8, Az árupiac elemzése az IS görbe, a monetáris szféra elemzése az LM görbe segítségével. Az aggregált kereslet elemzése az IS-LM görbék segítségével.

Az árupiac elemzése az IS-görbe segítségével

Az IS-görbe az aggregált reálkibocsátás (Y) és a piaci kamatláb (i) szintje között egy sajátos kapcsolatot fejez ki, amelynek létrejötte esetén a tervezett beruházási kereslet (I) megegyezik a szándékolt megtakarításokkal (S).
Vagyis az IS-görbe a beruházási javak piacának egyensúlyi állapotait jeleníti meg a jövedelem-kamatláb térben.

Az árupiacon akkor van egyensúly, ha az aggregált kínálat megegyezik az aggregált kereslettel: YS = C(Y) + S(Y)
Ahol: YS: az aggregált jövedelem
C(Y) a fogyasztás szándékolt nagysága a jövedelem fv-ében
S(Y) a megtakarítás szándékolt nagysága a jövedelem fv-e

Az aggregált keresletet viszont a tervezett fogyasztási kiadás ill a tervezett beruházások összege: YD = C(Y) + I(i,)
Ahol: YD: az aggregált kereslet
C(Y) a fogyasztás céljából vásárolni tervezett árumennyiség
I(i,) a tervezett beruházás nagysága

Az IS görbe az aggregált kereslet és a piaci kamatláb szintje közötti kapcsolatot fejezi ki, amennyiben az aggregált kereslet szintje megegyezik az aggregált jövedelem szintjével. Ezek alapján az IS görbét úgy kell megszerkeszteni, hogy megfeleljen a következő feltételeknek: C(Y) + I(i,) = YD = YS = C(Y) + S(Y)

Az IS-GÖRBE:


Az ábrából úgy tűnik, hogy az IS-görbe negatív hajlású. Ez az ábra alapján is bizonyított, hisz azt fv-ek alapján szerkesztettük.
Ugyanerre az eredményre jutunk matematikai levezetéssel is.

Az ábra A és D részét összehasonlítjuk, akkor azt is sejthetjük, hogy az IS görbe a közös kamattengelyre nézve meredekebb, mint a beruházási görbe.
Ez az összefüggés igaz mert nem más mint a keynesi-muntiplikátor-hatás.

Az IS-görbe meredeksége tehát nagyobb, mint a beruházási görbe mereeksége. A beruházási görbe meredeksége dI/di, a beruházási határráta, ami azt mutatja meg,
hogy egységnyi kamatláb növekedés mekkora beruházás-csökkenést okoz.

Az IS-görbe eltolódik:
• A kormányzat (G) kiadása és annak változása
• A beszedett (T) adó és annak megváltozása
• Az (I0) autonóm beruházás megváltozása
• A (C0) autonóm beruházás megváltozása következtében







A G változásának hatása A T változásának hatása



























A pénzpiac elemzése az LM-görbe segítségével

A pénzpiac egyensúlyát az úgynevezett LM-görbe segítségével határozhatjuk meg.
Az IS görbéhez hasonlóan az LM-görbe is a kamatláb és a jövedelem közötti kapcsolatot fejezi ki. Pontosabban: a kamatláb és a jövedelem azon kombinációit tartalmazza, amelyeknél a pénzkereslet és a pénzkínálat egyensúlyban van.

Az LM görbe megszerkesztésénél az előző részben meghatározott pénzpiaci egyensúlyból indulunk ki:
M = M1(Y) + L2(i)
ahol:
M a pénz jegybanki kínálata
M1 a jövedelemtől (Y) függő pénztartás
L2 a kamatlábtól (i) függő pénzkereslet





Az Ábra D részében látható, hogy az LM pozitív hajlású, jobbra felfelé hajló.
Az LM görbe a likviditási csapdánál az i0 kamatszintnél kezdődik.

Az LM görbe elmozdulását 3 tényező okozhatja:
• A kibocsátott pénzmennyiség (pénzkínálat – M) változása
• A spekulációs pénzkereslet megváltozása az inflációs ráta (P) változása miatt
• A tranzakciós pénzkereslet megváltozása az árszínvonal (P) változása miatt







Az M változásának hatása Az P változásának hatása
























Az P változásának a hatása








































Az áru-és pénzpiac szimultán egyensúlya

Ezt a kérdést úgy tárgyaljuk, hogy közben feltételezzük az árszínvonal nem változik. Ezt azért kell megtennünk, mert elösszőr csak az aggregált keresletet vizsgáljuk és nem az aggregált kereslet és az aggregált kínálat egyensúlyát.

Az IS és az LM görbék külön-külön csak a reál (árupiaci) és a monetáris (pénzpiaci) szféra egyensúlyi pontjait tartalmazzák. A 2 szféra egyidejű, szimultán egyensúlyát a 2 görbe metszéspontja határozza meg.




A 2 görbe a koordinátarendszer pozitív negyedét 4 részre osztja:
a, Az A részben található ponthalmazok koordinátái mindkét piacon túlkínálatot mutatnak.
b, A B rész bármely pontjában a kamatláb és aggregált jövedelem realizálódása az árupiacon túlkínálatot, a pénzpiacot túlkeresletet jelentene.
c, A C részben elhelyezkedő pontok koordinátái esetén az aggregált jövedelem és a kamatláb szintje mindkét piactípuson túlkeresletet jelent.
d, A D részben elhelyezkedő kamatláb-jövedelem párok esetén az árupiacon túlkereslet, a pénzpiacon túlkínálat fejeződik ki.

Amennyiben mindkét görbén rajta van a pont (ez a metszéspont), akkor mindkét piac állapota egyensúlyi. A szimultán egyensúly azonban minőségileg különbözik a részpiaci egyensúlyoktól.

Az IS és LM görbék segítségével történő elemzés hatékony, működő piacok feltételezésén alapul, amelyek egyensúlyra törekszenek.

A részpiaci, de nem szimultán egyensúlyi állapotok az ún. instabil egyensúly kategóriájába tartoznak, mivel a makrogazdaság igen könnyen kimozdítható ezekből az állapotokból, s ha kimozdult, nem fog ide visszatérni.

Ezzel szemben a szimultán egyensúlyi állapota stabil, mert a makrogazdaság nem könnyen mozdítható ki belőle, de ha mégis kimozdul előbb vagy utóbb visszatér ebbe az állapotba.


Az aggregált keresleti fv az IS-LM elemzés alapján
Amennyiben a szimultán egyensúly stabil egyensúlyi állapot, akkor az IS és LM görbék alkalmassak az agregált kereslet meghatározására.

Az ábrán megmutatjuk, hogy a P árszínvonal-változás elmozdítja az LM-görbét, miközben nem érinti az IS görbét. Így elmozdul a szimultán egyensúly pontja is. Ha a gazdaság az árszínt-változás előtt e stabil eyensúlyban volt, akkor kis mértékű árszínvonal-változásból következő kis mértékű eltolódása a szimultán egyensúly pontjának (folytonosság!) nem fogja kibillenteni a gazdaságot egyensúlyi helyzetéből, pontosabban a gazdaság nagy valószínűséggel átmegy az új stabil egyensúly pontban.
Így minden (P) árszínvonalhoz hozzárendelhető 1 (Stabil) egyensúlyi jövedelem YD(P)