13, A keynesi típusú növekedési modell.

A keynesi típusú modellek kiindulópontja: a makroökonómiai alap-egyenletrendszer és a belőle levezethető makrofolyamatokat leíró (differenciált) egyenletek.

Elsősorban az egyensúly feltételei között végbemenő növekedés során érvényes összefüggéseket kívánják feltárni, de dinamizált formában jelentkezik az átmeneti időszak, az egyensúly útjáról letért növekedés sajátosságainak vizsgálata is.

EGYENSÚLY
STATIKUS
- nyugalmi állapotként értelmezni
- a gazdaság olyan helyzeteként, amelynek megváltoztatása senkinek sem érdeke, mert a meglévő adottságok között mindenki elérte a számára optimális eredményt (lásd. A Pareto-optimizmusok)
- meghatározott értékek állandósága jellemzi.

DINAMIKUS
- ha a gazdaság folyamatosan változik, növekszik, de olyan növekedésütem alakult ki, amelynek megváltoztatása a gazdálkodóknak nem érdeke, mert mellette várakozásaik teljesülnek.
- Meghatározott növekedési ráták állandóságát feltételezi.

A növekedésnek azt az állandó ütemét, amely mellett a termelés, a tőkeállomány, az munkáslétszám, a műszaki haladás állandó ütemben nőnek JOAN ROBINSON nyomán ARANYKORI-nak nevezték  a dolgok egy ideális állapotát fejezi ki, amely nem valószínű, hogy fenntartható a tényleges gazdaságban.

KEYNESI ELMÉLETEN ALAPULÓ MODELL
- a műszaki haladást a modellt leíró absztrakciókkal eleve kiiktatják, ill. semlegesnek, a hatékonyságot (növekedést) nem befolyásoló tényezőnek deklarálták; a növekedéselmélet tengelyében a beruházások vizsgálata áll.

KERESET-ből indulnak ki, az egyensúlyi növekedést biztosító legfontosabb feltétel az összkereset növekedése.

A megtakarítás és a beruházás dinamikus egyensúlya jellemző ezekre a modellekre, ahol az egyensúlyt nem a kamatláb mozgatja.

A BERUHÁZÁSOKAT alapvetően a tőke határhatékonysága határozza meg, de egyrészt különbséget tesznek a beruházások különböző területei között, másrészt elemzik a termelés változásának hatását a beruházásokra.

BERUHÁZÁSOK – állóeszközök pótlását és bővítését jelenti:
Termelő jellegűek
Nem termelő jellegűek – lakásépítés, amit nem a tőke határhatékonysága határoz meg, kivéve, ha a lakásokat a vállalkozások bérbeadási szándékkal építik.

Keynes követői alapvetően dinamizálták a modellt, és így a beruházási keresletet összekötötték az optimális tőkeállomány alakulásával  a beruházásokat nemcsak a kamatláb és a várakozások mozgatják, hanem a várható piaci kereslet által meghatározott szükséges tőkeállomány változása is  ha nő a piaci kereslet, növelni kell a tőkeállományt is, s ez beruházásokat tesz szükségessé; az ilyen tőke állománybővítést INDUKÁLT BERUHÁZÁS-nak nevezik.

A makrojövedelem (Y) növekedése és az indukált beruházások (Iind) alkulása között sajátos mennyiségi kapcsolat érvényesül.
- Ha a termelés növekedési üteme csökken, a beruházások erőteljesebben csökkennek.
- Ha nincs (jövedelem) növekedés, bővítő beruházásokra sincs szükség, ha pedig a termelés csökken a tőkeállományt is zsugorítják, ami negatív beruházásként fogható fel  a jövedelem hat a beruházások keresletére  AXCELERÁTOR HATÁS [csak a jövedelem ( a termelés) növekedési ütemének növekedésénél fokozódik].



I. A NÖVEKEDÉS DOMAR FÉLE MODELLJE

BERUHÁZÁS - on következetesen olyan termelési kapacitást növelő tőkeállomány-növekedést ért, amely a kapacitások üzembe helyezésével jövedelmet is hoz.

ÖSSZKERESLET ÉRTELMEZÉSE: az egyensúlyi helyzetbe a rendelkezésre álló erőforrások teljes felhasználásával megtermelt terméktömeg megegyezik az összkereslettel.

DINAMIKUS ELEMZÉS: azokat a lehetőségeket / tényezőket kutatja, amely mellett a kínálat és a kereslet egyenlősége fennmarad: mikor nő a kereslet és a kínálat azonos ütemben?

YS = YS
YS = YD
YD = YD  YS = YD  YS = YD

MEGOLDÁS: beruházások révén nő a jövedelem, a kereslet, ugyanakkor nő a tőke állomány  milyen ütemben növekedjenek a beruházások, a tőke állomány, hogy a jövedelemnövekedés meg egyezzen a kapacitások növekedésével?

KÍNÁLATI OLDAL EGYENLETE: megmutatja, mennyivel nő az előző időszak beruházásai következtében a makro kibocsátás: YS = I*
Ahol: I -az előző időszak beruházása.
YS - a makro kibocsátás várható növekménye.
=Y/Y a beruházás átlagos hatékonysága
azt mutatja meg, hogy egységnyi beruházás mekkora új terméktömeg (makro jövedelem növekmény) létrejöttét segíti elő.

KERESETI OLDAL EGYENLEGE: - megmutatja, hogy a többlet beruházás mennyi többlet jövedelem kiváltó oka: YD = 1/s * I
Ahol: YD - a makro jövedelem várható növekménye.
I - a beruházások növekménye.
1/s - a beruházási multiplikátor a megtakarítási határhajlandósággal felírva

EGYENSÚLY esetén: YD = 1/s * I = I* = YS

A BERUHÁZÁS EGYENSÚLYI NÖVEKEDÉSI ÜTEME tehát a beruházások átlagos hatékonyságának és a megtakarítási határ hajlandóságoknak a szorzata.

Ahhoz, hogy az összkereset az összkínálattal dinamikusan egyensúlyba maradjon a beruházásoknak egyenletesen növekednie kell. E növekedés üteme attól függ, mekkora a nemzeti jövedelem növekményéből megtakarított hányad és mekkora a tőke átlagos hatékonysága.
Ebben az esetben a kapacitás, a termelés és a jövedelem azonos ütemben nőnek:

YS = YS
YS = YD
YD = YD = Y

A modell azt sejteti, hogy a megtakarítás hányad és a tőkehatékonyság stabilan tartása alakítja ki az egyensúlyi növekedési ütemet. Az időben állandó tőkehatékonyság azonban azt is jelenti, hogy vagy nincs műszaki haladás, vagy az egy főre eső tőke és az egy főre eső termelés azonos ütemben nőnek.














II. A HARROD-FÉLE BIZTOSÍTOTT (EGYENSÚLYI) NÖVEKEDÉSI ÜTEM

Harrod tovább dinamizálja a modellt.
Feltesszük, hogy a megtakarítási határhajlandóság és a megtakarítási hányad egybeesik, azaz a megtakarítási fv. lineáris és nincs autonóm összetevője: S(Y) = sY (S0=0)

A megtakarítás csupán az összjövedelem függvénye, nem függ tehát a kamatlábntól. A modellben együtt mozognak a reál és nominál nagyságok, vagyis az árak változatlanok.

Az (indukált) beruházás nagysága a modellben a jövedelemnövekmény és a tőkeigényesség függvénye, vagyis a beruházás nagyságának maghatározására az akcelerátor elvet használjuk: I(Y) = Cr*Y
Ahol Cr -az egyensúlyi növekedést biztosító tőkeigényesség – kvefficiens
(I. C.O.R.). Egységnyi jövedelem növekmény mekkora beruházás igényt indukál.

Mivel egyensúlyi helyzetben a szándékolt megtakarítás egyenlő a tervezett beruházásokkal:
S(I) = I(Y)

Ebből következik: s*Y = Cr*Y
Ahonnan: YW = Y/Y = s/Cr

Az egyensúly baloldalán az egyensúlyi növekedési ütem (YW) áll, ezt Harrod BIZTOSÍTOTT (WARRANTED) NÖVEKEDÉSI ÜTEM - nek nevezi.
Az s megtakarítási hányad akkor állandó, ha a társadalmi jövedelem elosztás arányai nem változnak.
A Cr pedig akkor konstans, ha a kamatláb nem változik és a technikai haladás semleges.
Harrod szerint a kamatláb és a technikai haladás között kölcsönös meghatározottság áll fenn. Ha a kamatláb változatlan, akkor nem keletkezik helyettesítési hatás, ami a tőke – munka arányát megváltoztatná – vagyis a műszaki hatás semleges.

Amennyiben fenn áll az aranykori egyezés a két növekedési ütem között, akkor az egyenértékű azzal, hogy indukált beruházás éppen akkora kibocsátás növekedést okoz, mint amekkora az ilyen nagyságú beruházás indukálásához szükséges.
Vagyis az egyenletes növekedés valóban „biztosított”.



III. A NÖVEKEDÉS TÉNYLEGES ÉS TERMÉSZETES ÜTEME A HARROD-DOMAR MODELLBEN

Harrod szerint, ha a tényleges növekedés üteme eltér az egyensúlyi növekedési ütemtől, az az egyensúlytalanságot növeli. Ha Y nagyobb, mint YW, akkor ez azt jelenti, hogy az összkereslet nagyobb az összkínálatnál.

Ha, a tényleges növekedési ütem nagyobb, mint az egyensúlyi növekedési ütem, konjuktúra alakul ki, ami önmagát erősíti, és az eltérés egyre nagyobb lesz.
A megnövekedett kereslet kielégítése kapacitások túlzott kihasználásához, a raktárkészletek leépítéséhez vezet.
A biztosított és tényleges növekedési ütem ellenkező irányú eltérése esetén önmagát erősítő dekonjuktúra alakul ki.

A harmadik harrodi növekedési ütem a növekedés természetes üteme  ez a termelés növekedésének azt az ütemét mutatja, amelyet a népesség szaporodása és a műszaki haladás hosszú távon lehetővé tesz.
Az az eset, amikor a tényleges növekedési ütem azonos az egyensúlyi és a természetes növekedési ütemmel az aranykori növekedés – jellegzetes esete.