I. KLASSZIKUS KONJUKTÚRA-CIKLUS
XIX. sz. elején, 1824-ben jelent meg Angliában, majd kiterjedt, világméretűvé vált.
A beruházások alakulása mozgatja, ahol érvényesülnek a multiplikátor és akcelerátor hatások.
1. A gazdaságban a meginduló kopásokat pótló beruházások következtében multiplikátor hatásfokozza a keresletet. Ennek kielégítése viszont már csak az indukált beruházásokkal biztosított kapacitásnövelés útján lehetséges érvényesül az akcelerátor hatás is. Ez a folyamat átlendíti a gazdaságot a megélénkülésből a fellendülésbe, fokozódik a növekedés üteme.
2. A termelők a jó piaci lehetőségeket kihasználva növelik a foglalkoztatást, csökken a munkanélküliség, emelkedik a bérszínvonal bővül a fogyasztás, de fokozódnak a megtakarítások is. A felfutó beruházásokkal olyan kapacitások is létrejönnek, amelyek szándékolt készleteket tesznek lehetővé, hogy a piaci lehetőségeket jól kihasználhassák.
Ezek az árszínvonal emelkedésével is játnak fordulat következik be a gazdaság menetében:
• a munka erőtartalékok kezdenek kimerülni.
• növekvő jövedelem mellett csökken a fogyasztói határ hajlandóság a fogyasztói kereslet bővülése elmarad a termelés növekedésétől.
• kedvezőtlenebbé válnak a tőke befektetésének, a profitszerzésnek a lehetőségei.
• a bérszínvonal emelkedése rontja munkaerő – foglalkoztatás bővítésének optimumát, a beruházások csökkenő hozadéka korlátot állít a termelésnek.
• a beruházások keltette hitelkereslet bővülése a kamatláb olyan emelkedését váltja ki, ami szintén korlátozza a racionális befektetéseket.
FELSŐ FORDULÓPONT megkezdődik a hanyatlás!
3. Növekedés üteme erősen csökken visszafogja a multiplikátor hatást.
Csökken a termelés, a kereslet azonban gyorsabban csökken (eladatlan készletek, nő a munkanélküliség); csökken a fogyasztás és az árszínvonal.
4. A jövedelmek csökkenése következtében elsősorban a jövedelem – rugalmas fogyasztás esik vissza, a fogyasztás általános jövedelem rugalmassága csökken a fogyasztási határhajlandóság emelkedik;
kedvezőbbé válik a tőkebefektetés;
a bérszínvonal és a kamatláb csökkenése párosul a csökkenő input felhasználás által kiváltott növekvő hozadékkal a termelés újra felível.
II. A KUZNETS–FÉLE CIKLUSOK
Igen nagy élettartamú egyedi jellegű létesítmények építése, amikor a termék élet tartama nem csak összemérhető az őt előállító eszköz élettartamával, de jóval nagyobb annál.
Általában 18-20 éves időtartamúak.
Általános prosperitást válthat ki, viszont elkészültük után recessziós jelenségek jelentkezhetnek.
III. KONDRATYEV – CIKLUSOK
• hosszuk 40-60 év.
I. ciklus 1780 évek végétől 1844-51 ig.
II. ciklus 1844-51- től 1890-96-ig.
III. ciklus 180-96-tól 1914-20-ig tart az emelkedő ága
Négy szabályszerűség kíséri a ciklusokat:
1. A ciklus kezdete előtt nagy társ-i változások figyelhetők meg, forradalmian új találmányok születnek, ill. ilyenek felfedezésére sűrűsödik;
ezeket tömegesen alkalmazni kezdik.
2. társ-i megrázkódtatás és fordulat jóval több a ciklusok emelkedő ágában.
3. a visszaesések időszaka együtt jár a mezőgazdaság hosszan tartó depressziójával.
4. a hosszú távú ciklus emelkedő ágában a középtávú ciklusok fellendülése hosszabb, erőteljesebbek, leszálló ágaiban viszont a középtávú ciklusok depressziós szakaszai nyílnak meg, lesznek mélyebbek.
IV. SZUPER HOSSZÚ CIKLUSOK
Bródy András: az igen hosszú ciklusokat a korszakalkotó találmányokra vezeti vissza, azokat viszont tudományos alapkutatásokra.
• minden gazdasági ciklus fajtára jellemző a ciklust hordozó objektum, amelynek „tehetetlensége” a ciklus alapja.
• A ciklus hosszát a hordozó objektum gesztációs ideje (az az idő, amely alatt az objektum alkalmassá válik feladata betöltésére) és élettartama (az az idő, amely alatt az objektum alkalmassá válik feladata betöltésére) és élettartama (az az idő amely alatt képes feladatát betölteni) határozza meg:
T = 2g*
Ahol: T – a ciklus periódus ideje
G – a gesztációs idő
- az élettartama
• a klasszikus ciklus hordozó objektuma az álló eszközök gesztációs idejük kifejlesztésük és előállításuk idejétől függ;
élettartamuk azonosítható a tőkeigényességgel, hiszen, ha
= I/Y (Y – éves jövedelemnövekmény)
Akkor Y = I a beruházott tőkejavak hány évi jövedelemnövekményt biztosítanak valóban az I élettartama.
• Kuznets–ciklus esetében a ciklushordó a nagyberuházás tárgya (pl.: vasút); gesztációs ideje a felépítésének időtartama;
élettartama nem igényel magyarázatot.
XIX. sz. elején, 1824-ben jelent meg Angliában, majd kiterjedt, világméretűvé vált.
A beruházások alakulása mozgatja, ahol érvényesülnek a multiplikátor és akcelerátor hatások.
1. A gazdaságban a meginduló kopásokat pótló beruházások következtében multiplikátor hatásfokozza a keresletet. Ennek kielégítése viszont már csak az indukált beruházásokkal biztosított kapacitásnövelés útján lehetséges érvényesül az akcelerátor hatás is. Ez a folyamat átlendíti a gazdaságot a megélénkülésből a fellendülésbe, fokozódik a növekedés üteme.
2. A termelők a jó piaci lehetőségeket kihasználva növelik a foglalkoztatást, csökken a munkanélküliség, emelkedik a bérszínvonal bővül a fogyasztás, de fokozódnak a megtakarítások is. A felfutó beruházásokkal olyan kapacitások is létrejönnek, amelyek szándékolt készleteket tesznek lehetővé, hogy a piaci lehetőségeket jól kihasználhassák.
Ezek az árszínvonal emelkedésével is játnak fordulat következik be a gazdaság menetében:
• a munka erőtartalékok kezdenek kimerülni.
• növekvő jövedelem mellett csökken a fogyasztói határ hajlandóság a fogyasztói kereslet bővülése elmarad a termelés növekedésétől.
• kedvezőtlenebbé válnak a tőke befektetésének, a profitszerzésnek a lehetőségei.
• a bérszínvonal emelkedése rontja munkaerő – foglalkoztatás bővítésének optimumát, a beruházások csökkenő hozadéka korlátot állít a termelésnek.
• a beruházások keltette hitelkereslet bővülése a kamatláb olyan emelkedését váltja ki, ami szintén korlátozza a racionális befektetéseket.
FELSŐ FORDULÓPONT megkezdődik a hanyatlás!
3. Növekedés üteme erősen csökken visszafogja a multiplikátor hatást.
Csökken a termelés, a kereslet azonban gyorsabban csökken (eladatlan készletek, nő a munkanélküliség); csökken a fogyasztás és az árszínvonal.
4. A jövedelmek csökkenése következtében elsősorban a jövedelem – rugalmas fogyasztás esik vissza, a fogyasztás általános jövedelem rugalmassága csökken a fogyasztási határhajlandóság emelkedik;
kedvezőbbé válik a tőkebefektetés;
a bérszínvonal és a kamatláb csökkenése párosul a csökkenő input felhasználás által kiváltott növekvő hozadékkal a termelés újra felível.
II. A KUZNETS–FÉLE CIKLUSOK
Igen nagy élettartamú egyedi jellegű létesítmények építése, amikor a termék élet tartama nem csak összemérhető az őt előállító eszköz élettartamával, de jóval nagyobb annál.
Általában 18-20 éves időtartamúak.
Általános prosperitást válthat ki, viszont elkészültük után recessziós jelenségek jelentkezhetnek.
III. KONDRATYEV – CIKLUSOK
• hosszuk 40-60 év.
I. ciklus 1780 évek végétől 1844-51 ig.
II. ciklus 1844-51- től 1890-96-ig.
III. ciklus 180-96-tól 1914-20-ig tart az emelkedő ága
Négy szabályszerűség kíséri a ciklusokat:
1. A ciklus kezdete előtt nagy társ-i változások figyelhetők meg, forradalmian új találmányok születnek, ill. ilyenek felfedezésére sűrűsödik;
ezeket tömegesen alkalmazni kezdik.
2. társ-i megrázkódtatás és fordulat jóval több a ciklusok emelkedő ágában.
3. a visszaesések időszaka együtt jár a mezőgazdaság hosszan tartó depressziójával.
4. a hosszú távú ciklus emelkedő ágában a középtávú ciklusok fellendülése hosszabb, erőteljesebbek, leszálló ágaiban viszont a középtávú ciklusok depressziós szakaszai nyílnak meg, lesznek mélyebbek.
IV. SZUPER HOSSZÚ CIKLUSOK
Bródy András: az igen hosszú ciklusokat a korszakalkotó találmányokra vezeti vissza, azokat viszont tudományos alapkutatásokra.
• minden gazdasági ciklus fajtára jellemző a ciklust hordozó objektum, amelynek „tehetetlensége” a ciklus alapja.
• A ciklus hosszát a hordozó objektum gesztációs ideje (az az idő, amely alatt az objektum alkalmassá válik feladata betöltésére) és élettartama (az az idő, amely alatt az objektum alkalmassá válik feladata betöltésére) és élettartama (az az idő amely alatt képes feladatát betölteni) határozza meg:
T = 2g*
Ahol: T – a ciklus periódus ideje
G – a gesztációs idő
- az élettartama
• a klasszikus ciklus hordozó objektuma az álló eszközök gesztációs idejük kifejlesztésük és előállításuk idejétől függ;
élettartamuk azonosítható a tőkeigényességgel, hiszen, ha
= I/Y (Y – éves jövedelemnövekmény)
Akkor Y = I a beruházott tőkejavak hány évi jövedelemnövekményt biztosítanak valóban az I élettartama.
• Kuznets–ciklus esetében a ciklushordó a nagyberuházás tárgya (pl.: vasút); gesztációs ideje a felépítésének időtartama;
élettartama nem igényel magyarázatot.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése