MONETÁRIS POLITIKA – a pénznek a gazdaságra gyakorolt hatását próbálja megfelelő célok elérésére eredményesen kihasználni.
A központi bank a bankrendszeren keresztül a pénzmennyiségének és a kamatlábnak a szabályozásával szándékozik befolyásolni az aggregált keresletet, hogy eredményként stabil növekedési ütemet, stabil árakat, magas foglalkoztatottságot, egyensúlyban lévő fizetési mérleget érjen el.
I. A PÉNZPIAC
• Az intézményesült kihelyezési és forrásszervezési lehetőségek összessége.
• Közvetíti a megtakarításokat a felhasználókhoz.
• Keretei között különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát.
PÉNZPIAC TERJEDELME SZERINT
• szűkebb pénzpiac
• pénztőkepiac (értékpapír- és belföldi hitelpiac).
• Devizapiac különböző országok pénzének cseréje történik.
A különböző pénzek egyensúlyi ára az egyensúlyi árfolyam
1. Pénzpiac
• rövid lejáratú ügyleteket bonyolítja, a rövidlejáratú pénz- és hiteleszközök adás-vételének a helye.
• rövid fizetési (likviditási) gondok megoldásában segít.
• kereskedelmi vagy kincstári váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét és bankhitel.
2. Pénztőkepiac
• hosszabb lejáratú ügyletek
• a háztartások a tartós fogyasztási cikkek vásárlására a hiteleket itt veszik fel, a megtakarításokat itt helyezik el.
• hosszú lejáratú bankhitelek és az értékpapírok.
PÉNZPIAC MÁS CSOPORTOSÍTÁSBAN
1. elsődleges piac
• a pénzeszközök kibocsátása történik.
• itt válik a megtakarítás tőkévé.
• a hitelek és a forgalomba hozott értékpapírok növelik az állam, a vállalat, a háztartás tartozását és a vállalatok tőkéjét.
• itt határozódik meg a pénzkínálat.
2. másodlagos piac
• a más korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazását végzi.
• nem változik a forgalomban lévő tartozások és tőkék nagysága, itt a meglévő pénzügyi eszközök cseréje bonyolódik.
• a pénzügyi rendszer zavartalan működésének feltétele.
• lehetővé teszik a befektetések, likviddé válását.
• lehetővé teszi a rövidlejáratú megtakarítások hosszú lejáratú vállalati befektetésekké, és az állam deficitjének finanszírozási forrásává válnak.
• a másodlagos piac kiterjedt működése feltétele az aktív elsődleges piacnak.
A MONETÁRIS IRÁNYÍTÁS FELTÉTELE a modern bankrendszer szereplőinek tevékenysége.
KÖZPONTI BANK a bankrendszeren keresztül a pénz mennyiségének a szabályozását végzi.
KERESKEDELMI BANK a betétgyűjtést és hitelkihelyezést, valamint a számlavezetést végzik a gazdaság alanyai számára, ezzel képesek a pénzteremtésre.
NEM BANKSZERŰ PÉNZINTÉZETEK nem képesek pénzteremtésre, mivel nem végeznek számlavezetési tevékenységet.
A KÖZPONTI BANK DIREKT (NEM PIACI) SZABÁLYZÁSI ESZKÖZEI:
• betéti és a hitelkamat konkrét nagyságának meghatározása.
• Hitelek teljes összegének meghatározása, hitelkontingens előírása.
II. REFINANSZÍROZÁSI HITELEK
• A kereskedelmi bankok által kihelyezett hitelek forrásának a központi bank által biztosított hitel szolgál a kereskedelmi bankok olyan pótlólagos hitelhez/forráshoz jutnak, amellyel hitelnyújtási lehetőségeik nőnek.
• Ha a refinanszírozási hitelkeresletet csökkenti a központi bank, úgy a bankok forrása csökken.
• Refinanszírozási kamat-sávok alkalmazása, rögzített kamatlábú refinanszírozási keretek normatív szétosztása, refinanszírozási keretek árverése stb.
• A jegybank a refinanszírozási piac monopoleladója.
• A hitel árával is szabályoz refinanszírozási kamatláb változásán keresztül hoz a pénzintézetek hitelkamatainak nagyságára.
III. VÁLTÓ DISZKONTÁLÁSA ÉS REDISZKONTÁLÁSA
• Ahol elterjedt a vállalatok egymásközi hitelkapcsolataiban a váltó alkalmazása.
• A kereskedelmi bank átvállalja a váltó behajtását és a váltó kamatát időarányosan saját maga és a váltót leszámítoltató között.
• Ehhez saját kamatlábat alkalmaz DISZKONTLÁB, amely eltér a hitelkamatlábtól és biztosítja a bank hasznát leszámításkor.
• Refinanszírozás sajátos formája a váltók viszontleszámítolása, rediszkontálása a jegybank által.
• A rediszkontláb változtatása a refinanszírozási kamatláb változtatásához hasonló hatást eredményezhet.
IV. KAMATLÁB POLITIKA
Hierarchiája: - jegybanki alapkamatláb
- kereskedelmi leszámolási kamatláb
- kereskedelmi banki hitel kamatláb
- kereskedelmi banki betét kamatláb
i betéti < hitel =" i">
Ha a jegybank megemeli a rediszkontlábat, akkor a kereskedelmi bankok a korábbi diszkontláb alkalmazásával rosszul járnak csökkentik a váltók elfogadását diszkontálásra, a váltótulajdonosok viszont rá vannak szorulva a leszámítolásra, ezért belemennek a magasabb diszkontlábba, ugyanakkor az újabb váltókat már csak magasabb kamattal hajlandók elfogadni;
Másfelől hogy el ne veszítsék bevételeiket kénytelenek emelni a kamatlábat a jegybank így általános kamatláb emelkedést gerjesztett.
V. NYÍLT PIACI MŰVELETEK
• kincstárjegyek és egyéb állami kibocsátású értékpapírok adása-vétele.
• Az állampapírok kínálatának és keresletének mennyiségével befolyásolják a pénzpiaci viszonyokat.
• Az állampapírok nyílt piacon történő vételével és eladásával befolyásolhatók a banktartalékok.
• A nyíltpiaci eladás végső soron a bankok likviditásának csökkenésén keresztül csökkenti a forrásszerzési lehetőségeket, méghozzá a pénzkínálat – multiplikátor szerint érvényesülő összezsugorító hatással.
• A meg növekedett bevételek a multiplikátor szorzóval megnövelt bankszámlapénz – kibocsátást eredményez.
Pénznövekmény = bevételnövekmény / kötelező tartalék ráta
• ha a kincstárjegyek piaca domináns pénzpiaci formája a gazdaságnak, akkor az ezen a piacon kialakuló hozam lesz az irányadó pénzpiaci kamatláb.
VI. KÖTELEZŐ TARTALÉKRÁTA-POLITIKA
• a központi bank előírja a kereskedelmi bankoknak, hogy a náluk elhelyezett látra szóló betétek után kötelezően mekkora tartalékkal kell rendelkezniük.
Tartalékráta = kötelező tartalék / a bank betétállományára
• a bankok csak a náluk elhelyezett betétes tartalékkal csökkentett összegét kölcsönözhetik ki ha, az állam csökkenteni akarja a pénzkínálatot, akkor megemeli a kötelező tartalékráta mértékét.
A központi bank a bankrendszeren keresztül a pénzmennyiségének és a kamatlábnak a szabályozásával szándékozik befolyásolni az aggregált keresletet, hogy eredményként stabil növekedési ütemet, stabil árakat, magas foglalkoztatottságot, egyensúlyban lévő fizetési mérleget érjen el.
I. A PÉNZPIAC
• Az intézményesült kihelyezési és forrásszervezési lehetőségek összessége.
• Közvetíti a megtakarításokat a felhasználókhoz.
• Keretei között különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát.
PÉNZPIAC TERJEDELME SZERINT
• szűkebb pénzpiac
• pénztőkepiac (értékpapír- és belföldi hitelpiac).
• Devizapiac különböző országok pénzének cseréje történik.
A különböző pénzek egyensúlyi ára az egyensúlyi árfolyam
1. Pénzpiac
• rövid lejáratú ügyleteket bonyolítja, a rövidlejáratú pénz- és hiteleszközök adás-vételének a helye.
• rövid fizetési (likviditási) gondok megoldásában segít.
• kereskedelmi vagy kincstári váltó, kincstárjegy, rövid lejáratú bankbetét és bankhitel.
2. Pénztőkepiac
• hosszabb lejáratú ügyletek
• a háztartások a tartós fogyasztási cikkek vásárlására a hiteleket itt veszik fel, a megtakarításokat itt helyezik el.
• hosszú lejáratú bankhitelek és az értékpapírok.
PÉNZPIAC MÁS CSOPORTOSÍTÁSBAN
1. elsődleges piac
• a pénzeszközök kibocsátása történik.
• itt válik a megtakarítás tőkévé.
• a hitelek és a forgalomba hozott értékpapírok növelik az állam, a vállalat, a háztartás tartozását és a vállalatok tőkéjét.
• itt határozódik meg a pénzkínálat.
2. másodlagos piac
• a más korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazását végzi.
• nem változik a forgalomban lévő tartozások és tőkék nagysága, itt a meglévő pénzügyi eszközök cseréje bonyolódik.
• a pénzügyi rendszer zavartalan működésének feltétele.
• lehetővé teszik a befektetések, likviddé válását.
• lehetővé teszi a rövidlejáratú megtakarítások hosszú lejáratú vállalati befektetésekké, és az állam deficitjének finanszírozási forrásává válnak.
• a másodlagos piac kiterjedt működése feltétele az aktív elsődleges piacnak.
A MONETÁRIS IRÁNYÍTÁS FELTÉTELE a modern bankrendszer szereplőinek tevékenysége.
KÖZPONTI BANK a bankrendszeren keresztül a pénz mennyiségének a szabályozását végzi.
KERESKEDELMI BANK a betétgyűjtést és hitelkihelyezést, valamint a számlavezetést végzik a gazdaság alanyai számára, ezzel képesek a pénzteremtésre.
NEM BANKSZERŰ PÉNZINTÉZETEK nem képesek pénzteremtésre, mivel nem végeznek számlavezetési tevékenységet.
A KÖZPONTI BANK DIREKT (NEM PIACI) SZABÁLYZÁSI ESZKÖZEI:
• betéti és a hitelkamat konkrét nagyságának meghatározása.
• Hitelek teljes összegének meghatározása, hitelkontingens előírása.
II. REFINANSZÍROZÁSI HITELEK
• A kereskedelmi bankok által kihelyezett hitelek forrásának a központi bank által biztosított hitel szolgál a kereskedelmi bankok olyan pótlólagos hitelhez/forráshoz jutnak, amellyel hitelnyújtási lehetőségeik nőnek.
• Ha a refinanszírozási hitelkeresletet csökkenti a központi bank, úgy a bankok forrása csökken.
• Refinanszírozási kamat-sávok alkalmazása, rögzített kamatlábú refinanszírozási keretek normatív szétosztása, refinanszírozási keretek árverése stb.
• A jegybank a refinanszírozási piac monopoleladója.
• A hitel árával is szabályoz refinanszírozási kamatláb változásán keresztül hoz a pénzintézetek hitelkamatainak nagyságára.
III. VÁLTÓ DISZKONTÁLÁSA ÉS REDISZKONTÁLÁSA
• Ahol elterjedt a vállalatok egymásközi hitelkapcsolataiban a váltó alkalmazása.
• A kereskedelmi bank átvállalja a váltó behajtását és a váltó kamatát időarányosan saját maga és a váltót leszámítoltató között.
• Ehhez saját kamatlábat alkalmaz DISZKONTLÁB, amely eltér a hitelkamatlábtól és biztosítja a bank hasznát leszámításkor.
• Refinanszírozás sajátos formája a váltók viszontleszámítolása, rediszkontálása a jegybank által.
• A rediszkontláb változtatása a refinanszírozási kamatláb változtatásához hasonló hatást eredményezhet.
IV. KAMATLÁB POLITIKA
Hierarchiája: - jegybanki alapkamatláb
- kereskedelmi leszámolási kamatláb
- kereskedelmi banki hitel kamatláb
- kereskedelmi banki betét kamatláb
i betéti < hitel =" i">
Ha a jegybank megemeli a rediszkontlábat, akkor a kereskedelmi bankok a korábbi diszkontláb alkalmazásával rosszul járnak csökkentik a váltók elfogadását diszkontálásra, a váltótulajdonosok viszont rá vannak szorulva a leszámítolásra, ezért belemennek a magasabb diszkontlábba, ugyanakkor az újabb váltókat már csak magasabb kamattal hajlandók elfogadni;
Másfelől hogy el ne veszítsék bevételeiket kénytelenek emelni a kamatlábat a jegybank így általános kamatláb emelkedést gerjesztett.
V. NYÍLT PIACI MŰVELETEK
• kincstárjegyek és egyéb állami kibocsátású értékpapírok adása-vétele.
• Az állampapírok kínálatának és keresletének mennyiségével befolyásolják a pénzpiaci viszonyokat.
• Az állampapírok nyílt piacon történő vételével és eladásával befolyásolhatók a banktartalékok.
• A nyíltpiaci eladás végső soron a bankok likviditásának csökkenésén keresztül csökkenti a forrásszerzési lehetőségeket, méghozzá a pénzkínálat – multiplikátor szerint érvényesülő összezsugorító hatással.
• A meg növekedett bevételek a multiplikátor szorzóval megnövelt bankszámlapénz – kibocsátást eredményez.
Pénznövekmény = bevételnövekmény / kötelező tartalék ráta
• ha a kincstárjegyek piaca domináns pénzpiaci formája a gazdaságnak, akkor az ezen a piacon kialakuló hozam lesz az irányadó pénzpiaci kamatláb.
VI. KÖTELEZŐ TARTALÉKRÁTA-POLITIKA
• a központi bank előírja a kereskedelmi bankoknak, hogy a náluk elhelyezett látra szóló betétek után kötelezően mekkora tartalékkal kell rendelkezniük.
Tartalékráta = kötelező tartalék / a bank betétállományára
• a bankok csak a náluk elhelyezett betétes tartalékkal csökkentett összegét kölcsönözhetik ki ha, az állam csökkenteni akarja a pénzkínálatot, akkor megemeli a kötelező tartalékráta mértékét.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése