A növekedés természettudományokban használt fogalmát a gazdaságtudományok is alkalmazzák.
Növekedésen általában azt értik, hogy a termelés volumene és ezzel az ország anyagi gazdasága nagyobb lesz.
A gazdasági növekedés fogalma nem jelzi a társadalmi-gazdasági viszonyokat, változásait amelyek a társadalom gazdasági szférájának minőségi jellemzőit hordozzák. Mindezeket a gazdasági fejlődés fogalmával fejezik ki. E kategória tartalma tehát tágabb, mint a gazdasági növekedésé.
A gazdasági növekedés vizsgálatánál a cél a növekedési tényezők meghatározása, ill azon törvényszerűségének feltárása, amelyek az egyensúlyi növekedést biztosítják, vmint annak a megfogalmazása, hogy milyen tudatos beavatkozással érhető el az egyensúlyi növekedés.
A gazdasági növekedés mértékét a gazdaság összkibocsátásának valamelyik már ismert kategóriájával, pl a bruttó hazai termék (GDP) kategóriájával fejezhetjük ki. Meg kell azonban jelezni, hogy a GDP nem mindenféle növekedése, hanem csak „minősített esete” azonos a gazdasági növekedéssel.
Növekedésről akkor beszélünk, ha 1 nemzetnek nem csupán termelése, de termelési kapacitása is nő. Ha ezt a transzformációs görbe módszerével vizsgáljuk, nem a termelési lehetőségeken belül növekszik a termelés (ami csupán expanzió), hanem maga a termelési lehetőség görbéje mozdul el az origótól távolodva.
Egy ország termelési lehetőségeinek görbéje azonban csak elméleti
absztakció, a valóságban nagyon sok
és változó összetételű áruféleség termelésére van mód. Ezért
a gazdasági növekedés lényegét, azaz 1 nemzet termelési kapacitását jobban kifejezi a potenciális GDP. (az a bruttó nemzeti termék, amely 1 nemztet teljesítményét az összes rendelkezésre álló erőforrás teljes mértékű és hatékony kihasználása mellett fejezi ki)
E szerint a megközelítés szerint, gazdasági növekedés akkor áll fenn, ha a potenciális GDP nő.
Növekedés mérése:
A gazdasági növekedés tehát alapvetően 1 nemzet hosszabb távú potenciális teljesítményének bővülését jelenti. A gazdasági növekedést ezért első közelítésben az összkibocsátás hosszabb távú alakulásával mérjük.
a, A növelés ütemét a reál összkibocsátás évenkénti %-ban számított változása fejezi ki.
Y(%) = Yt – Yt-1
Yt-1 *100% = Y
Y *100%
Ahol t egy adott év t-1 az előző év
b, A növekedés színvonalát az 1 főre eső összkibocsátáson keresztül mérjük: Y/N ahol N a népesség lélekszáma.
Tekintettel arra, hogy a makroszintű egyensúly esetén az összkibocsátás és az összjövedelem egybeesik, ezért az 1 főre eső összkibocsátás és összjövedelem is azonos.
Ha lakosság számának növekedése lépést tart az összjövedelem növekedése, akkor nem változik az egy főre jutó jövedelem.
Ezért, ha a növekedést az életszínvonal változását jelző mutatónak tekintjük, úgy az egy főre eső összjövedelem nő, nem biztos, hogy az életszínvonal is nő. Az életszínvonal ugyanis nemcsak a jövedelmek nagyságától, hanem annak a társadalom különböző tagjai illetve csoportjai közötti megoszlásától a vagyoni helyzettől és az életkörülmények egyéb tényezőitől is függ.
Nem lényegtelen azonban az eredeti értelmezés sem. Ebben az értelmezésben ugyanis a növekedés színvonala döntően a munka termelékenységének az emelkedéséből származik.
Ha a népesség nem változik akkor: Y/N = (Y/N)’
Y/N = Y’
Y = Y
Ha viszont a népesség szintén az idő fv-ében változik, akkor
Y/N = (Y/N)’
Y/N = Y’N – N’Y
N2
Y/N
= Y’
Y - N’
N = Y - N
Vagyis a tényleges növekedés a névleges növekedés és a népesség növekedésének különbségéből adódik.
Növekedés tényezői:
A gazdasági növekedés tényezőinek 2 alapvető csoportja van:
a, A (mennyiségileg megragadható) erőforrások bővülése, vagyis
• Természeti erőforrások (föld)
Az olyan alapvető erőforrásoknak, mint a termőtalaj, a víz, az ásványi kincsek nyilvánvalóan alapvető jelentőségük van a növekedésben. Egy adott időpontban minden nemzetgazdaságnak adott típusú és összetételű természeti erőforrás áll rendelkezésre. Hosszabb távon változhat a rendelkezésre álló természeti erőforrások nagysága. Egyrészt a nem újratermelhető, nem regenerálható erőforrások szűkülnek, de új geológiai feltárások, új kultúrák meghonosítása stb. e forrásokat bővítheti is. Másrészt a tudományos kutatás jelenleg még „haszontalan” anyagokat is erőforrássá változtathatja.
A természeti erőforrások fontos, de nem meghatározó tényezői a növekedésnek, hanem csupán másodlagos jelentőségűek a gazdasági növekedésben.
• Humán erőforrás (munka)
A munka alapvető erőforrás valamennyi jószág előállításához.
Ha 1 országban több munkaerő áll rendelkezésre, általában nagyobb lesz az output is – feltéve, hogy az átlagos munkaidő nem változik.
A népesség mint erőforrás fontos tényezője, de nem meghatározója a növekedésnek.
• Tőke (újratermelhető tőkejavak) növekedése
A munkaerő hasznosításának foka elsősorban a rendelkezésre álló tőkeállománytól (K) függ. A legképzettebb munkaerő is veszteséget jelent, ha tevékenységéhez szükséges gyárak, irodák, eszközök, gépek, szállítóberendezések nem állnak rendelkezésre. A tőkeállományt beruházással bővítik.
A beruházások 1 része csupán pótolja az elhasználódott tőkejavakat, másik rész új munkahelyeket teremt, vagy munkaerőt helyettesít. Közvetve tehát a beruházások is növekedési tényezők.
A beruházások sem a növekedés elsődleges meghatározó tényezői.
b, A technikai (műszaki) haladás
A műszaki haladás a modern gazdaságokban a gazdasági növekedés alapvető tényezője, amely elsősorban az erőforrásokon keresztül érvényesíti hatását.
A műszaki haladást a közgazdászok különbözőképpen értelmezik, ez a magyarázata annak, hogy máig sincs egységesen elfogadott definíciója.
A műszaki haladás jelenségei azonban egyértelműek. Megjelenik a gépek színvonalának emelkedésében, ill a munka technikai, felszereltségének a fokozásában. A termékek minőségének javulása, új színvonalasabb termékek technológiai eljárások szintén a műszaki haladás jelenségei. A munkaerő szakmai színvonalának emelkedése, az általános műszaki kultúra fejlődése is jellemzi a műszaki haladást.
A műszaki haladás lényegét talán a következő megközelítés fejezi ki a legjobban: Technikai haladás az a növekedési tényező, amelynek hatására a kibocsátás állandó ráfordítás mellett is nő. Ez abban fejeződik ki, hogy a többi növekedési tényező hatékonysága nő.
Mivel nincs általánosan elfogadott definiciója, a műszaki haladás különböző formáit, metszetét vizsgálják, megjelenésének különböző osztályozásai lehetségesek:
a, A megnyilvánulás szempontjából
• Megtestesült – műszaki fejlesztés formája
• Meg nem testesült – jobb szervezésben, hatékonyabb irányításban jelentkezik
b, A műszaki haladás motivációja szerint
• Autonóm – akkor amikor a technikai haladást kizárólag saját törvényszerűségei szerint alakuló műszaki és tudományos fejlődés hat meg
• Indukált – akkor ha a műszaki haladás a társadalom gazdasági vagy egyéb szükségleteiből indul ki, a kor követelményeinek kíván megfelelni, tehát nagyon erősen determinált a kor követelményei által.
c, A növekedéselméletek.
• Egzogén – a haladást, azaz pontosabban a az ábrázolását, ha azt külső adottságként veszik figyelembe a modellben, vagyis a termelési fv külön változójaként szerepel
• Endogén – ha nem ábrázolják külön változóként, hanem az erőforrások hatékonyságának emelkedésében ölt testet, mint e változók időfv-e
A növekedés feltételei (korlátai)
A növekedés feltételei azok a körülmények, amelyek önmagukban nem vezetnek kibocsátáshoz, de nélkülük nem lehet termelni, tehát növekedni sem. Sok ilyen van, legfőbb csoportjaik a következők:
a, Mindenekelőtt a természeti-földrajzi környezetett kell említenünk.
Fertőzött vízből ivóvíz, sivatagban növényt termelni
b, Bármilyen jól áll 1 ország a termelési erőforrások és a műszaki fejlődés terén, ha nincs áruinak megfelelő piaca.
c, Nem szabad lebecsülni a növekedés társadalompolitikai feltételeit sem. A közrend, közbiztonság, jogbiztonság ... egyensúly nélkül a gazdaság nem növekszik, nem fejlődik.
d, Hasonlóan fontosak a nemzetközi társadalom-politikai feltételek is. Nyilvánvaló, hogy 1 háború nem növekedést, hanem csökkenést eredményez.
e, Előfordulhatnak specifikus (egyszeri) korlátok is mint pl 1 rendszerváltás, 1 piacváltás, politikai, katonai integráció, ill azok felbomlása, amelyek rövid távon igen meghatározóak lehetnek a gazdasági növekedés feltételeiben.
f, Természetesen a gazdasági növekedés legfontosabb feltétele maga az emberi tényező.
Növekedésen általában azt értik, hogy a termelés volumene és ezzel az ország anyagi gazdasága nagyobb lesz.
A gazdasági növekedés fogalma nem jelzi a társadalmi-gazdasági viszonyokat, változásait amelyek a társadalom gazdasági szférájának minőségi jellemzőit hordozzák. Mindezeket a gazdasági fejlődés fogalmával fejezik ki. E kategória tartalma tehát tágabb, mint a gazdasági növekedésé.
A gazdasági növekedés vizsgálatánál a cél a növekedési tényezők meghatározása, ill azon törvényszerűségének feltárása, amelyek az egyensúlyi növekedést biztosítják, vmint annak a megfogalmazása, hogy milyen tudatos beavatkozással érhető el az egyensúlyi növekedés.
A gazdasági növekedés mértékét a gazdaság összkibocsátásának valamelyik már ismert kategóriájával, pl a bruttó hazai termék (GDP) kategóriájával fejezhetjük ki. Meg kell azonban jelezni, hogy a GDP nem mindenféle növekedése, hanem csak „minősített esete” azonos a gazdasági növekedéssel.
Növekedésről akkor beszélünk, ha 1 nemzetnek nem csupán termelése, de termelési kapacitása is nő. Ha ezt a transzformációs görbe módszerével vizsgáljuk, nem a termelési lehetőségeken belül növekszik a termelés (ami csupán expanzió), hanem maga a termelési lehetőség görbéje mozdul el az origótól távolodva.
Egy ország termelési lehetőségeinek görbéje azonban csak elméleti
absztakció, a valóságban nagyon sok
és változó összetételű áruféleség termelésére van mód. Ezért
a gazdasági növekedés lényegét, azaz 1 nemzet termelési kapacitását jobban kifejezi a potenciális GDP. (az a bruttó nemzeti termék, amely 1 nemztet teljesítményét az összes rendelkezésre álló erőforrás teljes mértékű és hatékony kihasználása mellett fejezi ki)
E szerint a megközelítés szerint, gazdasági növekedés akkor áll fenn, ha a potenciális GDP nő.
Növekedés mérése:
A gazdasági növekedés tehát alapvetően 1 nemzet hosszabb távú potenciális teljesítményének bővülését jelenti. A gazdasági növekedést ezért első közelítésben az összkibocsátás hosszabb távú alakulásával mérjük.
a, A növelés ütemét a reál összkibocsátás évenkénti %-ban számított változása fejezi ki.
Y(%) = Yt – Yt-1
Yt-1 *100% = Y
Y *100%
Ahol t egy adott év t-1 az előző év
b, A növekedés színvonalát az 1 főre eső összkibocsátáson keresztül mérjük: Y/N ahol N a népesség lélekszáma.
Tekintettel arra, hogy a makroszintű egyensúly esetén az összkibocsátás és az összjövedelem egybeesik, ezért az 1 főre eső összkibocsátás és összjövedelem is azonos.
Ha lakosság számának növekedése lépést tart az összjövedelem növekedése, akkor nem változik az egy főre jutó jövedelem.
Ezért, ha a növekedést az életszínvonal változását jelző mutatónak tekintjük, úgy az egy főre eső összjövedelem nő, nem biztos, hogy az életszínvonal is nő. Az életszínvonal ugyanis nemcsak a jövedelmek nagyságától, hanem annak a társadalom különböző tagjai illetve csoportjai közötti megoszlásától a vagyoni helyzettől és az életkörülmények egyéb tényezőitől is függ.
Nem lényegtelen azonban az eredeti értelmezés sem. Ebben az értelmezésben ugyanis a növekedés színvonala döntően a munka termelékenységének az emelkedéséből származik.
Ha a népesség nem változik akkor: Y/N = (Y/N)’
Y/N = Y’
Y = Y
Ha viszont a népesség szintén az idő fv-ében változik, akkor
Y/N = (Y/N)’
Y/N = Y’N – N’Y
N2
Y/N
= Y’
Y - N’
N = Y - N
Vagyis a tényleges növekedés a névleges növekedés és a népesség növekedésének különbségéből adódik.
Növekedés tényezői:
A gazdasági növekedés tényezőinek 2 alapvető csoportja van:
a, A (mennyiségileg megragadható) erőforrások bővülése, vagyis
• Természeti erőforrások (föld)
Az olyan alapvető erőforrásoknak, mint a termőtalaj, a víz, az ásványi kincsek nyilvánvalóan alapvető jelentőségük van a növekedésben. Egy adott időpontban minden nemzetgazdaságnak adott típusú és összetételű természeti erőforrás áll rendelkezésre. Hosszabb távon változhat a rendelkezésre álló természeti erőforrások nagysága. Egyrészt a nem újratermelhető, nem regenerálható erőforrások szűkülnek, de új geológiai feltárások, új kultúrák meghonosítása stb. e forrásokat bővítheti is. Másrészt a tudományos kutatás jelenleg még „haszontalan” anyagokat is erőforrássá változtathatja.
A természeti erőforrások fontos, de nem meghatározó tényezői a növekedésnek, hanem csupán másodlagos jelentőségűek a gazdasági növekedésben.
• Humán erőforrás (munka)
A munka alapvető erőforrás valamennyi jószág előállításához.
Ha 1 országban több munkaerő áll rendelkezésre, általában nagyobb lesz az output is – feltéve, hogy az átlagos munkaidő nem változik.
A népesség mint erőforrás fontos tényezője, de nem meghatározója a növekedésnek.
• Tőke (újratermelhető tőkejavak) növekedése
A munkaerő hasznosításának foka elsősorban a rendelkezésre álló tőkeállománytól (K) függ. A legképzettebb munkaerő is veszteséget jelent, ha tevékenységéhez szükséges gyárak, irodák, eszközök, gépek, szállítóberendezések nem állnak rendelkezésre. A tőkeállományt beruházással bővítik.
A beruházások 1 része csupán pótolja az elhasználódott tőkejavakat, másik rész új munkahelyeket teremt, vagy munkaerőt helyettesít. Közvetve tehát a beruházások is növekedési tényezők.
A beruházások sem a növekedés elsődleges meghatározó tényezői.
b, A technikai (műszaki) haladás
A műszaki haladás a modern gazdaságokban a gazdasági növekedés alapvető tényezője, amely elsősorban az erőforrásokon keresztül érvényesíti hatását.
A műszaki haladást a közgazdászok különbözőképpen értelmezik, ez a magyarázata annak, hogy máig sincs egységesen elfogadott definíciója.
A műszaki haladás jelenségei azonban egyértelműek. Megjelenik a gépek színvonalának emelkedésében, ill a munka technikai, felszereltségének a fokozásában. A termékek minőségének javulása, új színvonalasabb termékek technológiai eljárások szintén a műszaki haladás jelenségei. A munkaerő szakmai színvonalának emelkedése, az általános műszaki kultúra fejlődése is jellemzi a műszaki haladást.
A műszaki haladás lényegét talán a következő megközelítés fejezi ki a legjobban: Technikai haladás az a növekedési tényező, amelynek hatására a kibocsátás állandó ráfordítás mellett is nő. Ez abban fejeződik ki, hogy a többi növekedési tényező hatékonysága nő.
Mivel nincs általánosan elfogadott definiciója, a műszaki haladás különböző formáit, metszetét vizsgálják, megjelenésének különböző osztályozásai lehetségesek:
a, A megnyilvánulás szempontjából
• Megtestesült – műszaki fejlesztés formája
• Meg nem testesült – jobb szervezésben, hatékonyabb irányításban jelentkezik
b, A műszaki haladás motivációja szerint
• Autonóm – akkor amikor a technikai haladást kizárólag saját törvényszerűségei szerint alakuló műszaki és tudományos fejlődés hat meg
• Indukált – akkor ha a műszaki haladás a társadalom gazdasági vagy egyéb szükségleteiből indul ki, a kor követelményeinek kíván megfelelni, tehát nagyon erősen determinált a kor követelményei által.
c, A növekedéselméletek.
• Egzogén – a haladást, azaz pontosabban a az ábrázolását, ha azt külső adottságként veszik figyelembe a modellben, vagyis a termelési fv külön változójaként szerepel
• Endogén – ha nem ábrázolják külön változóként, hanem az erőforrások hatékonyságának emelkedésében ölt testet, mint e változók időfv-e
A növekedés feltételei (korlátai)
A növekedés feltételei azok a körülmények, amelyek önmagukban nem vezetnek kibocsátáshoz, de nélkülük nem lehet termelni, tehát növekedni sem. Sok ilyen van, legfőbb csoportjaik a következők:
a, Mindenekelőtt a természeti-földrajzi környezetett kell említenünk.
Fertőzött vízből ivóvíz, sivatagban növényt termelni
b, Bármilyen jól áll 1 ország a termelési erőforrások és a műszaki fejlődés terén, ha nincs áruinak megfelelő piaca.
c, Nem szabad lebecsülni a növekedés társadalompolitikai feltételeit sem. A közrend, közbiztonság, jogbiztonság ... egyensúly nélkül a gazdaság nem növekszik, nem fejlődik.
d, Hasonlóan fontosak a nemzetközi társadalom-politikai feltételek is. Nyilvánvaló, hogy 1 háború nem növekedést, hanem csökkenést eredményez.
e, Előfordulhatnak specifikus (egyszeri) korlátok is mint pl 1 rendszerváltás, 1 piacváltás, politikai, katonai integráció, ill azok felbomlása, amelyek rövid távon igen meghatározóak lehetnek a gazdasági növekedés feltételeiben.
f, Természetesen a gazdasági növekedés legfontosabb feltétele maga az emberi tényező.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése