha csak transzferkifizetések vannak de nincsenek adók akkor a rendelkezésre álló jövedelem: Yd=Y+TR
a Transzferkifizetés tehát fölfelé tolja a fogyasztási függvényt.
Az adóztatás és a transzferkifizetés összhatása a rendelkezésre álló jövedelmet és így a fogyasztást is csökkenti. Az adókulcs emelése laposabbá teszi a fogyasztási függvényt. Mivel az adók összege nagyobb mint a transzfereké ezért az adóztatás és a transzferek összhatása ugyanazon az összjövedelem szinten csökkenti a fogyasztást.
TRANSZFERNÖVEKEDÉS ESETÉN a jövedelem változása teljes egészében a fogyasztás változásaval egyenlő ΔTR esetén ΔY=ΔC
adók és transzferek hatása a megtakarítási függvényre
Ha az állam autonóm és jövedelemfüggő adót is szed továbbá jövedelem-től független transzfereket is fizet akkor a jövedelem
Yd=Y-Ta-TY+TR ha ezt behelyettesítjük a megtakarítási függvénybe:
S=Sa+s(Y-Ta-tY+TR)=Sa-sTa+sTR+s(1-t)Y
megtakarítási függvény adók és transzferek nélkül:
S=Sa+sY
MAGÁNMEGTAKARíTÁS NAGYSÁGA csökken amikor az adószedés és a transzferkifizetés összhatása csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet.
MAGÁNMEGTAKARíTÁS NŐ az adók csökkentik viszont a kifizetett transzferek növelik a magánmegtakarítást.
ADÓ állami megtakarítás! a magánmegtakarításokat csökkenti viszont az állami megtakarítást növeli.
FOGYASZTÁSI KERESLETET MEGHATÁROZZA:
(1) a rendelkezésre álló jövedelem amelyet a megtermelt jövedelem és a kormányzati költségvetési politikája adó és transzferek befolyásolják
(2) beruházási kereslet
(3) kormányzati kereslet
(2) beruházási kereslet
A beruházási kiadások közé tartoznak az új tőkejavak megvételére irányuló kiadások –ezen belül az üzleti célú és a lakáscélú beruházások -és a készletfelhalmozódás
BERUHÁZÁSI KERESLET nem követi a rendelkezésre álló jövedelem alakulását hanem szeszélyes ingadozást mutat így nem írható le egyszerű függvénnyel mint a fogyasztási kereslet mivel ingadozik és évről évre nagy változást mutat.
A beruházási kereslet ingadozását a kamatáb változásamés a profitvárakozások okozzák
ÜZLETI CÉLÚ BERUHÁZÁSOK indítéka a PROFITSZERZÉS mivel a tőkejavakat megvásárolni kívánó vállalat a költségeket meghaladó bevételre szeretne szert tenni a beruházás segítségével.
BERUHÁZÁS SAJÁTOSSÁGA: a tőkejavakat a jelenben vásárolja meg a vállalat míg a belőlük eredő PROFIT éveken keresztül a jövőben folyik be.
BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK úgy hozzák meg hogy a jelenbeni költségeket összevetik a jövőben várható profittal. Ígya beruházási döntéseik mindig a bizonytalanság elemét hordozzák magukban.
A:, ÜZLETI CÉLÚ BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSÁRA HATNAK:
I., az üzleti hangulat amely optimista vagy pesszimista lehet
II., a profitvárakozások
-javuló profitvárakozások: egyéb tényezők változatlansága mellett nőnek a beruházások
-romló profitvárakozások egyéb tényezők változatlansága mellett csökkenő beruházások vannak
III., kamatláb
(a) hitelfelvétel minél nagyobb a kamatláb annál több kamatot kell fizetniük a felvett hitel után így a kamatláb növelésével a hitelek drágulásával csökken a beruházási kereslet kamatláb nő beruház csökk
(b) saját pénzeszköz
minél nagyobb a kamatláb annál nagyobb kamatjövedelem kiesést jelnetn ha a vállalat hitálnyujtás helyett saját beruházását valósítja meg. A kamatláb emelkedése csökkenti a saját forrásból finanszírozott beruházást is.
AZ ÜZLETI CÉLÚ BERUHÁZÁSI KERESLET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI TEHÁT A PROFITVÁRAKOZÁSOK ÉS A KAMATLÁB
a profitvárakozások javulásával emelkedik a profitvárakozások romlásával pedig esik a beruházási kereslet.
A kamatláb emelkedésével csökken a kamatláb sűlyedésével pedig nő a beruházási kereslet.
B:, LAKÁSCÉLÚ BERUHÁZÁSOKRA HATNAK:
Mivel ezek a beruházások nem üzleti célúak hanem fogyasztási célúak itt NEM játszik szerepet a PROFITVÁRAKOZÁS itt csak a kamatláb alakulása hat a beruházásra.
A lakáscélú beruházások is csökkennek a kamatláb emeldésével és növekednek a kamatláb sűllyedésével
BERUHÁZÁSI KERESLET függ a várható profittól és a kamatlábtól de NEM függ az összjövedelemtől! Így a beruházás AUTONÓM jövedelemfüggetlen változó!!!
KORMÁNYZATI KERESLET az állam által megvásárolni kívánt termékek és szolgáltatások mennyisége. Politikai döntések függvénye így még rövid távon sem függ a jövedelem szintjétől A kormányzati kereslet is AUTONÓM jövedelemfüggetlen változó a beruházásokhoz hasonlóan.
Növekedés esetében a jövedelem változása a kormányzati kereslet változásának és a fogyasztás változásának összege. ΔG esetén
ΔY=ΔG+ΔC
Ha a kormányzati kereslet növekedését az adóbevételek növekedése fedezi akkor a kormányzati kereslet mulitplikátora éppen egységnyi. ΔY/ΔG=1 ha ΔG=ΔT
IV FEJEZET ÁRUPIACI EGYENSÚLY
ÖSSZKIADÁSI FÜGGVÉNY: az összes kiadást mutatja az összjövedelem függvényében. A kiadást is mint a jövedelmet javak mennyiségében mérjük ezért reálváltozóként kezeljük. A függvény meredeksége megegyezik a foygasztási függvény meredekségével.
E(Y)=C(Yd)+I+G összkiadási függvény tervezett kiadások görbéjének egyenlete.
E(Y) a reálkiadások (E) a reáljövedelem (Y) függvényében
C(Yd) a fogyasztási kereslet a rendelkezésre álló jövedelem (Yd) függvényében. I beruházási kereslet G kormányzati kereslet
A kiadások azért függnek a jövedelemtől mert a fogyasztási kereslet függ az összjövedelemtől Ha nő az összjövedelem akkor nő a fogyasztási kereslet így nőnek a kiadások is.
FOGYASZTÁSI GÖRBE MEREDEKSÉGE Megmutatja,hogy mennyivel növeli a kiadásokat a jövedelem egységnyi növekedése. HA a jövedelem nő akkor a fogyasztás emelkedése miatt növekednek a kiadások így a kiadási görbe meredeksége a fogyasztási függvény meredekségével egyenlő (ΔC/ΔY) Ez pedig a fogyasztási határhajlandóság (c) vagy jövedelemfüggő adó esetén c(1-t)
EGYENSÚLYI JÖVEDELEM: összes kiadás= összes jövedelem (E=Y) a multiplikátor és az autonóm kiadások szorzata Így az autonóm fogyasztás a beruházás és a kormányzati kereslet egységnyi változása a multiplikátor nagyságával megegyező jövedelemvátlozást eredményez. jövedelemváltozás és autonóm kiadások változásának hányadosa a multiplikátorral egyenlő:
ΔY/Δca=ΔY/ΔI=ΔY/ΔG=1/1-c
ha a kiadások megegyeznek a jövedelemmel ekkor kialakul az árupiaci egyensúly. Ekkor beáll az árupiaci egyensúly. Tehát az egyensúlyi jövedelem az árupiaci egyensúlyt biztosító reáljövedelmi szint.
-Egyensúlyi jövedelem csökken: ha a multiplikátor vagy az autonóm kiadások csökkennek
-Egyensúlyi jövedelem nő ha a multiplikátor vagy az autonóm kiadások emelik a jövedelemet. a fogyasztási határhajlandóság növekedésével is nő az egyensúlyi jövedelem.
A jövedelemnövekedés a beruházási növekedés és a multiplikátor szorzata: ΔY=mΔI
Egyensúlyi jövedelmet meghatározó képlet
Y=1/1-c(Ca-cTa+cTR+I+G)
MULTIPLIKÁTOR: annak mérésére használják hogy mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem az autonóm kiadások változása eredményeként.
TÚLKERESLET: amikor a jelenlegi jövedelem kisebb mint az egyensúlyi jövedelem ekkor a vállalatok növelik a termelés mennyiségét így nő a megtermelt jövedelem ami az adók levonása után többletjövedelemként jelentkezik a fogyasztóknál akik növelik fogyasztási keresletüket így nő a kiadások szintje is egészen addig amíg a túlkereslet meg nem szűnik és el nem éri a gazdaság az Ye egyensúlyi jövedelem szintjét.
TÚLKíNÁLAT: amikor a jelenlegi jövedelem nagyobb mint az egyensúlyi jövedelem ez a túlkínálat a termelés csökkenését idézi elő a vállalatoknál. A megtermelt jövedelem esésébel csökken a fogyasztókho jutó jövedelem ami a fogyasztás csökkenéséhez vezet így a kiadások csökkennek A folyamat addig tart míg a jövedelem az egyensúlyi Ye szintjére nem esik vissza és a kiadások nem egyeznek meg a jövedelemmel.
EGYENSÚLYI JÖVEDELMI SZINT tehát bármilyen jövedelemszintről is jutunk el (túlkereselt vagy a túlkínálat) az Ye jövedelmi szintre juttatja a gazdaságot ahonnan már nem is mozdul el hacsak valamely külső tényező meg nem változik.
AUTONÓM KIADÁSOK MULTIPLIKÁTORA: értéke jövedelemfüggő adó híján 1/1-C
az autonóm kiadások multiplikátora (szorzója) megmutatja hogy az autonóm kiadások egységnyi változása mekkora jövedelemváltozást eredményez.
Tehát azt mutajta meg hogy mennyivel változik az egyensúlyi jövedelem az autonóm kiadások egységnyi változások hatására Az autonóm kiadások multiplikátora a jövedelem változás és a kiadások változásának hányadosa
AUTONÓM KIADÁSOK MULTIPLIKÁTORA: értéke jövedelemfüggő adó esetén 1/[1-C(1-t)]
jövedelemfüggő adó csökkenti a kiadási multiplikátor értékét mivel a többletjövedelem egy részét adóként be kell fizetni. így csak a maradványtöbbletjövedelemet lehet elkölteni a fogyasztási határhaj-landóság arányában.
1/[1-C(1-t)]<1/(1-c),><1
MULTIPLIKÁTOR ÉS FISKÁLIS (KÖLTSÉGVETÉSI) POLITIKA
az államháztartás bevételein és kiadásain keresztül történő gazdaság-szabályozás.
JÖVEDELEMTŐL FÜGGŐ ADÓK mérséklik az összjövedelmi ingadozásokat A beruházások kisebb jövedelemingadozásokat idéznek elő jövedelemfüggő adók jenetlétében mint azok nélkül Stabilizáló hatása automatikus mivel külön politikai döntés nélkül önmagától fékezi a gazdaság visszaesését.
ÁLLAMHÁZTARTÁS KIADÁSAI: az államháztartás más mint a magánháztartás. Itt a jövedelem növekedése nem jár automatikusan a kiadások növekedésével mivel az államháztartás kiadásait nem a jövedelme változásai irányítják hanem politikai döntések befolyásol-ják.Tehát növekvő adóbevételek nem ösztönzik az államot költekezésre.
TRANSZFERMULITPLIKÁTOR megmutatja hogy a transzferek egységnyi növekedése mennyivel növeli az egyensúlyi jövedelemet egyenlő az autonóm kiadások multiplikátorának és a fogyasztási harárhajlandóság szorzatával : ΔY/ ΔTR=c/1-c(1-t)
A transzfermultiplikátor a fogyasztásihatárhajlandóság arányában kisebb mint az autonóm kiadások multiplikátora.
ADÓMULTIPLIKÁTOR megmutatja hogy az adó egysényi növelése mekkora jövedelmváltozást okoz. Adómultiplikátor negatív meredekségű mivel az adónövelés csökkenti a jövedelmet. Az autonóm adó multiplikátora jövedelemfüggő adó mellett:
ΔY/Δta= - c/1-c(1-t)
Az adómultiplikátor a transzfermultiplikátor ellentetje abszolút értékeben megegyezik vele csak ellentétes előjelű mivel a transzferek növelik az autonóm adó pedig csökkenti a rendelkezésre álló jövedelemet.
Az adókivetés csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet és így a fogyasztási keresletet is ami az egyesnúlyi jövedele eséséhez vezet.Az adómultiplikátor abszolút értéke a fogyasztási határhajlandóság arányában kisebb mint a kiadási multiplikátor. ΔG=Δta
JÖVEDELEM VÁLTOZÁSA: a jövedelem változását megkapjuk haa kormányzati kereselt növekedés okozta jövedelem bővülésből kivonjuk az adóemelés okozta jövedelemcsökkenést és a változásokat szorozzuk a multiplikátorral ΔY=1/1-c*ΔG – c/1-c*ΔT
A jövedelem bővülése egyenlő a kormányzati kereslet bővülésével és egyenlő az autonóm adó emelésével is ΔY=ΔG=ΔTa
Ha a kormányzati kereslet növekedését az adóbevételek növekedése fedezi akkor a kormányzati kereslet mulitplikátora éppen egységnyi. ΔY/ΔG=1 ha ΔG=ΔT
Az egyensúlyban lévő költségvetés is növeli a jövedelmet a kormányzati kereslet nagyságával.
V FEJEZET PÉNZPIAC
PÉNZKERESLET: A háztartások és a vállalatok (magánszektor) által tartani kívánt pénzösszegeket jelenti. A pénz hasznos szolgáltatást teljesít a társadalom számára ezeket a hasznos szolgáltatásokat nevezzük PÉNZFUNKCIÓKNAK : értékmérő, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, és vagyontartási eszköz lehet a pénz
1 ÉRTÉKMÉRŐ
A pénz mint értékmérő a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ezzel lehetővé teszi a döntések információigényének csökkenését, és az árak kifejezését különféle javakból álló árutömeg összesítését. A pénz értékmérő funkciójának ellátásához nincs szükség a pénz fizikai jelenlétére elegendő a pénz eszmei jelenléte
A gazdasági szereplők viselkedését relatív ár azaz a viszonylagos árak befolyásolják. Egy áru viszonylagos ára azt jelenti hogy a piacon az áru eladásával milyen mennyiségű másik árura tehetünk szert.
Egy árunak annyi relatív ára van ahány másfajta áru létezik a gazdaságban.
RELATíV ÁRAK SZÁMA: n fajta árut tartalmazó gazdaságban a relatív árak száma n(n-1)/2
2 A PÉNZ MINT FORGALMI ESZKÖZ (CSEREESZKÖZ)
A pénz mint forgalmi eszköz áruk adásvételét közvetzti. Ha nem volna pénz akkor árut csak egy másik áru ellenében lehtne cserélni így a pénz kenőolaj a gazdaság gépezetében. A pénz mint forgalmi eszköz az áruáramlással ellentétes irányban mozog. A forgalmi eszköz funkció ellátásához szükség van a pénz tényleges fizikai jelenlétére is így a forgalmi eszköz funkció a pénzkereslet egyik alajpát jelenti.
3. PÉNZ MINT FIZETÉSI ESZKÖZ
A pénz mint fizetési eszköz funkciót tölt be ha valamely ügylet során csak pénz áramlik az egyik gazdasági alanytól a másikig, de ezzel egyidőben áru nem mozog pl.: adófizetéskor vagy áruhitel esetén amikor a pénz forgalmi és fizetési eszköz funkciót is betölt. A fizetési eszköz funkció ellátáshoz szintén szükség van valamekkora pénzkészletre ennélfogva ez a funkció is alapját képezi a pénzkeresletnek.
4 PÉNZ MINT VAGYONTARTÁSI ESZKÖZ:
Lehetővé teszi hogy a vagyont közvetlenül vásárlóképes formában tartsák. Vagyon : tartós javak bizonyos készlete
Ha a gazdasági szereplők megtakarítanak vagyis nem fogyasztják el az összes jövedelmüket akkor a vagyonuk növekszik. A gazdasági szereplőknek dönteniük kell arról hogy vagyonukat milyen formában tartják.(a) Tartós fizikai javak: tőkejavak, ingatlanok, természeti javak, tartós fogyasztási cikkek (b) Pénzügyi javak: pénz és a különféle értékpapírok kötvények részvények stb…
A Pénznek mint vagyontartási eszköznek előnye és hátránya is van:
ELONYE: a pénztulajdonos vagyona likvid vagyis árura bármikor cserélhető, nincs árfolyam kockázat . HÁTRÁNYA: a pénztartás kamatjövedelem kieséssel jár együtt, és infláció esetén a pénztulajdonos vagyona csökken. INFÁCIÓ: a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenését jelenti.
A PÉNZKERESLET
a pénzkereslet a magánszektor vagyis a háztartások és a vállalatok által tartani kívánt pénzmennyiség. A pénztulajdonos számára a pénz vásárlóereje számít. A pénz a minden áruban bennlévő vásárlóerőt testesíti meg. A pénzt tehát vásárlóereje kedvéért tartják.
NOMINÁLIS PÉNZMENNYISÉG: a pénz összes mennyisége pénzegységekben (pl.: Ft-ban) kifejezve
REÁL PÉNZMENNYISÉG a nominális pénzmennyiség vásárlóerejét jelneti reáljavakban kifejezve. A reál pénzmennyiség megmutatja hogy mennyi árut lehetne a nomináli pénzmennyiség elköltésével vásárolni. A reál pénzmennyiség a nominál pénzmennyiség és az árszinvonal hányadosa:
Reál pénzmennyiség= nominális pénzmennyiség/árszinvonallal M/P
REÁL PÉNZKERESLET: A tartani kívánt reál pénzmennyiség amely (a) tranzakciós és (b) vagyontartási pénzkeresletből áll.
(a) tranzakciós pénzkereslet:
a pénz forgalmi és fizetési eszköz funkciójából fakad az előre látható vásárlásokra és egyéb kiadásokra (adófizetésre) való pénztartalékolást jelenti A forgalmi és fizetési eszküz funkció ellátásához szükséges pénzmennyiséget jelenti. Minél nagyobb a jövedelem annál több forgalmi és fizetési eszközre van szükség. Minél nagyobb a reáljövede-lem annál nagyobb a reál tranzkciós pénzkereslet.
(b) vagyontartási pénzkereslet:
-óvatossági pénzkereslet:
A pénzt előre nem látható kiadások számára tartalékolják.
-spekulációs pénzkereslet:
azért tartják hogy alkalmas időben pl.: kötvényeket vagy részvényeket vásároljanak belőle.
A vagyontartási pénzkereselt a kamatlábtól függ minél nagyobb a kamatláb annál több kamatjövedelemtől esik el a pénz tulajdonosa vagyis annál nagyobb a vesztesége és annál kisebb a vagyontartási pénzkereslet.
A vagyontartási pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye minél nagyobb a kamatláb annál kisebb a vagyontartási célú pénzkereslet. Az összes reál pénzkereslet a tranzakciós és a vagyontartáis pénzkereslet összege. Az összes reál pénzkereslet növekszik a reáljövedelem bővítésével és csökken a kamatláb emelkedésével.
REÁL PÉNKERESLETI FÜGGVÉNY: L=L(Y,i)
L reál pénzkereslet likviditási preferencia vagyis hogy a pénz likvid vásárlóképes formában tartják. Y reáljövedelem i kamatláb.
A Relál pénzkeresleti függvény mutatja hogy a reálpénzkereslet a reáljvöedelem növekő a kamatláb csökkenő függvénye.
5.2 A pénzkínálat és a monetáris politika
Kezdetben az árupénzek korábban reáljavak töltötték be a pénz szerepét Péznkínálat a gazdaságban jelen lévő pénzmennyiség
Apénz reáljószág amely amellett hogy pénzként szolgál maga is felhasználható mint bármely más áru.
ÁRUPÉNZ HÁTRÁNYA: hogy a pénzmennyiség növelése reál erőforrások (munka, tőke) ráfordítását kívánja meg. Így az erőforrásokkal való takarékosság az árupénz helyettesítését kívánja meg. A mai pénz beslő érték nélküli pénz amely nem reáljószág és működése pusztán bizalmon alapul.
A mai pénz két formája: (a) készpénz bankjegy és érme
(b) bankszámlapénz folyószámlabetét
A mai belső érték nélküli pénz mennyiségét nem a pénzáru termelési költségei és a pénzkereslet hanem a bankrendszer határozza meg:
(1) jegybank MNB feladata a pénzmennyiség a kamatláb ésa valutaárfolyamok szabályozása.
(2) kereskedelmi bankok Postabank a számlavezetéssel és hitelezéssel foglalkozik.
PÉNZMENNYISÉG: A magánszektor bankrendszerrel (jegybankkal és kereskedelmi bankkal )szembeni likvid követelései formáját tekintve készpénz és betét. A likviditás azt jelenti hogy a követelés közvetlenül árura váltható. A magánszektor a bankrendszerrel szembeni követeléseit likviditási fok szerint szűkebb és bővebb
pénzmennyiséget különböztetnek meg.
SZŰKEBB ÉRTELEMBE VETT PÉNZ (M1): a kézpénz és a látra szóló betétek összege vagyis a magánszektor birtokában lévő kp +a magánszektor folyószámla betétei
TÁGABB ÉRTELEMBE VETT PÉNZ (M2) a szűkebb értelembe vett pénzt (M1) és a határidős betéteket is magában foglalja.
pénztermelés
A pénztermelés a mai pénz forgalomba hozatala. Fő módja a hitelnyúj-tás amelynek során a kereskedelmi bank pénztermelő hitelt nyújt egy magángazdasági szereplőnek. Vagyonmérleg: olyan mérleg amely a bal oldalon a gazdasági egység másokkal szembeni követeléseit a jobb oldalon pedig másokkal szembeni tartozásait tünteti fel. Hitel a bank követelése és a vállalat tartozása. A betét a vállalat követelése és a bank tartoása A betét pénzként szolgál a vállalat számára ebből tud fizetni. A hitelnyujtással keletkezett betét forgalmi eszközként működik vagyis a hitelnyújtás összegével mengőtt a pénz mennyiség.
Kiegészítő pénztermelő műveletek
(1) kamatjóváírás amikor a kereskedelmi bankok a betétekre kamatot fizetnek ekkor a kamat összegével nő a betét nagysága
(2) kereskedelmi bankok aranyat, külföldi valutát vásárolnak a magánszektrotól
Ezekkel ellentétes bankműveletek pénzmegsemmisítő hatásúak. Így csökken a magánszektor bankbetétállmománya és készpénzmennyi-ség
ilyen művelet pl.: a magánszektor bankhitet fizet vissza
Jegybank pénzkínálati szabályozásai:
A jegybank monetáris politikája szabályozza a pénzmennyiségeket.
(1) kötelező tartalékráta szabályozása, (2) refrinanszirozási hitelkeret és kamatláb meghatározása (3) nyílt piaci műveletek
(1) KÖTELEZŐ TARTALÉKRÁTA:
a kötelező tartalákok és a kereskedelmi bankoknál elhelyezett betátállmomány aránya. A jegybanki tartalék a kereskedelmi bankok bankjegy és érme állományából és jegybanknál elhelyezett betéteiből áll. Jogszabály írja elő hogy a jegybanki tartalékoknak el kell érniük bizonyos minimális szintet az ún kötelező tartalékot: amely eredetileg arra szoglált hogy a kereskedelmi bankok fizetőképesek legyenek aha a betétes kp re akarja váltani a betétje egy részét vagy ha a másik bankba akraja utalni Ha adott a jegybanki tartalékok nagysága akkor a kötelező tartalákráta csökkenése növeli a kereskedelmi bankok által teremthető pénzmennyiséget, a kötelező tartalékráta növelése pedig csökkenti a kereskedelmi bankok pénztermelő képességét.
(2) REFRINANSZIROZÁSI HITELEK
A jegybank által a kereskedelmi banknak nyújtott hitel. A jegybanki tartalékok bővülnek ha a jegybank hitelt nyújt a kereskedelmi bankik számára és a hitel összegével növeli a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett betéteinek nagyságát. A jegybanki tartalék és a termemthető pénzmennyiség növekszik ha a jegybank növeli a refrinanszirozási hitelkeretet. A refrinanszirozási hitelkeret csökkenése esetén csökken a jegybanki tartalék és a pénzteremtő képesség. HA a refrinanszirozási kamatlábat emeli akkor az csökkentheti a hitelfelvételt és így a pénzmennyiséget a refrinanszirozási kamatláb csökkentése pedig növelheti a hitelfelvételt és a pénzmennyiséget.
(3) NYíLT PIACI MŰVELETEK
A jegybank értékpapírokkal állmakötvényekkel külföldi valutával arannyal kereskedik tehát olyan pénzügyi eszközzel ami belföldön nem pénz. A nyílt piac azt jelneti hogy bárki lehet a jegybank partnere.
Bővíti: a pénzkínálatot bővíti ha a jegybank államkötvényt külföldi valutát aranyat vesz
Csökken ha a jegybank államkötvényt aranyat vagy külföldi valutát ad el.
KAMATRÉS: a kamatok közötti eltérés A kereskedelmi bankok érdeke hogy minél több pénzt teremtsenek mivel a profutjukat a kamatok közötti eltérésből azaz a kamatrésből szerzik
A reál pénzkínálat a nominális pénzkínálat vásárlóereje vagyis a reáljavakban kifejezett pénzkínálat, amely egyenesen arányos a nominális pénzkínálattal és fordítottan arányos az árszinvonallal.
5.3 Pénzpiaci egyensúly
A pénzpiaci egyensúly a reál pénzkereslet és a reál pénzkínálat egyenlőségét jelenti.
Egyensúlyi kamatláb: a reál pénzkereslet és a reál pénzkínálat egyensúlya egyenlősége határozza meg.
Adott ráljövedelem és reál pénzkínálat mellett a kamatláb mozgása biztosítja a pénzpiaci egyensúlyt.
VI FEJEZET
A keresletszabályozó gazdaságpolitika a fiskális és monetáris politika.
ÖSSZKERESLETI GÖRBE: az egyensúlyi jövedelem alakulását mutatja az árszinvonal függvényében. Az összkeresleti görbe minden pontájra az áru és pénzpiac egyensúlya jellemző. Az árupiac és a pénzpiac egyensúlya általában csak egyszerre állhat be. OKA: a kamatláb befolyásolja a beruházási keresletet és ezen keresztül az egyensúlyi jövedelmet a reáljövedelem befolyásolja a reál pénzkeresletet és ezen keresztül a kamatlábat. Negatív meredekségű mert az árszinvonal növekedése csökkenti a reál pénzmennyiséget ami növeli a kamatlábat. A kamatláb emelése csökkenti a beruházási keresletet ami a multiplikátor
hatáson keresztül az egyensúlyi jövedelem eséséhez vezet.
AZ ÁRSZINVONAL EMELKEDÉSE: egyéb külső tényezők változatlansága mellett csökkenti az egyensúlyi jövedelmet. Az árszinvonal emelkedése csökkenti a reál pénzkínálatot emeli a kamatlábat csökkenti a beruházásokat így csökken az összkereslet.
VII FEJEZET MUNKAPIAC ÉS ÖSSZKÍNÁLAT
a munkapiacon a vállalatok munkakereslete a hátatások munkakínála-tával talalkozik, és itt a munkapiacon alakul ki a foglalkoztatás és a munka nélküliség is. A munkapiac helyzete szabja meg rövid távon az összkínálat nagyságát.
NÉPESSÉG KÉT CSOPORTJA: A munkaerőstatisztika két csoportja:
I., gazdaságilag aktív ide tartoznak a foglalkoztatottak (akik lehetnek alkalmazottak és önállóak is) és a munkanélküliek
II., gazdaságilag inaktív. gyerekek háztartásbeliek nyugdíjasok nappali tagozatos diákok és katonák.
Munkakínálat a munkaerőpiaci statisztika szempontjából egyenlő a gazdaságilag aktív népességgel
MUNKANÉLKÜLIEK méréseinek módszerei:
(1) munkanélküli központban regisztrált munkanélküliek akik munkanélküliként a munkaügyi központban regisztráltatták magukat.
(2) reprezentativ felmérésen alapuló módszer a megkérdezettek közül azok akik a felmérés idején nem dolgoztak ez a statisztikai módszer foglalkoztatottnak tekinti azokat akik a felmérés hetében legalább 1 órányi jövedelmet biztosító munkát végeztek. így ide beletartozhatnak regisztrált munkanélküliek is.
MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA: A munkanélküliek számának az aktív népességhez viszonyított aránya. A gazdasági teljesítmény megítélésében fontos szerepet játszik.
Munkanélküliségi ráta(u)= munkanélküliek száma U / aktív népesség NA
MUNKANÉLKÜLISÉG OKAI:
I Súrlódásos (frikciós munkanélküliség) II szerkezeti strukturális munkanélküliség III kereslethiányos munanélküliség
I., A surlódásos munkanélküliség:
A nem tökéletes információáramlás miatt keletkezik oka a munkapiac szereplőinek tökéletlen informáltsága mivel az információáramlás nem tökéletes. Ilyenkor a munkapiac nem simán hanem akadozva súrlódásokkal működik és időbe kerül mire a munkát kereső munkás és a munkást alkalmazni kívánó vállalatok egymásról tudomást szereznek és egymásra találnak. Ekkor egyidőben léteznek munkanélküli munkások és betöltetlen állások
II., Szerkezeti munkanélküliség
A munkakereslet és a munkakínálat szakmai és földrajzi szerkeete nem fedi egymást. A munkakereslet más szakmákban és földrajzi régiókban jelentkezik mint a munkakínálat ekkor szintén egyszerre vannak üres állások és munkanélküli munkások. OKA hogy a munkakereslet gyorsabban változik mint a munkakínálat szerkezete és a munkabérek rugalmatlansága. a munkabérek megfelelő alakulása csökkentené a szerkezeti munkanélküliséget.
III., Kereslethiányos munkanélküliség:
A munka összkínálata nagyobb mint az összkereslete. ekkor az üres állások száma kisebb mint a munkanélküliek száma. Tehát az elégtelen összkereslet miatt alakul ki a kereslethiányos munkanélküliség.
MUNKAKíNÁLATI ÉS MUNKAKERESLETI GÖRBE:
munkakínálati magatartás: a szabadidőnek tulajdonított érték és a munkáért fizetett bér szabályozza.
Nominálbér: az egységnyi munkáért kifizetett pénzbér. Tehát a pénzben kifejezett bér, ami a munkások és vállalatok közötti béralku tárgya. Nominálbér lefelé rugalmatlan. Ez azt jelneti ha a munka kínálata meghaladja keresletét akkor a nominálbérszint nem süllyed. Ha viszont a munkakereslet nagyobb mint a munkakínálat akkor a nominálbér emelkedik. Munkapiaci asszimmetria: túlkínálat esetén nem csökken a nominál bérmivel a már foglalkoztatott munkásoknak nem érdeke a nominálbér csökkenése sőtt ellenállnak a pénzbér csökkenésének.Viszont a vállalatoknak és a kényszerű munkanélkülieknek érdekük lenne a nominálbér csökkenése. Ezért mondják a nominálbért lefelé rugalmatlannakvagyis azt jelenti hogy munkapiaci túlkínálat esetén sem csökken. Az árszinvonal emelkedésével csökken a reálbér
túlkereslet esetén addig nő a nominálbér amíg a túlkereslet meg nem szűnik. mivel minden résztvevőnek érdeke.(vállalatoknak önkéntes munkanélkülieknek, foglalkoztatottaknak) munkakereslet=munkakínálat és így beáll a teljes foglalkoztatottság. A nominálbér alakulása alkalmas arra hogy a munka túlkeresletét megszüntesse de nem alkalmas arra hogy a munkapiaci túlkínálatot a késznyszerű munkanélküliséget is megszüntesse. Így a kényszerű munkanélküliség tartósan fennmaradhat.
Reálbér megmutatja hogy a pénzbérért mennyi árut lehet vásárolni vagyis mekkora a nominálbér vásárlóereje. A reálbér nem más mint a javak mennyiségben kifejezett bér. Alakulása a nominálbér és az árszinvonal alakulásának függvénye.
Reálbér=nominálbér w / árszinvonal P
Növekvő reálbér a szabadidejük feláldozására kényszeríti az embereket és a munkát vállalókat is. Tehát nagyobb reálbérhez nagyobb munkakínálat tartozik egészen az aktív népesség létszámáig. A reálbér emelkedése megdrágítja a munkát a vállalatok számára.
Munkakínálati függvény: a háztartások munkakínálatát adja meg a reálbér függvényében. Nagyobb reálbérhez nagyobb munkakínálat tartozik, így a munkakínálati görbe pozitiv meredekségű!
Munkakínálat: a háztartások által felajánlott munkamennysiég. statisztikusok: az aktív népességet tekinti míg a közgazdászok azokat tekinti munkakínálatnak akik az adott reálbér mellett rögtön készekmunkába állni és képzettségük is megvan ehhez.
Így a közgazdasági munkakínálat KISEBB mint az AKTÍV népesség a munkakínálat felső határát a gazdaságilag aktív népesség adja.
Munkapiaci túlkínálat és változatlan nominálbér mellett az árszinvonal elmelkedése csökkenti a reálbért növeli a foglalkoztatást és az összkínálatot. A munka túlkínálata nem csökkenti a nominálbért.
Munkakereseti függvény a vállalatok profitmaximalizáló munkakeresletét (az alkalmazni kívánt létszámot) mutatja a reálbér függvényében. Nagyobb reálbérhez kisebb munkakereslet tartozik. Negatív meredekségű.
MUNKAPIACI ASSZIMETRIA: Túlkíálat esetén nem csökken a nominálbér túlkereslet esetén nő a nominálbér. Túlkínálat esetén a foglalkoztatott munkásoknak nem áll érdekében a pénzbér csökkenése a munkások ellenállása akadályozza a nominálbér csökkenését. Túlkereslet esetén a munkásoknak és a vállalatoknak is érdeke a pénbérek elmelkdése.
KÉNYSZERŰ MUNKANÉLKÜLISÉG: jele: UK kényszerű munkanélküliek száma= munkakínálat-munkakereslet UK-NS-ND
Az ilyen típusú munkanélküliség azért kényszerű mert a munkanélküliek a fennálló reálbér mellett hajlandóak állásba menni, de mégsem alkalmazzák őket. A reáljövedelem elmarad a potenciális jövedelemtől
Az árszinvonal emelkedése növeli az összkínálatot mivel változatlan pénbér mellett csökkenti a reálbért és növeli a munkakeresletet vagyis a foglalkzotatást. A foglalkoztatott munkások magatartása ellentmondásos nem tűrik a nominálbér csökkentését de eltűrik ha az árszivonal emelkedése miatt csökken a reálbér. Ezt a magatartást magyarázza a pénzilluzió vagy a bérarányok védelmezése
Az alapvető problémát az okozza hogy az összkereslet elmarad a teljes foglalkoztatást biztosító szinttől. A gazdaságpolitka feladata az összkereslet növelése az expanziv fiskális vagy monetáris politika segítségével. Ekkor jobbra mozdul el az összkeresleti görbe ami az árszinvonal emelkedésével, reáljövedelem és a foglalkoztattottság bűvülésével és a kényszerű munkanélküliség csökenésével jár együtt. Az expanziv monetáris politika a kamatáláb csökkenését így a beruházási kereslet növekedését eredményezi A tiszta expanziv fiskális politika a kamatláb emelkedését idézi elő így magánberuházásokat szorít ki.
Hatásos lehet a keresletbővítő gazdaságpolitika,viszont az árszinvonal emelkedése tompítja a keresletszabályozó gazdaságpolitika hatásait.
A pénz nem semleges mert mennyiségének növekedése megváltoztatja a reálváltozókat is.
ÖNKÉNTES MUNKANÉLKÜLISÉG: Az aktív népesség ésa munkakínálat közötti különbség.UÖ Önkéntes munkanélküliek száma=aktív népesség-munkakínálat UÖ=NA-NS
Azért önkéntes ez a munkanélküliség mert olyanokból áll akik beletartoznak az aktív népességbe de a fennálló reálbér mellett nem hajlandóak munkába állni Még keresik a megfelelő állást jobb munkára magasabb reálbérre várnak.
ÖSSZES MUNKANÉLKÜLISÉG: a gazdaságilag aktív népesség és a foglalkoztatottak közötti különbség.
TELJES FOGLAKOZTATÁS: Olyan helyzet amelyben a munkakereslet megegyezik a munkakínálattal Ilyenkor is van munkanélküliség viszont kizárólag önkéntes jellegű!
Nagysága: NÖ=NA-N* itt N* a munkakeresleti és munkakínálati görbék mellett a foglalkoztatás maximális nagyságát jelenti rövid távon.
A teljes foglalkoztatás elnevezés arra utal hogy ekkor mindenki aki a adott reálbérnél hajlandó munkát vállalni kap is állást vagyis nincsen kénuszerű munkanélküliség. Az összkereslet bővülése csak árszinvonalemelkedést okoz, de nem növeli a reáljövedelmet és a foglalkoztatottságot sem Teljes foglalkoztatás mellett az árszinvonal emelkedése csak a pénzbért növeli, és azonos irányú nominálbér emelkedést idéz elő.
Teljes foglalkoztatottság mellett a nominálbérek növekedési üteme =az árszinvonal növekedési ütemével= nominális pénzmennyiség növekedésével.
Δw/w=ΔP/P =ΔM/M
Δw/w a pénzbérek növekedési üteme: a mominális bérszinvonal változás osztva az eredeti nominálbérrel
ΔP/P az árszinvonal növekedési üteme: az árszinvonal változás osztva az eredeti árszinvonallal
ΔM/M nominálsi pénzkínálat növekedési üteme.
A nominálils pénzkínálat bővülése nem befolyásolja a reálváltozókat ekkor a pénz semleges.
Az árszinvonal növekedése a teljes foglalkoztatás eléréséig adott pénzbér mellett emeli a foglalkoztatást és a termelést. A teljes foglalkoztatás elérése után viszont sem a foglalkoztatás sem a jövedelem nem nő tovább csak a pénzbérek emelkednek az árszinvonal növededésével azonos arányban
Az expanxiv fiskális és monetáris politika az árszinvonal és a nominálbérszint emelkedését idézi elő de emelkedésük nem érintik a reálbért azaz a reáljövedelmet tehát változatlan marad A pénzmennyiség változása nem hat a reálváltozókre így a pénz semleges marad. Az összkínálati görbe függőleges mivel egyenlő a potenciális jövedelemmel. Ekkor az árszinvonal növekedése változatlanul hagyja az összkínálatot és csak a nominálbérszint azonos arányú növedését eredményezi.
Potenciális jövedelem: a teljes foglalkoztatás mellett megtermelt jövedelem. Mivel a foglalkoztatás rövid távú maximuma a teljes foglalkoztatási érték ezért a rövid távon elérhető maximális jövedelem maga a potenciális jövedelem. A potenciális jövedelem nő ha:
1 javul a technológia vagyis a technológia fejlődésével
2 a tőkeállomány bővülésével
3 a munkakínálat emelkedésével.
HA a potenciális jövedelem nagyobb mint a reáljövedelem akkor az árszinvonal emelkedése növeli az összkínálatot. Ha viszont a reáljövedelem egyenlő a potenciális jövedelemmel akkor az árszinvonal emelkedése nem bővíti az összkínálatot.
RÖVID TÁV: azt tekintjük amelyen belül a potenciális jövedelmet meghatározó tényezők megközelítően változatlanok. Ekkor változatlan a potenciális jövedelem és a tényleges jövedelem bővülése csak a foglalkotatás emelkedéséből származhat potenciális jövedelem változatlan
HOSSZÚ IDŐTÁV: olyan időtáv amikor változnak a potenciális jövedelmet meghatározó tényezők. Változik a potenciális jövedelem.
RÖVID TÁVÚ TERMELÉSI FÜGGVÉNY: a megtermelt jövedelem és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot mutatja az egyéb termelési tényezők változatlansága mellett.
TERMELÉSI FÜGGVÉNY azt mutatja hogy a megtermelt jövedelem nő ha növekszik a foglalkoztatott munkamennyiség pozitív meredekségű görbe.
ÖSSZKíNÁLATI GÖRBE jele AS a gazdaság összkínálatát azaz a reál össztermelés nagyságát mutatja az árszinvonal függvényében. Vagyis az árszinvonal különböző értékeihez a gazdaság összes kínálatát (a megtermelt reáljövedelmet) rendeli hozzá. Ha a nominálbérek növekednek akkor a vállalatok munkaköltségei nőnek emiatt ugyanakkora reáljövedelem megtermeléséhez nagyobb árszinvonal szükséges ekkor az összkínálati görbe fölfelé mozdul el. Ha 10%-kal nő a pénzbér azaz a nominálbér akkor az adott reáljövedelemhez tartozó árszinvonal is 10%-kal nő! A nominálbérek csökkenése az összkínálati görbét lefelé mozdítja el.
ÖSSZKíNÁLATI FÜGGVÉNY a reál össztermelés nagyságát mutatja az árszinvonal függvényében. pozitiv meredekségű
munkások ellentmondásos magatartása
A lefelé rugalmatlan nominálbérek fölvetése szerint a munkapiaci túlkínálat állapotában a foglalkoztatott munkások nem tűrik a reálbér csökkentését ha ez a pénzbérek csökkenéséből ered viszont eltűrik a reálbér csökkenését ha ez az árszinvonal növekedéséből ered.
PÉNZILLUZIÓ: az a jelenség amikor a nominálbér változását összekeverik a reálbér változásával a tökéletlen informáltság következtében. A pénzilluzió áldozatai nem veszik észre az árszinvonal emelkedését azt hiszik hogy a reálbérük változatlan ha a pénzbér változatlan. Érzéketlenül reagálnak a nominálbérek csökkenésére.
ADOTT TERMELÉS MELLETT A KíNÁLATI ÁRSZINVONAL EGYENESEN ARÁNYOS A PÉNZBÉRREL. a pénzbér csökkenéssel azonos arányú az adott reáljövedelemhez tartozó árszinvonal csökkenése.
EXPANZIV (BŐVíTŐ) MONETÁRIS POLITIKA
ha a jegybank bővíti a nominális pézkínálatot.
A nominális pénzmennyiség bővítése az összkeresleti görbét jobbra mozdítja el mert változatlan árszinvonal mellett növeli a reál pénzkínálatot ami csökkenti a kamatlábat. A csökkenő kamatláb növekvő beruházásokat eredményez, ami a multiplikátor hatáson keresztül a jövedelem emelkedéséhez vezet így nő az összkereslet.
Ha eköben emelkedik az árszinvonal is akkor a jegybanknak nagyobb mértékben kell növelnie a nominális pénzmennyiséget ami változatlan árszinvonal mellett kellene.
RESTIKTIV (SZŰKíTŐ) MONETÁRIS POLITIKA
ha a jegybank csökkenti a nominális pénzkínálatot változatlan árszinvonal mellett a reál pénzkínálat esésére vezet ami a kamatlábat növeli az visszafogja a beruházásokat ami a mulitplikátor hatáson keresztül a reáljövedelem visszaesését eredményezi. Az összkeresleti görbe balra tolódik az árszinvonal minden szintjéhez kisebb összkereslet tartozik
FISKÁLIS POLITIKA az állami bevételek (adók) és az állami kiadások (transzferek és kormányzati kereslet) megváltoztatásán keresztül érvényesülő szabályozást értjük. Gyakran együttjár a pénzmennyiség megváltozásával.
SZUFFICIT ha a bevételek meghaladják a kiadáokat akkor költségvetési többlet jelentkezik
DEFICIT ha a kiadások meghaladják a bevételeket akkor költségvetési hiány keletkezik.
KÖLTSÉGVETÉSI DEFFICIT FINANSZíROZÁSA:
1 HITELFELVÉTEL A MAGÁNSZEKTORTÓL
Ekkor nem változik a pénzkínálat vagyis emiatt nem nő a pénzmennyi-ség.
2 HITELFELVÉTEL A KÖZPONTI BANKTÓL (JEGYBANKTÓL)
Ha a központi bank kölcsönei finanszírozzák a költségvetési hiányt akkor megnövekszik a pénzmennyisége. tehát ez a pénzkínálat bővülésével jár együtt.
BŐVÜL A PÉNZMENNYISÉG ha a kormányzat elkölti a jegybanki hitelt és a magánszektor kezébe kerül a vásárlóerő
TISZTA FISKÁLIS POLITIKA: ha az állami kiadások és bevételek változásával egyidejűleg nem változik a pénz mennyisége. Tehát a nominális pénzkínálat változatlan mivel a költségvetési deficitet a magánszektor kölcsönei fedezik.
VEGYES FISKÁLIS ÉS MONETÁRIS POLITIKA: ha az állami kiadások és bevételek változásával egyidejűleg a pénzmennyiség is megváltozik így a pénzkínálat is változik.
EXPANZIV TISZTA FISKÁLIS POLITIKA a pénzmennyiség bővülése nélkül emeli a kamatlábakat így magánberuházásokat szorít ki mert növeli a reáljövedelmet és így a reál pénzkereslete is ami a kamatláb emelkedésével jár együtt. Ez a kiszorító hatás erősebb ha az árszinvonal időközben emelkedik mivel az árszinvonal emelkedés is kamatláb növelő. Ekkor nagyobb adócsökkentésre vagy a kormányzati kereslet növelésére van szükség árszinvonla emelkedéskro mint változatlan árszinvonal emelkedés mellett. Az emelkedő kamatláb a beruházások csökkenésére vezet.Viszont a pénzmennyiség bővítése megakadályohatja a kamatláb emelkedését. Ugyanakkor a pénzkínálat megfelelő növekedé-se csökkenti vagy megszünteti ezt a kiszorítási hatást.
EXPANZIV FISKÁLIS POLITIKA az adók csökkentését, a transzferek növelését vagy a kormányzati kereslet bővítését jelenti.
EXPANZIV MONETÁRIS POLITIKA a pénzkínálat növelését jelenti
VIII FEJEZET GAZDASÁGI EGYENSÚLY
ÖSZKERESLETI FÜGGVÉNY az összkereslet nagyságát mutatja az árszinvonal függvényében. Az árszinvonal növedkedésével az összkereslet csökken.negatív meredekségű
ÖSSZKíNÁLATI FÜGGVÉNY a reál össztermelés nagyságát mutatja az árszinvonal függvényében. pozitiv meredekségű
EGYENSÚLYI ÁRSZINVONAL és REÁLJÖVEDELEM a negatív meredekségű összkeresleti görbe (AD) és a pozitív meredekségű összkínálati görbe (AS) metszéspontja határozza meg.
GAZDASÁGI EGYENSÚLY: feltételezi az árupiac és a pénzpiac egyensúlyát. és megvalósulhat teljes foglalkoztatás és kényszerű munkanélküliség mellett is. Tehát a keresleti oldaolon meghatározza az árupiac és a pénzpiac egyensúlyát míg a kínálati oldalon megszabja a reálbér a foglalkoztatottság és a munkanélüliség nagyságát.
ÖSSZKERESLETI ÉS ÖSSZKíNÁLATI GÖRBÉK MET-SZÉSE:
ha az emelkedő szakaszon metszi az összkeresleti görbe az összkínálati görbét akkor az egyensúlyi állapot kényszerű munkanélküliséggel jár együtt.
Ha az összkeresleti görbe az összkínálati görbét a függőleges szakaszon metszi akkor megvalósul a teljes foglalkoztatás.
PÉNZ SEMLEGES: ha a nominális pénzmennyiség növekedése nem befolyásolja a reálváltozókat.
INFLÁCIÓ:Az árszinvonal folyamatos /tehát nem egyszeri alkalommal hanem folyamatos/ emelkedése a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése.(árszinvonal: az áruk átlagos ára)
Az árszinvonal reciproka 1/P az egységnyi pénz vásárlóereje.
a vásárlóerőt képviselő pénz nélkül nem is beszélhetünk inflációról csak az áruk cserearánya változna.
ÁRSZINVONAL EMELKEDÉSE: egyenértékű a pénzegység vásárlóerejének esésével. Ha egységnyi áru egyre több pénzbe kerül akkor egységnyi pénzért egyre kevesebb áru kapható. Az árszinvonal emelkedésének folyamatosságából az következik hogy az INFLÁCIÓ ÖNGERJESZTŐ FOLYAMAT. Infláció esetén a nominálils pénzmennyiség és a nomináljövedelem is állandóan emelkedik vagyis az árak mellett a pénzben mért jövedelmek is növekednek. Az infláció megnehezíti a pénz érékmérő funkciójának ellátását mégpedig annál inkább minél nagyobb a infláció nagysága
INFLÁCIÓS RÁTA jele : Π az árszinvonal növekedésének üteme.
Az árszinvonal változásának és az árszinvonalnak hányadosa.
Inflációs ráta Π =ΔP/P
Az inflációs ráta nagysága alapján kúszó vágtató és hiperinflációt különböztetünk meg.
-kúszó infláció egy számjegyű évi 10%-nál kisebb inflációs rátát jelen
-vágtató két v 3 számjegyű az inflációs ráta akár 10%-1000% is lehet
-hiperinfláció háborúknál ekkor új pénzt bocsájtanak ki
NOMINÁLIS KAMATLÁB: A pénzben mért kamatláb.
A nominális kamat egy része a pénz vásárlóerejének csökkenését ellensúlyozza a másik rész a reálkamat.
REÁLKAMATLÁB az inflációs rátától megtisztított kamatláb.
reálkamatláb=nominálkamatláb-inflációs ráta
INFLÁCIÓ VALÓDI KÖLTSÉGEI:
I., -árarányok változása
az infláció idején az árak nem egyszerre és nem azonos arányban emelkednek az árarányok állandó változása zavarja a gazdasági szereplők tájékozódását.
II.,- véletlenszerű újraelosztás
Az infláció véletlenszerű jövedelem és vagyon újraelosztást eredményez. Egyesek jövedelmet nyernek az infláción mások veszítenek azért véletlenszerű mert nem lehet megjelölni olyan társadalmi csoportot amely csak nyerne vagy csak veszítene az infláción.
III.,- Pénztartás költségeinek emelkedése
Ha nő az infláció akkor nő a nominális kamatláb a reálkamatlábhoz képest. A pénztartás költségeit a nominális kamatláb fejezi ki amelynek emelkedése csökkenti a reál pénzkeresletet. Így az emberek kevesebb pénzt tartalékolnak elesnek a pénztartás kényelmétől és biztonságától.
INFLÁCIÓ SAJÁTOSSÁGA:
az állandó reáljövedelem és a termelékenység mellett végbemenő infláció a nominális pénzmennyiség és a nominálbérszint növekedési üteme megegyezik az inflációs rátával. Ekkor a gazdasági szereplők teljes mértékben előre látják az inflációs rátát.
A nominális változók a nominális pénzkínálat, a pénzbérek és a nominális jövedelm is az infláció ütemével megegyező ütemben növekedik míg a reálváltozók a reáljövedelem a reálbér a foglalkoztatás a reálkamatláb változatlan marad.
Az infláció fenntartásában a keresleti és a kínálati oldal is szerepet játszik.
IX FEJEZET FIZETÉSI MÉRLEG ÉS VALUTAPIAC
Gazdsági nyitottság: a külkapcsolatok jelentősége szerint a gazdasági nyitottságnak különböző fokozatai vannak. Minél nagyobb az export vagy az import jövedelemhez viszonyított aránya annál nyitot-tabbnak tekinthető egy gazdaság.
NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG: egy ország belföldi gazdasági szereplőinek a külfölddel lebonyolított összes gazdasági ügyleteinek (tranzakcióinak)nyilvántartására szolgál. Ezen ügyletek nyilvántartása pénzben történik és általában egy év ügyletit rögzítik. Célja: hogy az ország gazdaság politikai döntéshozói számára bizonyos szempontok szerint összesített információkat szolgáltasson az ország külső gazdasági kapcsolatairól! Két oldala: KÖVETEL (+) és TARTO-ZIK (-). A követel oldalra írjuk a külföldi valuta beáramálásával járó ügyleteket amelyek az országnak külföldi valutabevételt jelentenek és a Tartozik oldalra könyveljük a külföldi valuta kiáramlásával járó ügyleteket.
Fizetési mérleg részei:
(1) Folyó fizetési mérleg, (2) tőkemérleg (3) jegybanki tartalékváltozások
(1) Folyó fizetési mérlegben szerepel a termékek és szolgáltatások exportja és importja a be- és kiáramló tényezőjövedelemek, és a be- és kiáramló egyoldalú átutalások tehát olyan ügyletek amelyek az adott időszaki termelésre vagy jövedelem áramlásra vonatkoznak.
(2) a Tokemérleg tartalmazza a tőkeimportot amely többek között a külföldről kapott hiteleket és a külfölidek részvényvásárlásait tartalmazza továbbá magában foglalja a tőkeexportot vagyis egyebek közt a belfölidek által nyújott hiteleket és megvásárolt külföldi részvényeket
(3) a jegybanki tartalékváltozások a jegybank valutatartalkainak változását mutatja meg amely a kiegyenlítő tétel szerepét játsza.
(1) FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG ÜGYLETEI:
I., Nemzetközi termékforgalom : export és import
A termékek exportjából külföldi valuta bevételre tesz szert az ország a termékimport külföldi valuta kiáramlással jár.
II., Szolgáltatások forgalma: legfontosabbak: idegenforgalmi szállítási hirközlási biztosítási szakértői szolgáltatások. A szolgáltatások exportja azt jelneti hogy a belföldiek szolgáltatásokat teljesítenek külföldiek számára. pl.: idegenforgalmi szolgáltatás exportjának számít a külföldi turisták belföldi kiadásai. Szolgáltatások importja amikor a hazaiak külföldiek szolgáltatásait veszik igénybe. pl.: ha a belföldiek külföldi biztosítókkal kötnek szerződést.
III., Tényezőjövedelmek áramlása.
Tényezőjövedelmek két csoportja: I., Munkajövedelem (elvégzett munka ellenértéke) II., Tőkejövedelem különféle jövedelmek kamatok, részvényesek osztaléka, bérleti díjak, nem osztott profit.
A beáramló munka vagy tőkejövedelmek a Követel (+) oldalra a kiáramló tényezőjövedelmek a Tartozik(-) oldalra kerülnek. Kiemelt jelnetőségű a tőkejövedelmek áramlása ide tartozik a külföldiek által a hazai országban végrehajtott tőkebefektetések után kifizetett kamatok hazautalt profitok és osztalékok.
IV. Egyoldalú ügyletek: olyan ügyletek amelyek nem járnak közvetlen ellenszolgáltatással. pl.: az ország által nyujtott segélyek.
KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG TB termékek és szolgáltatások exportjának értéke mínusz a termékek és szolágltatások importjának éréke. vagyis TB=X-IM (TB a trade balance külkermérleget jelenti)
FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE (CA) egyenlő a külkereskedelmi mérleg a nettó tényezőjövedelem áramálás és a nettó transzferek összege:
Folyó fizetési mérleg egyenlege CA= /current account balnace /
külkereskedelmi mérleg (TB=X-IM)
+tényezőjövedelmek beáramlása –tényezőjövedelmek kiáramlása
+ Beáramló egyoldalú átutalások – kiáramló egyoldalú átutalások
Folyó fizetési mérleg többlete Tartós CA többlet: az ország alulfogyasztását jelneti mivel az ország kevesebbet fogyaszt teljesítményénél A folyó fizetési mérleg többlete tőkekiáramlásra és /vagy a jegybanki tartalékok növededésére vezet. az országba folyó műveletek révén a beáramló külföldi valuta mennyisége meghaladja a folyó műveletek miatti külföldi valuta kiáramlását.
Folyó fizetési mérleg hiánya Tartós CA hiány DEFICIT: eladósodáshoz vezet mivel finanszirozásához nagymértékű tőkebeáramlás szükséges. Tehát a folyó fizetési mérleg hiányát a tőkebeáramlás és/vagy a jegybanki tartalékok csökkenése fedezi az országba folyó műveletek révén több valuta áramlik ki az országból mint amennyi beáramlik.
Az állam fontos gazdaságpolitikai célja a folyó fizetési mérleg hosszútávú egyensúlyának biztosítása.
(2) TOKEMÉRLEG: Vagyon nemzetközi áramlását kíséri figyelemmel.
TŐKEBEÁRAMLÁS TŐKEIMPORT: ha a külföldiek hitelt nyújtanak belföldi gazdasági szereplőknek vagy ha belföldi vállalatok tulajdonjogát szerzik meg. Hitelnyújtás bankhitelezéssel vagy kötvényvásárlással történhet. Tulajdonjog megszerzése lehet részvényvásárlás vagy új üzem felépítése A tőke beáramlásával külföldi valutára teszünk szert így a tőkeimport a KÖVETEL (+) oldalra könyvelődik
TŐKEKIÁRAMLÁS TŐKEEXPORT belföldiek hiteleznek külföldre vagy belföldiek szereznek tulajdonjogot külföldön. Tőkeexport a külföldi valuta kiáramlásával jár így a TARTOZIK (-) oldalra könyvelődik.
TŐKEMÉRLEG EGYENLEGE KA: (Capital accoutn balance) A Követel (+) és a Tartozik (-) tételek egyenlege.
Tőkemértleg egyenlege = tőkebeáramlás –tőkekiáramlás
(3) JEGYBANKI TARTALÁKVÁLTOZÁSOK A jegybank azért tartalékol külföldi valutákat hogy a hazai valuta árfolyamát a valutapiacon szükség esetén befolyásolni tudja. Egyenlegező tétel szerepét játsza a fizetési mérlegben.
SZÁMVITELI FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE szükségképpen (azonosan) egyenlő nullával. Másképpen fogalmazva: a folyó fizetési mérleg a tőkemérleg a jegybanki tartalékváltozások összesített egyenlege azonosan egyenlő nullával.
KÖZGAZDASÁGI ÉRTELEMBE VETT FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE: a folyó fizetési métleg és a tőkemérleg összesített egyenlegét értelmezzük. Ez egyenlő a jegybanki tartalékok változásával. Tehát a fizetési mérleg egyenlege egyenlő a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlegének összege:
BP=CA+KA
BP fizetési mérleg ( balance of payments) CA folyó fizetési mérleg egyenlege (current account balance) KA tőkemérleg egyenlege capital accoutn balance)
FIZETÉSI MÉRLEG EGYENLEGE:= JEGYBANKI TARTALÉKOK VÁLOTZÁSÁVAL! BP=ΔR
BP fizetési mérleg ( balance of payments) =ΔR jegybanki tartalákok változása (reserves)
HIÁNY: CA+KA tehát a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összesített egyenlege negatív akkor a magánszektor valutakiadásai meghaladják a valutabevételeit akkor az így keletkezett hiányt a valutatartalékok csökkenése fedezi
TÖBBLET CA+KA tehát a folyó fizetési mérleg és a tőkeméreleg összesített egyenleg pozitiv akkor a magánszektor összes valutabevétele meghaladja az összes valutakiadást az így keletkezett valutabeáramlásit többlet a jegybanki valutatartalékokat gyarapítja
VALUTAKONVERTIBILITÁS: Egy nemzetközi valuta átválthatósága más nemzeti valutára. az állam gazdpolitikai okokból korlátozhatja az ország valutájánák konvertibilitását. Ezzel akadályokat gordít a nemzetközi kereskedelmi és tőkeforgalom elé. A fejlett piacgazdaságok konvertibilis valutával rendelkeznek.
VALUTAÁRFOLYAM jele (e) egy ország pénzének piaci ára más valutában kifeljezve A valuták egymásra való átváltása a valutapiacon megy végbe és itt alakulnak ki a valuták egymáshoz viszonyított árai is. A VALUTAÁRFOLYAM a külföldi valuta hazai valutában kifejezett ára.
A külföldi valuta erősödése a hazai valuta gyengülését jelenti
A külföld valuta gyengülése a hazai valuta erősödését jelenti.
Ha a VALUTAÁRFOLYAM EMELKEDIK akkor a külföldi valuta felértékelődik a hazai valuta pedig leértékelődik.
HA a VALUTAÁRFOLYAM CSÖKKEN akkor a külföldi valuta hazai valutában kifejezett ára csökken akkor a Ft felértékelődik azaz 1 Ft ért több $ kapható.
ÁRFOLYAM EGYENSÚLYI ÉRTÉKE külföldi valuta piacán alakul ki.
A külföldi valuta iránti magánkereslet tényezői: a javak importja és a tőke exportja valamint a hazai valuta leértékelődésére számító spekulációs kereslet.
A külföldi valuta iránti magánkínálat a javak exportja a tőke importja és a hazai valuta felértékelődésére spekuláló kínálat szabja meg.
Ezeken kívül a jegybank is felléphet a külfödi valuta vevőjeként vagy eleadójaként.
ÁRFOLYAMRENDSZER CSOPORTJAI: Az árfolyam alakulásának módja szerint különböző árfolyamrendszereket határozhatunk meg.:
Az árfolyamrendszereket aszerint osztályozhatjuk hogy mennyire szabadon alakulhat a valutaárfolyam ill hogy az állam (jegybank) milyen mértékben szabályozza a valutaárfolyamot. Két szélsőséges esete: SZABADON LEBEGŐ árfolyam TISZTÁN RÖGZÍTETT
I., SZABADON LEBEGŐ ÁRFOLYAM:
az árfolyam mozgásába a központi bank nem avatkozik bele. csak a valutakeresletet és a valutakínálatot alakítja ki.A szabad lebegtetésesetén a valtuaárfolyam változásai biztosítják a fizetési mérleg egyensúlyát.
2. RÖGZíTETT ÁRFOLYAM a Valutaárfolyamot és az árfolyam megengedett ingadozási sávját hivatalosan a jegybank rögzíti. A jegybank a valutapiaci beavatkozásaival az árfolyamot az előre meghatározott szűk sávon belül tartja.
3 TISZTÁN RÖGZíTETT ÁRFOLYAM:
A Hivatalos árfolyamot a jegybank nem változtatja meg, így a valutaráfolyam évtizedekig változatlan marad.
4 KIIGAZíTAHTÓAN FIX ÁRFOLYAM az árfolyam rögzített de időközönként sor kerül leértékelésre vagyis a jegybank szükség esetén megváltzotathaja a hivatalos valutaárfolyamot
5 CSÚSZÓ ÁRFOLYAM a hazai valuta hivatalos árfolyama nem rögzített hanem folyamatosan előre meghatározott arányban leértékelődik. ekkor a jegybank nem a valutaárfolyamot hanem a leértékelés ütemét rögzíti előre pl.: közli hogy a következő félévben ekkora lesz a havi leértékelési ütem. A csúszó leértékelés rendszerét a valuta elleni spekuláció akadályozása céljából alkalmazzák olyan országok amelyek inflációs rátája magas.
6 MENEDZSELT LEBEGTETÉS nincs hivatalosan rögzített árfolyam és hivatalosan rögzített leértékelési ütem sem. A valutaárfo-lyamot a piaci kereslet és kínálat alakítja. A jegybank időről időre beavatkozik a piac működésébe és külfoldi valuta vételével vagy eladásával az általa kívánatosnak tartott irányba befolyásolja az árfolyamot. Ha a jegybank pl.: export ösztözése céljából a szabadpiaci árfolyamhoz képest a hazai valuta leértékelődését kívánja előidézni akkor a valutapiacon külföldi valutát kell vásároljon Tehát a hazai valuta leértékelődése elérhető úgy ha a központi bank nagy mennyiségű külföldi valutát vesz.
Ha a jegybank a hazai valuta felértékelődését akarja elérni pl.: hogy ne gyűrűzzék be a hazainál nagyobb külfödli infláció akkor külföldi valutát kell eladnia.
VALUTAKERESLET TÉNYEZŐI: javak importja (termékek és szolgáltatások) a tőke exportja (tőkekiíáramlás) a hazai valuta leértékelésére spekuláló kereslet.
VALUTAKíNÁLAT TÉNYEZŐI: javak exportja, tőkeimport a hazai valuta felértékelődésére számító spekulációs célú valutakínálat.
VALUTAKERESLETI FÜGGVÉNY jele D$ a külföldi valuta keresletét mutatja árának függvényében. Az árfolyam emelkedése általában csökkenti a valutakeresletet így a valutakeresleti görbe negatív meredekségű.
VALUTAKíNÁLATI FÜGGVÉNY S$ a külföldi valutakínálatát mutajta árfolyamának függvényében. A külföldi valuta árának emelkedése általában növeli a valutakínálatot. A valutakínálati görbe pozitiv meredekségű.
EGYENSÚLYI ÁRFOLYAM: A negatív megedekségű valutakresleti görbe és a pozitív meredekségű valutakínálati görbe metszéspontja.
EGYES VALUTÁK EGYMÁSHOZ VISZONYITOTT ÁRFOLYAMÁT megadhák az egyes országokban alkalmazott bankjegy/arany átváltási kulcsok
ARANYSTANDARD RENDSZER: speciális rögzített árfolyamos rendszer ahol a bankjegy/arany átváltási kulcsok megváltoznak
FIX ÁRFOLYAMOK NEM ARANYALAPÚ RENDSZERE. az állam meghatározza a hivatalos árfolyamot és ennek az árfolyamnak biztosítására vállal kötelezettséget és vállalja azt is hogy csak szűk sávban engedi eltérni a tényleges árfolyamot a hivatalos árfolyamtól
JEGYBANKI BEAVATKOZÁSOK:
ha a magán valutakeresleti és kínálati görbék metszésponta által meghatározott piaci árfolyam beleesik a megengedett árfolyam ingadozási sávba akkor nincs szükség jegybanki beavatkozásra.
-A központi bank a külföldi valuta eladásával akadályozza meg a hazai valuta árfolyamsávon kívüli leértékelődését. Vagysi a jegybank a túlkereslet nagyságával megegyező mennyiségű külföldi valutát ad el tartalékaiból
-A jegybank a külföldi valuta felvásárlásával gátolja meg a hazai valuta árfolyamon kívüli felértékelődését. vagyis a túlkínálat nagyságával megegyező mennyiségű külföldi valuitát kell felvásárolnia a jegybanknak hogya hazai valuta felrtékelődését elkerülje.
LEBEGŐ ÁRFOLYAMRENDSZER nem igényel valutapiaci beavatkozást ígya fizetési egyensúly automatikusan egyensúlyba kerül
FIX ÁRFLYAMRENDSZER megengedi a fizetési mérleg többletét vagy hiányát.
NOMINÁLIS VALUTAÁRFOLYAM: A külföldi valuta hazai pénzben kifejezett árfolyama (a $ ára Ft ban kifejezve)
REÁL VALUTAÁRFOLYAM a belföldi valutában kifejezett külföldi árszinvonal és a belföldi árszinvonal aránya.
Reálárfolyam= nominális árfolyam * külföldi árszinvonal / hazai árszinvonal r=ePk/P
r reálárfolyam e nominális valutaárfolyam P és a Pk a külföldi árszonvonal
A reálárfolyam emelkedése exportösztönző és importcsökkentő hatású mivel ugyanannak az árunak a behozatala többe kerül mint korábban. A reálárfolyam csökkenése viszont Exportcsökkenéshez és importnö-vekedéshez vezet.
REÁLÁRFOLYAM SZÁZALÉKOS VÁLTOZÁSA: =
nominális árfolyam százalékos változása
+a külföldi inflációs ráta
- a hazai inflációs ráta.
A reálárfolyam alakulása akkor térhet el a nominális árfolyamétól ha az árszinvonalak állandóan változnak és a külföldi és a hazai árszinvonal emelkedés üteme eltérő.
HA a jegybank szinten kívánja tartani a reálárfolyamot és a hazai infláció nagyobb mint a külföldi akkor éppen az inflációs ráták különbözetével megegyezően kell emelnie a külföldi valuta nominális áfolyamának értékét.
X FEJEZET EGYENSÚLYI JÖVEDELE ÉS KÜLKERMÉRLEG
külkereskedelmi mértleg TB= a termékek és szolágáltatások exportjának (X) és importjának (IM) különbsége TB=X-IM
KIS ORSZÁG FOGALMA: Olyan ország amely számára a külföldi gazdasági körülmények így a világpiaci vátlozók reáljövedelmek árszonvonal adottságok .
EXPORT Autonóm (azaz a belföldi jövedelemtől független )
Tehát kis ország exportja nem függ saját jövedelmétől
Export (Országból való kivitelt jelent) befolyásolja a külföldi fogyasztók izlése vagy az ország áruinak minősége is.
EXPORT NÖVEKSZIK HA
(1) A hazai valuta reálleértékelődésekor tehát ha az ország valutája reálisan leértékelődik mivel ilyenkor a vállalatoknak jövedelmezőbbé válik az export
(2) Kölföldi reáljövedelem növekedésével tehát ha a külföldi nemzeti jövedelem bűvül mivel ekkor a külföldiek több hazai terméket és szolgáltatást vásárolnak
(3) Külföldi partnerek import liberalizáló intézkedései.
(3) Exporttámogatás hatására ha a kormányzat az exportot pénzügyi támogatásban részesít.
EXPORT CSÖKKEN HA: a valuta reálisan felértékeldik, ha a külföldi reáljövedelem visszaesik, ha a külföldi országok protekcionalista intézkedései (vámok elmelése, behozatali kvóták csökkennek) valamint az exporttámogatás csökken
IMPORT az országba történő behzoatal. hat rá pl.: a hazai fogyasztók izlése vagy a külföldi áru minősége is.
Az import még kis ország esetén is függ a hazai jövedelem alakulásától Növekvő jövedelem növekvő importtal jár együtt.
IMPORT EMELKEDIK HA
(1) az ország valutája reálisan felértékelődik mert ekkor jövedelmezőbbé válik az országba történő behozatal tehát a reáljövedelem bővülésével.
(2) ha az állam enyhíti az importot gátló protekcionista intézkedéseit csökkenti az importvámokat enyhíti az importkvótákat a mennyiségi korlátozásokat.
(3) a hazai nemzeti jövedelem bővül.
IMPORTRA HATÓ TÉNYEZŐK: hazai jövedelem alakulása Ha nő a hazai reáljövedelem akkor a fogyasztók többletjövedelmük egy részét importból szárzó javakra költik több külföldi szolgáltatást vesznek igénybe pl.: többet utaznak külföldre nyaralni stb.
Tehát növekvő hazai jövedelem növekvő importot eredményez és csökkenő jövedelem az import visszaesésével jár.
ÖSSZES IMPORT = (A) jövedelemfüggetlen autonóm import és (B) jövedelemfüggő importtal.
(A) JÖVEDELEMTŐL FÜGGETLEN AUTONÓM IMPORT
pl.: a valutarárfolyam ésa vámpolitika Emelkedika hazai valuta reálfelértékelődése, a haai importliberalizáló intézkedések és egyéb tényezők változása miatt.
(B) JÖVEDELMTŐL FÜGGŐ IMPORT
Az import növekszik a reáljövedelem bővülésével egységnyi többletjö-vedelem az import határhajlandóság nagyságával megegyezően növeli az importot.
IMPORT HARÁRHAJLANDÓSÁG: jele (m) Megmutajta hogy egységnyi jövedelem növekedés mekkora import növekedést eredmé-nyez.
imprt határhajlandóság(m)=importváltozás ΔI / jövedelemváltozásΔY
Pozitiv meredekségű mivel a jövedelem növekedése importnövelő hatású és a nullánál nagyobb de egynél kisebb.
IMPORT A HAZAI JÖVEDELEM FÜGGVÉNYÉBEN
IM(Y)=IMa+mY
IMa az autonóm jöveelemfüggetlen import m az import határhajlandóság (0<1)>
IMPORTFÜGGVÉNY: Pozitiv meredekségű mert növekvő jövedelem növekvő importtal jár együtt meredeksége egyenlő az import határhajlandósággal. ΔIM/ΔY
A KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG EGYENLEGE a hazai jövedelem függvénye.: növekvő jövedelem az import határhajlandóság arányában növekvő importtal jár együtt így csökkenti a külkereskedel-mi mérleg egyenlegét. (változatlan export és autonóm import mellett) Tehát növekvő hazai jövedelem a külkereskedelmi mérleg egyenlegének csökkenését (deficitjének növekedését vagy szufficitjének csökkenésétÖ idézi elő!
TB(Y)=X-IM(Y)=X-IMa-mY
TB(Y) –a külker mérleg egyenlege a jvöedelem függvényében
NYITOTT GAZDASÁG KIADÁSAI: a zárt gazdasághoz képest itt jelen van az export és az import is (egy zárt gazdaságban nincsen se export se import mivel a zárt gazdaság külkapcsolatoktól mentes) Az export növeli a hazai termelésre irányuló kiadásokat mivel haa külföldiek is vesznek hazai termékeket v szolgáltatásokat akkor az többletkeresletet jelent a vállalatoknak. a KIADÁSOK TEHÁT AZ EXPORT ÖSSZEGÉVEL MEGEMELKEDNEK a zárt gazdaságban meglévő kiadásokhoz viszonyítva. és az IMPORT ÖSSZEGEKKEL CSÖKKEN-NEK. tehát a külföldi termelésű javakra irányuló hazai keresletet le kell vonni a hazai termékekre irányuló kiadásokból.
NYITOTT GAZDASÁG KIADÁSI FÜGGVÉNYE: a zárt gazdaságbeli kiadásokhoz hozzáadjuk az exportot és kivonjuk az impor-tot.E(Y)=C(Y)+I+G+X-IM(Y)
E(Y)kiadások függvénye, C(Y) a fogyasztási függvény I autonom beruházási kereslet G autonom kormányzati kereslet X autonom export IM(Y) importfüggvény
EGYENSÚLYI JÖVEDELEM MULTIPLIKÁTORA:
a NYITOTT gazdaságban is igaz hogy az egyensúlyi jövedelem a jövedelmi multiplikátro és az autonóm kiadások szorzata.
JÖVEDELMI MULTIPLIKÁTOR: megmutatja hogy az autonóm kiadások egységnyi növekedése az egyensúlyi jövedelem mekkora változását eredményezi.
EXPORT JÖVEDELMI MULTIPLIKÁTORA 1/(s+m) vagyis a nyitott gazdaságban az autonóm fogyasztás a beruházás és a kormány-zati kerelet
IMPORT JÖVEDELMI MULTIPLIKÁTORA: -1/(s+m)
az autonóm importra ugyanaz a multiplikátor vonatkozik mint a kiadások elemeire de negatív előjellel
AZ AUTONÓM IMPORT NÖVEKEDÉSE CSÖKKENTI AZ EGYENSÚLYI JÖVEDELMET.
Jövedelemfüggő adó híján a nyitott gazdaságbeli jövedelim multiplikátor nagysága 1/(s+m) amely kisebb mint a zárt gazdaságbeli jövedelmi multiplikátro (1/s)EZ azért van mert a nyitott gazdaságban a többletjöve-delem egy részét importra költik amely nem válik a hazai termékek iránti keresletté.Így a megtakarított vagy importra költött jövedelemrész kiesik a hazai jövedelem körforgásából. Az autonóm import jövedelmi multiplikátoa –negatív –1/(s+m)
KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG MULTIPLIKÁTORA
Megmutatja hogy milyen nagyságú külkereskedelmi egyenleg változást eredményez az autonóm kiadáok egységnyi változása. A belső kereslet összetevőinek multiplikátroa negativ –m/(s+m) vagyis az autonóm fogyasztás a beruházási és kormányzati kereslet növekedése csökkenti a külkereskedelmi mérleg egyenlegét( növeli a külker deficitet vagy csökkenti a többletet)
EXPORT KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG MULTIPLIKÁTORA: s/(s+m) amely pozitív de egynél kisebbígy az export emelkedése önmaga összegénél kisebb mérékben növeli a külker mérleg egyenlegét EXPORT KÜLKERESKEDELMI MÉRLEG MULTIPLIKÁTORA:
megmutatja hogy egységnyi exportbővülés mennyivel növeli a külker mérleg egyenlegét
ΔTB/ΔX=1-m/s+m=s+m/s+m-m/s+m=s/s+m
Az export növekedése a hazai jövedelem bővülését idézi elő ami az import növekedésével jár együtt.
AUTONÓM IMPORT KÜLKER MÉRLEG MULTIPLIKÁTORA
-s/(s+m) amely negatív és egynél kisebb abszolút értékű. az autonóm export ellentetje: Az autonóm import emelkedése önmaga összegénél kisebb mértékű külkereskedelmi mérleg egyenleg változást eredményez mert csökkenti a reáljövedelmet és így a jövedelemfüggő importot is.
ΔTB/ΔIMa=-1+m/s+m= - s+m/s+m+m/s+m= - s/s+m
KÜLKER MÉRLEGRE HATÓ ELLENTÉTES ERŐK: Az export emelkedés önmagában növeli a jövedelem növekedés okozta import vővülés pedig csökkenti a külker mérleg egyelegét.
Az export növekedésével (vagy az autonóm import) csökkenésével az álam közelebb kerülhet az alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósítá-sához a reáljövedelem bővült a kényszerű munkanélküliség csökkent és ezzel együtt a külker mérlet (tehát a folyó fizetésimérleg egyenlege is javult)
XI FEJEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS FENNTARTAHATÓ FEJLŐDÉS
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS: a reál bruttó hazai termék a GDP folyajatos emelkedését vagyis a megtermlelt javak és így a reáljövedelem folyamatos bűvülése.
REÁL GDP a GDP nagysága a javak mennyiségében kifejezve.
NÖVEKEDÉS RÁTA: (NÖVEKEDÉSI ÜTEM) az adott év reál GDP jének az előző évi reál GDPhez viszonyított százalékos változása
növekedési ütem=reál GDP változása/reál GDP=ΔY/Y
? Egy bizonyos növekedési ráta hány év alatt dupláza meg a megtermelt reáljövedelmet? ha 72-t osztjuk a növekedési ráta %-os értékével akkor megkapjuk hogy ezzel a növekedési rátával hozzávetőlegesen hány év alatt duplázódik meg a reáljövedelem nagysága. Pl.: 4%-os növekedési ütem akkor ez 72/4=18 év alatt duplázza meg a reáljövedelmet.
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS EREDHET (FORRÁSAI)
I., Ráfordítások növekedéséből így
(1) a termelésben foglalkoztatott munkamennyiség növekedéséből
pl.: ha növekszik a munkáslétszám vagy ugyanakkora létszém mellett nő a egy főre jutó munkaidő.
(2) a felhasznált tőkeállomány növekedésévől
-tőkejavak amelyekmaguk is az emberi munka gyümölcsei gépek épületek
-termelésben felhasznált természeeti erőforrások tőkeállomány bővül ha új banyákat nyitnak meg. vagy több földet művelnek meg.
II:,Technikai haladásból ill fejlődésből amely változatlan munkameny-nyiség és tőkeállomány mellett is lehetővé teszi a termelés bővülését.
TERMELÉSI FÜGGVÉNY: A megtermelhető outputmennyiséget mutatja meg adott technikai szinvonal mellett a felhasznált erőforrások függvényében.
A MUNKAMENNYISÉGNÖVEKEDÉSÉN ALAPULÓ GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS: az idők során nő anépesség így nő a termelésben részt vevők száma.. Változatlan tőkeállomány és technikai fejlettség mellett is bővül a termelés ha növeljük a munkamennyiséget, de egyre lassuló ütemben a termékmennyiség tehát egyre kisebb nagysággal emelkedik.
Így a munka termelékenysége a munka egységre jutó termékmennyiség egyre csökken.
MUNKAMENNYISÉG BŐVÜLÉSÉVEL PÁRHUZAMOSAN CSÖKKEN A TERMELÉKENYSÉG oka: a technikai haladás hiánya mellett az egy munkásra jutó tőkeállomány csökkenése ekkor az összlétszám emelkedésével párhuzamosan egy munkás egyre kevesebb munkáját segítő termelési eszközt tud felhaszálni.
A csökkenő termelékenység csökkenő életszinvonallal jár együtt. Mivel a termelés lassabb ütemben nő mint a munkamennyiség mivel csökken az egy főre jutó termékmennyiség. a csökkenő termékmennyiség következtében a reálbérek hosszú távon a létminimum szintjén stagnálnak.
HA a tőkefölhalmozás és a technikai haladás nélkül csak a munka-mennyiség bővülésén alapul a növekedés akkor ez a termelékenység csökkenésére vezet. Ezért a szegény országok gyors népességnövekedése hozzájárulhat a termelékenység és az életszinvonal alacsony szintéhez.
TŐKEFELHALMOZÁS ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS
munkaerő növekedése mellett a tőkeállomány is bővül vagyis tőkefelhalmozási is folyik.
TŐKE ÉS MUNKA NÖVEKEDÉSI ÜTEME:
(1) tőkeintenzív növekedés: a tőke gyorsabban nő a munkánál ekkor az egy főre eső tőkeállomány K/N arány nő
(2) munkamennyiség intenzív emelkedése: a tőke és a munka ugyanabban az ütemben nőnek így a egy főre jutó tőkeállomány változatlan marad.
TERMELÉKENYSÉG ALAKULÁSAK/N arány alakulásától függ.
Tőke munka termelés növekedési üteme közötti összefüggések:
A tőke és a munka nem egyenlő arányban járul hozzá a termeléshez.
REÁLJÖVEDELEM:=ÖSSZES BÉR+ÖSSZES PROFIT
Y=W+Π
Y összes reáljövedelem W az összes bér Π összes profit
ÖSSZES PROFIT megmutatja hogy a tőkeállomámy mennyivel járul hozzá a termeléshez vagyis a tőke hozzájárulása a termeléshez
BÉREK ÖSSZEGE a munka termeléséhez való hozzájárulását mutatja vagyis a munka hozzájárulása a termeléshez
PROFITHÁNYAD= Π/Y
BÉRHÁNYAD =W/Y
a PROFITHÁNYAD ÉS A BÉRHÁNYAD ÖSSZEGE =1
Π/Y+W/Y=1
Az empirikus kutatások arra utalnak hogy a fejlett országok gazdasági növekedése során a profithányad és a bérhányad figyelemreméltó állandóságot mutat.
Ha a növekedés a ráfordítások növekedésén alapszik akkor a növekedési ütem = a ráfordítások növekedési ütemének súluözott átlagával Tehát a tőkén és a munkán kívül egyéb növekedési tényezőktől eltekintve a gazdasági növekedés üteme a tőke és a munka növekedési ütemének a profithányaddal és a bérhányaddal súlyozott átlaga.
NÖVEKEDÉSI ÜTEM: (eltekintve az egyéb növekedési tényezőktől)
profithányad * tőke növekedési üteme+ bérhányad * munka növekedési üteme.
ΔY/Y= Π/Y*ΔK/K+W/Y*ΔN/N
A termelés növekedési üteme mint súlyözott átlagszám a tőke és a munka növekedési üteme közé esik.
PROFITRÁTA: Π/K
TÓKEINTENZIV NÖVEKEDÉS: A profitráta csökken mert a Π lassabban nő mint a K A profitráta csökkenésének az a következménye hogy a tőkeintenzív növekedési folyamat technikai haladás híján nem folyhat a végtelenségig.
PROFITRÁTA CSÖKKENÉSE MIATT LASSUL A tőke és a termelés növekedése.Hosszú távú egyensúlyban a technikai haladás híján a termelés és a tőke növekedését is a munka szabajameg
TECHNIKAI HALADÁS lényege az új termék előállítása vagy hatékonyabb új termelési folyamatok bevezetése már meglévő termékek esetében.
A technikai haladás üteme szemben a munka és a tőke növekedési ütemével nem mérhető közvetlenül.
TECHNIKAI HALADÁS ÜTEME= TÉNYLEGES NÖVEKEDÉI ÜTEM – A TŐKE ÉS A MUNKA GYARAPODÁSÁNAK BETUDHATÓ NÖVEKEDÉSI ÜTEM.
TH= ΔY/Y-(Π/Y*ΔK/K+W/Y*ΔN/N)
TECHNIKAI HALADÁS HATÁSA: a gazdaság növekedési ütemét többé már nem határozza meg a tőke ésa munka növekedése.
Hosszabb távon a tőke növekedési üteme alkalmazkodik a termelés növekedési rátjához.
TECHNIKA HALADÁS ESETÉN a tőke növekedées alkalmazkodik a termelés növekedéséhez.
hosszú távon olyan egyensúlyi állapotba jutunk amelyben a termelés és a töke növekedési üteme megegyezik és mindkettő meghaladja a munka növekedési rátáját. Ebben az egyensúlyi állapotban a munkamennyiség rátája valamint a technikai haladás üteme külső adottság
TŐKE NÖVEKEDÉSI ÜTEME nem külső adottság hanem éppen annyi lesz amelkkora a termelés növekdési rátája.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS olyan fejlődés amely kielégiti a jelen generációjának szükségleteit anélkül hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK CSOPORJAI
-megujuló erőforrások pl.: víz biomassza
-részbenmegujuló erőforrások pl.: talajtermelékenység
-nem megujuló erőforrások ásványkészletek
1., reál GDP értékeit megkapjuk ha a nominális GDP-t elosztjuk az árindexel HAMIS
a Reál GDP nem pénzben hanem jószágmennyiségben fejezi ki a bruttó hazai terméket. A GDP-T A JAVAK MENNYISÉGÉBEN FEJEZZÜK KI. A Reál GDP érétékét úgy kapjuk hogy a nominális GDP-t osztjuk az árszinvonallal amely a javak súlyozott átlagos ára. A reál GDP a megtermelt javak mennyisége amely az országban megtermelt jövede-lem.
REÁLGDP= nominál GDP/árszinvonallal
2., A fogyasztási határhajlandóság megmutatja a változatlan jövedelem mellett várható áremelkedés hatására bekövetkező fogyasztás növekedését HAMIS
FOGYASZTÁSI HATÁRHAJLANDÓSÁG: (c)= ΔC/ΔY Fogyasztási határhajlandóság (c) = fogyasztás változása/ jövedelem változása 0<1>
3., Az autonóm valamint a jövedelemfüggő adók kivetése lefelé tolja a fogyasztási függvényt IGAZ
AUTONÓM ADÓ KIVETÉSE: ha az állam autonóm adót vet ki akkor nincsen jövedelmfüggő adó vagy transzfer. Így a fogyasztási függvény-ben szereplő rendelkezésre álló jövedelem az autónóm adó nagyságával lesz kisebb mint az összjövedelem Yd=Y-Ta
ekkor a fogyasztási függvény : C=Ca+c(Y-Ta)=Ca+cY-cTa
Az autonóm adó kivetése tehát lefelé tolja a fogyasztási függvényt.
II., HA ÁLLANDÓ ADÓKULCSÚ JÖVEDELEMFÜGGŐ adót vet ki az állam de nincsen transzferkifizetés és autonóm adó:
Ekkor a rendelkezésre álló jövedelem a jövedelemfüggő adó (tY) összegével lesz kisebb mint az összjövedelem: Yd=Y-tY=(1-t)Y ekkor a
fogyasztási függvény: C=Ca+c(Y-tY)=Ca+c(1-t)Y
4., A beruházási kereslet ingadozását a kamatláb változása okozza. HAMIS
A beruházási kereslet ingadozását a kamatáb változásamés a profitvára-kozások okozzák
5., Az autonóm kiadások multiplikátora egyenlő a megtakarítási határhaj-landósággal. HAMIS
AUTONÓM KIADÁSOK MULTIPLIKÁTORA: értéke jövedelemfüggő adó híján 1/1-C
az autonóm kiadások multiplikátora (szorzója) megmutatja hogy az autonóm kiadások egységnyi változása mekkora jövedelemváltozást eredményez.
AUTONÓM KIADÁSOK MULTIPLIKÁTORA: értéke jövedelemfüggő adó esetén 1/[1-C(1-t)]
MEGTAKARíTÁSI HATÁRHAJLANDÓSÁG: megmutatja az egységnyi többletjövedelemre jutó megtakarítást. A többletmegtakarítás és a többletjövedelem hányadosa:
Megtakarítási határhajlandóság=megtakarítás változása/jövedelem változásával ΔS/ΔY
6., A jövedelemfüggő adók külön politikai döntés alapján mérséklik a multiplikátorok hatását IGAZ
JÖVEDELEMTŐL FÜGGŐ ADÓK mérséklik az összjövedelmi ingadozásokat A beruházások kisebb jövedelemingadozásokat idéznek elő jövedelemfüggő adók jenetlétében mint azok nélkül Stabilizáló hatása automatikus mivel külön politikai döntés nélkül önmagától fékezi a gazdaság visszaesését.
7., A pénz érékmérő funkciójához szükséges a pénz jelenléte is. HAMIS
. A pénz értékmérő funkciójának ellátásához nincs szükség a pénz fizikai jelenlétére elegendő a pénz eszmei jelenléte A pénz mint értékmérő a pénzárak segítségével a relatív árakat fejezi ki ezzel lehetővé teszi a döntések információigényének csökkenését, és az árak kifejezését különféle javakból álló árutömeg összesítését
8., A pénznek mint vagyontartási eszköznek egyetlen előnye a likviditás hátránya nincs HAMIS
A Pénznek mint vagyontartási eszköznek előnye és hátránya is van:
ELONYE: a pénztulajdonos vagyona likvid vagyis árura bármikor cserélhető, nincs árfolyam kockázat . HÁTRÁNYA: a pénztartás kamatjövedelem kieséssel jár együtt, és infláció esetén a pénztulajdonos vagyona csökken.
9., A szerkezeti munkanélküliség fő oka hogy az információ áramlás nem tökéletes. HAMIS
A szerkezeti munkanélküliségnek az az oka hogy a munkakereslet és a munkakínálat szakmai és földrajzi szerkezete nem fedi egymást. Az információáramlás tökéletlensége a munkapiacon a surlódásos munka-nélküliségre jellemző nem a szerkezeti munkanélküliségre.
10., Ha az inflációs ráta 10% akkor 20% -os nominálkamatláb mellett biztosítaható az inflációt ellensúlyozó reálkamat. IGAZ
? ? ? ? ?
1 A tőkeállományt bővítő beruházást bruttó beruházásnak nevezzük HAMIS
A tőkeállományt bővítő beruházás amelyet nettó beruházásnak nevezünk. A teljes beruházások összegét nevezzük Bruttó beruházásnak
2 A nominális GDP mutatja a javak mennyiségének változását. IGAZ
Nominális GDP a javak mennyiségének változását mutatja A nominális GDP változásai egyaránt mutatják a javak árának és mennyiségének változásait. Közgazdasági értelemben fontosabb hogy a. A nominális GDP az árak folytonos emelkedése miatt szintén folytonos emelkedést mutat
3., A fogyasztási függvényt a rendelkezésre álló reáljövedelem függvényé-ben csökkenő meredekségű görbével ábrázoljuk IGAZ
FOGYASZTÁSI FÜGGVÉNY: A tervezett reálfogyasztás alakulását mutatja meg a magánszektor számára rendelkezésre álló reáljövedelem függvényében, csökkenő meredekségű görbével ábrázoljuk. Fogyasztási függvény képlete:C=C(Yd) Itt C a
4., A transzferek hatására növekszik a fogyasztás és csökken a megtakarí-tás HAMIS
. A transzferek hatására növekszik a fogyasztás de a megtakarítás nem feltétlenül csökken!
5., A beruházási kiadások tartalmazzák az új tőkejavak megvételét ezenkívül a lakáscélú beruházásokat is. IGAZ
A Beruházási kiadásokon az új tőkejavak vásárlását és a készletfelhalmozódást értjük Az új tőkejavak két részre osztható: idetartoznak a vállalatok üzleti célú beruházásai és a lakáscélú beruházá-sok is amelyeken új lakóházak vagy lakások építésére fordított összegeket értünk.
6., A refrinanszirozási kamatláb felemelése csökkenti a hitelfelvételeket és a pénzmennyiséget. IGAZ
A jegybank megszabhatja a refrinanszirozási kamatlábat ha emeli akkor csökkentheti a hitelek felvételét és így a pénzmennyiséget is.
7., Ha a központi bank kölcsönei finanszirozzák a költségvetési hiányt akkor nem növekeszik a pénzmennyiség HAMIS
Ha a jegybanki hitel fedezi a költségvetési deficitet azaz a hiányt akkor emiatt bővül a pénzmennyiség.
8., Teljes foglalkoztatásnál kizárt a munkanélküliség HAMIS
A teljes foglalkoztatottság elnevezés arra utal hogy ekkor mindenki aki az adott reálbérért hajlandó munkát vállalni a kap is állást vagyis nincsen kényszerű munkanélküliség. Tehát olyan helyzet alakul ki amelyben a munkakereslet a munkakínálattal megegyezik. Tehát ekkor is van munkanélküliség csak az kizárólag önkéntes jellegű.
9 M2=M1+ a látra szóló betétállomány alkotja a szélesen értelmezett pénz fogalmát HAMIS
pénzmennyiséget különböztetnek meg.
SZŰKEBB ÉRTELEMBE VETT PÉNZ (M1): a kézpénz és a látra szóló betétek összege vagyis a magánszektor birtokában lévő kp +a magánszektor folyószámla betétei
TÁGABB ÉRTELEMBE VETT PÉNZ (M2) a szűkebb értelembe vett pénzt (M1) és a határidős betéteket is magában foglalja.
10 A leértékelés egyaránt ösztönzi az exportot és az inportot HAMIS
A reálárfolyam emelkedése azaz a hazai valuta reálleértékelődése ösztönzi az exportot viszont visszafogja az importot. A reálárfolyam csökkenése a hazai valuta reálfelértékelődése pedig ellentétes hatású
1 A GDP a tőkejavak amortizációja mellett számol a természeti javak amortizációjával is. HAMIS
A GDP csak a termelésben részt vevő tőkejavak pl.: gépek és berendezések használata közbeni értékcsökkenését amortizációját tartalmazza.
2 Az adóztatás és transzferkifizetés összhatása a rendelkezésre álló jövedelmet és így a fogyasztást is növeli HAMIS
Mivel az adóknak a transzfereken kívül fedezniük kell az egyéb állami kiadásokat nevezetesen a kormányzati vásárlásokat (vagy legalábbis azok nagy részét) ezért az adóztatás és transzferkifizetés összhatása a rendelkezésre álló jövedelmet és így a fogyasztást is csökkenti.
3., Expanziv (bővítő monetáris politika esetén a jegybank szűkíti a nominális pénzkínálatot, restriktiv ( szűkítő ) monetáris politika növeli a pénzmennyiséget. HAMIS
Mert az expanziv azaz bővítő monetáris politika esetén a jegyban bővíti és nem szűkíti a nominális pénzkínálatot a restriktiv (szűkítő) monetáris politika esetén pedig nem nő hanem csökkenti a pénz mennyiségét.
4 A technikai haladás az hogy a gazdaság növekedési ütemét a tőke növekedési üteme határozza meg HAMIS
Mivel többé már nem harározza meg a tőke és a munka növekedése
5 HA pl.: a többletjövedelem nagysága 100. és a fogyasztás 80-al növekszik akkor a fogyasztási határhajlandóság 1,25 HAMIS
mivel a fogyasztási határhajlandóság (c)= ΔC/ΔY azaz 80/100=0,8 tehát egységnyi jövedelem 80-% át költik fogyasztásra a Fogyasztási határhajlandóság értéke pedig 1-nél kisebb és nagyobb mint nulla!
6., Az import emelkedik ha az ország valutája reálisan leértékelődik. HAMIS Az import akkor emelkedik ha az ország valutája reálisan nem leértékelődik hanem felértékelődik.
7., Az árszinvonalat megkapjuk mint az egyes javak árainak súlyozott átlagát ahol a súlyokat a jószágok fontossága adja HAMIS
mivel az árszinvonal a különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga.
8., Yd=Y-T+TR IGAZ
A rendelkezésre álló jövedelem (disposable income) = a Y maga a GDP a T a befizetett adó azaz a Tax a TR pedig a kifizetett transzferek
9, A jegybank a kötelező tartalékráta szabályozásával tudja csak befolyásolni a pénzmennysiéget HAMIS
mivel amég a refinanszirozási hitelkeret és – kamatláb meghatározásával és a nyilt piaci műveletekkel is tudja befolyásolni a pénz mennyiségét
10 Az infláció árszinvonalemelkedést jelent IGAZ
Az infláció az árszinvonal folyamatos emeldedését jelenti vagyis az infláció a pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése.
7.1 feladat
aktiv népesség száma 4 Millió fő Foglalkoztatottak létszáma 3,6 Millió fő Üres álláshelyek száma: 250 ezer fő
Mekkora a munkanélküliségi ráta?
Mekkora a súrlódásos és szerkezeti okoknak betudható munkanélkülsiég és mekkora a keresle 
thiányos munkanélküliség?
Munkanélküli ráta: munkanélküliek/aktív népesség U=U/Na
400000/4000000=0,10 azaz 10% A munkanélküliségi ráta tehát 10%
Munkanélküliek száma: aktív dolgozók – foglalkoztatottak 4000000-3600000=400000 fő
Mivel az üres állaások száma 250000 fő ezért a súrlódásos és szerkezeti okoknál fogva munkanélküli 250000 fő a munkakereslet hiánya miatt munkanélküliek száma 400000-250000 =150000 fő
Makroökonómia alapkérdései:
Az egész gazdaság összteljesítményére vonatkoznak
I., össztermelés: Mi határozza meg egy ország össztermelés-ének összes jövedelmének nagyságát és növekedési ütemét? Miért csökken az össztermelés egy bizonyos időszakban és miért nő egy másikban?
II.,Munkanélküliség: mik a munkanélküliség okai és milyen tényezők határozzák meg a munkanélküliség nagyságát és változását Mi határozza meg egy országban a foglalkoztatottságot?
III., Infláció: Miért veszítenek az egyes országok pénzei az értékükből és mi okozza ezt a jelenséget? Káros-e az infláció? Egy ország inflációs rátáját milyen tényezők határozzák meg?
IV., Külső egyensúly alakulása vagyis milyen tényezők befolyásolják egy ország külkereskedelmi mérlegének az export és inport egyenlegének és fizetési mérlegének alakulását? Milyen tényezők alakítják a valutarárfolyamokat és a nemzetközi tőkeáramlást?
Makroökönómia Alapítója: John Maynard Keynes angol közgazdász aki elsőként javasolta a mikro és makroökonómia kettéválsztását. Fő műve 1936-ban jelent meg: A foglalkoztatás a kamat és a pénz általános elmélete –ebben a műben az 1929-33-as nagy világgazdasági válságra keresett választ.
Makroökonómia gazdaságpolitikai céljai:
I., Magas össztermelés vagyis az összes termelés és jövedelem magas szintje és hosszantartó gyors növekedése.
II, Alacsony munkanélküliség vagyis magas szintű foglalkoztatottság.
III., Stabil és alacsony szintű inflációs ráta biztosítása amelyet úgy lehet biztosítani hogy a javak és a termelési tényezők árainak többségét lehetőleg a szabadpiac határozza meg nem pedig az állami ár és bér ellenőrzés. Fontos hogy ne legyenek váratlan ingadozások az infláci ütemében
IV. Külső egyensúly a külgazdasági kapcsoatok egyensúlya ezen a Külker mérleg és a folyó fizetési mérleg egyensúlyát értjük idetartozik a valutaárfolyam stabilitása is.
Az állam makrogazdasági politikájának eszközei:
I., Fiskális politika (költésgvetési vagy pénzügyi politika): ami nem más mint az állami kiadások és bevételek szabályozása. A fiskális politikai az adókról és a kiadásokról szóló döntéseket a kormány a parlament önkormányzatok társadalombiztosítási alapok kezelői hozzák meg.
II., Monetáris politika (Pénzpolitika) a hazai pénzmennyiség és a kamatláb szabályozása. Felelőse a jegybank MNB
III., Külgazdasági politika: kereskedelempolitika pl.: vámok kivetése vagy export támogatása. Valutaárfolyampolitika amelynek keretében a központi bank a hazai valuta értékét befolyásoló intézkedéseket hoz.
IV., Jövedelempolitika: Árak és a bérek szabályozása
Gazdasági szektorok:
Gazdasági szektor fogalma: azonos funkciókat (gazdasági szerepet) ellátó szereplők összessége Főbb gazdasági szektorok: háztartások, vállalatok, állam és a külföld. A háztartásokat és a vállaltokat összefogla-ló néven magánszektoroknak nevezik.
I., Háztartások: a gazdaság végső fogyasztói a fogyasztási javak és szolgáltatások fő vásárlói. A fogyasztáshoz szükséges jövedelemhez a termelési tényezők( munka és tőkeszolgáltatások) eladásával jutnak
II., Vállalatok: elsődleges funkciója termékek és szolgáltatások előállítása profitszerzés céljából, ennek érdekében teremélési tényezőket vásárolnak a háztartásoktól és ellenszolgáltatásként jövedelmet fizetnek nekik.
III., Állami szektor az államháztartás intézményeit központi költségvetést a települési önkormányzatokat a társadalombiztosítási alapokat foglalja magában.
IV., Külföld olyan nem belföldi gazdasági szereplő amely gazdasági kapcsolatban áll valamely belföldi gazdasági szereplővel
Makroökonómia piacai: Áru munka és pénzpiac
A makroökonómia olyan piacokkal foglalkozik amelyeket az egyes részpiacok összesítésével nyerjük.
I., Árupiac egy gazdaság összes végső felhasználására kerülő piaca, amely két nagy részpiacot a fogyasztási javak és beruházási javak piacát egyesíti. Az árupiacon az eladók: vállalatok és külföld, a vevők: háztartások állam vállalatok külföld. Fogyasztási javak vásárlói: háztartások. Beruházási javak vásárlói: vállalatok. Az állam és a külföld egyaránt vásárolhat fogyasztási és beruházási célokat szolgáló javakat.
Árupiacon: a külkereskedelem, a termékek és szolgáltatások exportjának és importjának hatásait vizsgálják
II:, Munkapiac ahol a gazdaság összes munkakínálata és összes munkakereslete megjelenik. Munkapiacon eladók: háztartások a Vásárlók a vállalatok és az állam Munkapiacon: a nemzetközi munkaerővándorlás a migráció hatásait vizsgálják.
III., Pénzpiac A pénzügyi vagyon (pénz kötvények részvények) tulajdonosai lépnek fel kereslettel. Így a pénzpiac a pénz kötvény és részvény kínálat és kereslet kölcsönhatásával jellemezhető.
Pénzpiacon: a nemzetközi tőkeráramlás hatásait vizsgálják.
II FEJEZET GAZDASÁGI TEV MÉRÉSE
GDP
Gross Domestic Product Bruttó hazai termék
egy ország gazdasági tevékenység szintjének mérésére alkalmas egy ország területén egy év alatt megtermelt termékek és szolgáltatások (összefoglalóan javak) értékét mutatja meg és értéke egyenlő az egy év alatt megtermelt jövedelemmel. Tartalmazza az amortizációt is ezért bruttó!. A GDP csak a termelésben részt vevő tőkejavak pl.: gépek berendezések használata közbeni érékcsökkenést amortizációt tartalmazza a természeti javak amortizációját NEM tartalmazza.
GDP 3 féleképpen mérhető –azaz 3 módon számolható: hozzáadott értékek összege, mint a gazdaságban keletkezett tényezőjövedelmek összege továbbá mint kiadások összege.
I., Hozzáadott értékek összege:
A hozzáadott érték a megtermelt javak értékének és a termelő fogyasztás értékének különbsége, amely az egyes termelési folyamatokban termelődő tényezőjövedelmet mutatja. (Hozzáadott érték= összes termelés azaz a megtermelt javak – termelő fogyasztás) A termelő fogyasztás a termelés során felhasznált javak /nyers-segéd anyagok energiahordozók félkész termékek alapanyagok alkatrészek / értékét jelenti.
GDP a bruttó hazai termék= összes termelési érték-termelésben felhasznált javak értéke azaz a termelő fogyasztá így a GDP=az egyes ágazatokban keletkező hozzáadott értékek összegével:
GDP=Σ hozzáadott érték
II., GDP mint a gazdaságban keletkezett munka és tőkejövedelem összege.
A GDP a termelés értéke mellett a megtermelt jövedelmet is mutatja. Mivel a GDP=Σ hozzáadott értékkel és a hozzáadott érték az egyes termelési folyamatokban termelődő tényezőjövedelmet is mutatja amely a termelési tényezők tulajdonosai között oszlik meg mint munkabér, kamat, bérleti díj, vállalkozói profit ezért a GDP mint a gazdaságban keletkezett tényezőjövedelmek összegeként is kiszámítható. Tényezőjö-vedelmek két csoportja: I., Munkajövedelem (elvégzett munka ellenértéke) II., Tőkejövedelem különféle jövedelmek kamatok, részvényesek osztaléka, bérleti díjak, nem osztott profit.
GNI BRUTTÓ NEMZETI JÖVEDELEM: GNI Gross national income
Megmutatja a hazai gazdasági szereplőkhöz jutó jövedelmek összegét.
( hazai gazdasági szereplők: vállalatok háztartások állam)
GDPhez hozzáadjuk a külföldről beáramló tényezőjövedelmeket
és levonjuk a külföldre kiáramló tényezőjövedelmeket Tehát
GNI=GDP
+ belföldre beáramló tényezőjövedelmek
- külföldre kiáramló tényezőjövedelmek
II., GDP mint a kiadások értéke azaz összege
GDP=C+I+G+X-IM GDP jele Y azaz Y=C+I+G+X-IM
C fogyasztás,I beruházások ,G kormányzati vásárlások, X export
-IM import
felhasználási oldala:Y=C+S+(T-TR)
itt a C a fogyasztási kiadások, S megtakarítás (T-TR) pedig a nettó adóbefizetés.
KIADÁSOK:
a) fogyasztás: a háztartások által elköltött jövedelmek
-tartós fogyasztási cikkek (hűtő, TV, autó vásárlás)
-nem tartós fogyasztási cikkek (élelmiszer ruhavásálás)
-szolgáltatásokra (hajvágás cipész varrónő)
b) beruházások
A BERUHÁZÁSI KIADÁSOK TARTALMAZZÁK AZ ÚJ TŐKEJAVAK MEGVÉTELÉT ÉS A LAKÁSCÉLÚ BERUHÁ-ZÁST IS
-új tőkejavak vásárlása:
*üzleti célú , termelési célú új tőkejavak vásárlása új gépek berendezések épületek vásárása amelyet termelési céllal vettek meg
*lakáscélú beruházások új lakóháíak vásárlása vagy új lakások építésére fordított összeg
-készletfelhalmozódás amely a vállalatok raktárkészlet változását jelenti nyersanyagok félkésztermékek vásárlása.
Ha a készletváltozásokat is beruházási kiadásoknak tekintjük akkor az összes kiadás = összes termelés
A tejles beruházások összegét Bruttó beruházásnak nevezzük.
A bruttó beruházás két részre oszlik : bővítő és pótló beruházás
bővítő beruházás az a tőkeállományt bővítő beruházás amelyet nettó beruházásnak nevezünk.
pótló beruházás egyenlő az amortizációval azaz a tőkeállomány elhasználódásával.
Bővítő azaz nettó beruházás = bruttó beruházás – pótló beruházás azaz az amortizáció
c) kormányzati vásárlások
ezek a különböző állami szerveknek temékekre és szolgáltatásokra irányuló igénybevételére és megvételére irányuló kiadásai. pl.: bérek fizetése új autók számítógépek vásárlása KIVÉTEL: új épületek vásárlása mivel ez beruházásnak számít.
Kormányzatik vásárlás olyan kormányzati kiadás amelyhez közvetlen ellenszolgáltatás bizonyos javak elllnekező irányú áramlása kapcsolódik amikor az állam is kap valamilyen árut (munkát autót számítógépet) a pénzéért. Ha az állam transzferként közvetlen ellenszolgáltatás nélkül fizet ki bizonyos összegeket akkor az állami kiadás de nem állami vásárlás. pl.: a nyugdíj, munkanélküli segély, jóléti juttatások vállalatok támogatása államadósság után fizetett kamat. A kifizetett transzferek kormányzati kiadások de nem kormányzati vásárlások.
d) export és import különbsége
A külker mérleg egyenlegét mutatja meg. A külföldiek hazai javakra irányuló kiadásai az export a hazai GDP be beletartozik viszont az Import a hazaiak külföldi javakra irányuló kiadásai nem ezért az importot ki kell vonni a fogyasztás a beruházás a kormányzati vásárlás és az export összegéből.
NDP nettó hazai termék (net domestic prdouct)
NDP=GDP-amortizáció
vagyis a GDP-ből az elhasználódott tőkejavak értékcsökkenését levonva kapjuk meg a nettó nemzeti terméket az NDP-t!
NDP=C+Inet+G+X-IM
vagyis a fogyasztás a Inet nettó beruházás kormányzati vásárlás és az export összege-Import
NNI nettó nemzeti jövedelem (net national income)
a bruttó nemzeti jövedelemből származtatható a kiáramló tényezőjö-vedelmek levonásával és a beáramló tényezőjövedelmek hozzáadásával.
NNI=NDP-export+import
2.3 SZÁMBAVÉTEL KÉRDÉSEI:
A háztartások által termelt termékek (kiskertben termelt zöldség ) beszámítanak a GDP-be de a szolgáltatások nem pl.: (otthoni ebédfőzés NEM) KIVÉTEL amikor a lakástulaj a saját lakásában lakik ezt úgy tekintjük mintha saját magától bérelné a lakást és ezt piaci bérleti díjakon számítjuk a GDP-be.
Tehát a GDP számításakor figyelembe vesszük a háztartásokban előállított termékeket de a lakásszolgáltatások kivételével nem vesszük figyelembe a háztartási szolgáltatásokat.
A GDP számításánál figyelembe kell(ene) venni az illegális azaz tiltott tevékenységet pl.: termelésnek számít a kábítószer előállítása is, a legális de rejtett tevékenységeket valamint az informális nem vállalati keretek között folytatott tevékenységeket is. Ezekre becsléseket kell kidolgozni.
Az egyes javak értékének számítása:
-Az olyan javak amelyek nem kerülnek piaci cserére így nincsen piaci áruk azokat a javakat elsősorban saját piaci árukon vagy egy hasonló jószág piaci árán értékeljük. pl.: a saját fogyasztásra termelt zöldség a zöldségpiaci árak segítségével.
-Az olyan nem piaci javakat amelyeknek nincsen piacra kerülő megfelelők azokat költségáron kell értékelni. azaz a termelésükhöz felhasznált ráfordítások értékével határozzuk meg. A költségáron értékelt javaknál profitot azaz tőkejövedelmet nem számítunk fel.
NOMINÁLIS GDP
az adott időszak árain számított pénzben kifejezett GDP amely egy folyóáras mutató . A nominális GDP változásai egyaránt mutatják a javak árának és mennyiségének változásait. Közgazdasági értelemben fontosabb hogy a Nominális GDP a javak mennyiségének változását mutatja.A nominális GDP az árak folytonos emelkedése miatt szintén folytonos emelkedést mutat. Nominális GDP az árak és mennyiségek szorzatának összege.
x jószág y jószág z jószág
p ár Ft 10 Ft 5 Ft 8Ft
Q mennyiség 22,5kg 30kg 15,62 kg
ár menny Q*p 10*22,5=225Ft 5*30=150Ft 8*15,62=125Ft
az egyes javak részaránya nominális GDP-ben 225/500=0,45
azaz 45% 150/500=0,30 azaz 30% 125/500=0,25 azaz 25%
Nominális GDP= ár*mennyiség Q*P összege : 225+150+125=500 Ft
árszinvonal: 0,45*10Ft+0,3*5Ft+0,25*8Ft=8Ft
Reál GDP=nominálisGDP/árszinvonal: 500Ft/8Ft=62,5
A jószágmennyiségben kivejezett GDP nagysága tehát 62,5 egység ún összetett jószág.
REÁL GDP
egy összetett jószág mennyiségében kifejezett GDP vagyis a REÁL GDP-n a javak mennyiségében kifejezett GDP-t értjük. Tehát a Reál GDP nem pénzben hanem jószágmennyiségben fejezi ki a bruttó hazai terméket. A GDP-T A JAVAK MENNYISÉGÉBEN FEJEZZÜK KI. A Reál GDP érétékét úgy kapjuk hogy a nominális GDP-t osztjuk az árszinvonallal amely a javak súlyozott átlagos ára. A reál GDP a megtermelt javak mennyisége amely az országban megtermelt jövedelem.
REÁLGDP= nominál GDP/árszinvonallal
árszinvonal: a különböző termékek és szolgáltatások árainak súlyozott átlaga
A reál GDP-t egy összetett jószág egységeiben mérjük Az összetett jószág egy jószágkosár amlyben az egyes javak részarányát a nominális GDP beli részarányuk adja meg.
VÁLTOZATLAN ÁRAS GDP
Régebbi idoszak áraival mért GDP Egy bizonyos időszakban megtermlet javak értékét mutatja egy régebbi időszak árain kiszámítva tehát egy régebbi időszak –ún bázisidőszak árain számított pénzben kifejezett GDP amelyet a deflátor árindexel való osztással nyerünk.
Változatlan áras GDP= folyóáras GDP/árindex
Változatlan áras GDP=nominális GDP/GDP deflátor
GDP deflátornak nevezzük a változatlan áras GDP kiszámítására alkalmazott árindexet amely a GDP be beszámító javak árindexe.
árindex: egy árukosár tárgyidőszaki és bázisidőszaki árösszegének hányadosa!
x jószág ára y jószág ára z jószág ára árösszeg
bázisidőszak 8 Ft 10 Ft 4 Ft 40Ft
tárgyidőszak 10 Ft 11 Ft 5 Ft 47 Ft
A vizsgált árukosár 1x-ből 2y-ból 3z jószágból áll.
bázisidőszak: 1*8+2*10+3*4=40 ez a bázisidőszaki árösszeg
tárgyidőszak 1*10+2*11+3*5=47 ez a tárgyidőszaki árösszeg
ÁRINDEX:= tárgyidőszaki árösszeg/ bázisidőszaki árösszeg 47/40=1,175 Tehát a vizsgált árukosár árai átlagosan 17,5%-al növekedtek a bázisidőszakhoz képest.
2.5 MEGTAKARíTÁS ÉS BERUHÁZÁS
A GDP a hazai gazdasági szereplők a vállalatok háztartások és az állam jövedelmét mutatja. A magánszektor jövedelme: nem más mint RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM az a rendelkezésre álló jövedelem amely az adókkal csökkentett és a transzferekkel növelt összjövedelem (GDP) Ezt a jövedelemet a magánszektor fogyasztásra és megtakarításra használhatja fel. MEGTAKARÍTÁSON a javak vásárlására el nem költött jövedelmet értjük vagyis olyan jövedelemrész amelyet nem költenek el fogyasztásra.
TRANSZFEREK: jele TR az állam által fizetett olyan jövedelem amelyekhez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás különböző jóléti juttatások pl.: munkanélküli segély, családi pótlék államadósság után kifizetett kamatok. A transzferek hatására növekszik a fogyasztás de a megtakarítás nem feltétlenül csökken!
ADÓ minden olyan jogi kényszerrel behajtott jövedelem amelyet az államnak kell befizetni és nem kapcsolódik hozzá ellenszolgáltatás. vagyis az államkasszába beáramló befizetések pl.: vámok illetékek és tb hozzájárulások is. (a) Autonóm és (b) jövedelemtől függő adót különböztetünk meg.
AUTONÓM ÉS A JÖVEDELEMFÜGGŐ ADÓ KIVETÉSE LEFELÉ TOLJA A FOGYASZTÁSI FÜGGVÉNYT
-(a) autonóm adó az összjövedelemtől független ilyen a vagyonadó, földadó, gépjámú súlyadója. Az autonóm adó tehát rögzített nagyság így nem változik a jövedelem változásával.
-(b) A jövedelemtől függő adó viszont változik az összjövedelem változásával. Személyi jövedelemadó vállalati nyereségadó vagy ÁFA
Az ADÓ és a TRANSZFEREK a GDP-be nem tartoznak bele mivel jövedelem keletkezést nem jelentenek.
Jövedelemfüggő adók külön politikai döntések alapján mérséklik a multiplikátorok hatását.
ADÓZTATÁS ÉS A TRANSZFERKIFIZETÉS ÖSSZHATÁSA: a rendelkezésre álló jövedelmet csökkenti így a magánmegtakarítás nagyságát is és a fogyasztást is CSÖKKENTI.
RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ JÖVEDELEM:
az adókkal csökkentett és a transzferekkel növelt jövedelem. jele Yd (disposable income) amelyet tehát úgy kapunk hogy a GDP-hez hozzáadjuk az állam által fizetett transzfereket és levonjuk az államnak befizetett adókat. Meghatározza a fogyasztási keresletet is!
Yd=Y-T+TR
Yd rendelkezésre álló jövedelem Y GDP, T befizetett adó Tax, TR kifizetett transzferek
Yd=C+S
Yd rendelkezésre álló jövedelem,C fogyasztási kiadások S megtakarí-tások (Saving)
Innen a GDP=C+S+(T-TR) ahol a T-TR a nettó adóbefizetés
A GDP a kiadások oldáláról = A GDP felhasználási oldala
C+I+G+X-IM =C+S+(T-TR)
innen a beruházás az I
I=S+(T-TR-G)+(IM-X)
I=SM +SÁ + SK
SM magánmegtakarítás SÁ állami megtakrítás SK külföldi megtakarítás
Azaz a tényleges beruházások mindig egyenlőek a gazdasági szereplők tényleges megtakarításainak összegével
A szándékolt beruházások és a szándékolt megtakarítások viszont eltérhetnek egymástól.
2.6 Kísérletek a gazdasági jólét mérésére:
A GDP a termelés és a jövedelem alapvető mutatója de mégsem tekinthető a gazdasági jólét mérésére szolgáló mutatónak. Önmagában a megtermelt és a hazai gazdasági szereplőkhöz áramló jövedelem változása alapján nem lehet megítélni az ország gazdasági jólétének változását. A gazdasági jólét változását mérni kívánó mutató a HDI amely az emberi fejlődés indexe (Human Development Index) amelyet az ENSZ munkacsoportja dolgozott ki az emberi jólét jellemzésére. Előnye: meglévő adatokból számolható és kicsi az adatigényessége. Ez az egyetlen mutató amelyet a világ minden osszágára kiszámítottak. A HDI figyelemebe veszi a születéskor várható átlagos élettartamot, a népesség átlagos iskolázottsági szintjét, az egy főre jutó nemzeti jövedelmet. HDI hiányossága hogy még közvetve sem tükrözi a természeti környezet állapotát.
ISEW és a GPI mutatók kézelfoghatóan megmutatják hogy a GDP nek milyen hiányosságai vannak a jólét mérése területén. ezek a gazdasági jólét változásainak komplex mutatói. Ezek a jólétet az összes fenntartható fogyasztásból eredeztetik, amelyet korrigálnak a környezeti és a társadalmi károk költségeivel valamit a jövedelemelosztás alakulásának alapján.
DEFENZIV KÖLTSÉGEK károkat mérséklő vagy elhárító kiadások
-defenziv környezeti ktsgek: mg-i talajpusztítás ktsgei, légszennyezettség ktsgei, víz és zajszennyezés ktsgei
-defenziv társadalmi ktsgek: ingadozási ktsg, autobalesetek ktsgei, urbanizációs ktsgek, reklámköltségek egy része
-defenziv egészségügyi ktsgek az összes egészségügyi ktsg 50%-a
III FEJEZET KIADÁSOK ELEMEI:
Reáljövedelem: a megtermelt javak amelynek nagyságát a kereslet határozza meg. Feltételezzük a kihasználatlan erőforrásokat így a növekvő kereslet kielégítése nem ütközik a kínálat korlátaiba, vagyis a gazdaság az adott árszinvonalon bármekkora keresletet ki tud elégíteni A kínálat az árszinvonal növekedése nélkül képes alkalmazkodni a kereslethez így az adott P0 árszinvonal mellett az összkereslet nagysága határozza meg a megtermelt reáljövedelem nagyságát. A termelést meghatározó összkereslet a gazdasági szereplők tervezett kiadásainak összege: a fogyasztási C a beruházási I a kormányzati kereslet G valamint a nettó külföldi kereslet export –import kereslet össege:
TERVEZETT KIADÁSOK ÖSSZEGE
E=C+I+G+(X-IM) KIADÁSOK ÖSSZEGE
EGYENSÚLYI JÖVEDELEM: A kiadások egyensúlyi szintje.
Zárt gazdaság modelje olyan modell amely eltekint a külföldel való összes kapcsolattól így nincs se export se import. Így a kiadások elelmei: a fogyasztási beruházási és a kormányzati kereslet:
E=C+I+G
3.1 fogyasztási kereslet és megtakarítás
Fogyasztási kereslet: a háztartások tervezett fogyasztási kiadásait foglalja magában. (fogyasztási kiadások: tartós,- nemtartós termékek és szolgáltatásokra fordított kiadások) a rendelkezésre álló jövedelem határozza meg.
FOGYASZTÁSI FÜGGVÉNY: A tervezett reálfogyasztás alakulását mutatja meg a magánszektor számára rendelkezésre
álló reáljövedelem függvényében, csökkenő meredekségű görbével ábrázoljuk. Fogyasztási függvény képlete:C=C(Yd) Itt C a reálfo-gyasztási kereslet Yd magánszektor rendelkezésre álló jövedelme
amely az adókkal csökkentett és a transzferekkel növelt jövedelem.
Ha eltekintünk az adók és transzferek hatásától akkor a rendelkezésre álló jövedelem egyenlő a megtermelt jövedelemmel C=C(Y) itt Y a megtermelt és a fogyasztókhoz áramló jövedelem.
JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA:
-ha növekszik a jövedelem akkor növekszik a fogyasztás is.
-ugyanakkor a fogyasztás növedekése kisebb mint a jövedelem növekedése.
Tehát ha nő a rendelkezésre álló jövedelem akkor nő a fogyasztás is de a jövedelemnél kisebb mértékben.
FOGYASZTÁSI HATÁRHAJLANDÓSÁG: (c)= ΔC/ΔY Fogyasz-tási határhajlandóság (c) = fogyasztás változása/ jövedelem változása 0
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése